Mérföld Yachting Kft.
1012 Budapest, Márvány u. 17.

Hívja irodánkat!

+36 1 225 2260
+36 20 919 0313

Hajóbérlés Olaszországban

Olaszország bázisunk

A magyar tengeri vitorlázók közül sokan még mindig csak az Adriát ismerik, melyet szépsége, de elsősorban közelsége tesz egyre felkapottabbá. Valljuk, hogy az Adria szép, de már eleink is felfedezőútra indultak, amikor és amerre csak tehették, ha újat akartak látni. Kevésbé ismert vizekre szeretnénk az alábbiakban navigálni a tengeri vitorlázókat: új vitorlás élmények várnak Olaszország, Görögország, Franciaország, Törökország parti vizein! A hajós szezon a Földközi-térségben 9 hónapig tart, márciustól-novemberig változatos idő- és vízjárási körülmények között.

Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló Appennini-félszigetből, azaz az „olasz csizmából”, két nagy szigetből, mely Szicília és Szardínia, és több, kisebb szigetcsoportból áll. Keletről az Adria, délről a Jón-tenger, nyugatról a Tirrén- és a Ligur-tengerek határolják. A 8600 km hosszú tengerpart évekre ellát minket vitorlás úti célokkal és emlékezetes élményekkel. A vitorlázás főbb területei az olasz Adria, az olasz Riviéra, a toszkán szigetcsoport, a Nápolyi-öböl, Szardínia, Szicília és a környező szigetcsoportok.

Az olasz felségvizeken térségtől függően márciustól-novemberig nyaralhatunk, hajózhatunk. Az észak- és a dél-olasz vizek hőmérséklete között egyidőben 3 fok Celsius különbség is lehet a déli javára, ahol nyáron elérheti a 26 fokot is a tenger. Ne felejtsük, az észak-szicíliai Palermo már Athén szélességi körén található. Az adriai szigetvilág kisebb hullámaihoz szokott hajósoknak először furcsa lehet, ha nyugatias szelekben Szardínia, Szicília vagy Málta nyílt tengeri, nyugati felén hajóznak. Oly nagy kiterjedésű ugyanis a nyílt vízfelület, hogy még gyenge szélben is jelentős a vízmozgás, akkor is hullámozhat, amikor nem is fúj a szél, a döghullámok a végét vagy éppen a kezdetét jelzik a távol fújó szélnek. A tengerszintet a széljárás és annak erőssége jobban befolyásolja, mint a tényleges árapály-szintváltozás, mely mindenütt maximum fél méteres. Egy kitartó sirokkó (jugó) gyakran Velencéig feltolja az adriai víztömeget, elárasztva a Szent Márk teret, nehezítve a partfalhoz kikötést az Észak-Adrián. Az olasz félszigetet gyenge, félcsomós áramlás folyja körbe. Keleti, adriai oldalán déli irányú, majd a csizma sarkától az orra felé tart, nyugati oldalán pedig felfelé halad. A többi térségben, a nyugatias szeleknek is köszönhetően, keleti az áramlás, azaz keletre hajózva segítheti utunkat. Külön említést érdemel a Szicília és Észak-Afrika közti földközi-tengeri szakaszban és a Messinai-szorosban tapasztalható tengeráramlás erőssége. Oly nagy és változatos időjárású, illetve vízrajzú területet fed le az olasz felségvizek kifejezés, hogy a VHF 68-as csatornáján olasz és angol nyelven folyamatosan sugárzott, rendkívül leegyszerűsített időjárás-előrejelzés is nehezen ér a végére. Az esetleges viharjelzés és az általános szinaptikus helyzet ismertetése után tájegységenként beszámol a várható szélirányról és erősségéről, a tenger állapotáról, a láthatóságról és a légköri helyzetről.

Az olasz Adria Trieszttől a csizma sarkantyújáig tart. Igazán sok érdekességet a kishajósoknak nem tartogat. Gondoljunk csak arra, hogy az olasz nyaralószezonban a helyiek hajóival a horvát szigetvilág van tele. Lapos, sekély, a főszezonban algás parti tenger jellemzi az adriai Olaszországot, melyet gyakori helyváltoztatásaik miatt a térképeinken jelöletlen olajfúrótornyok törnek meg. Ajánlatos a radarreflektor a jelentős nagyhajó-forgalom miatt. Számolnunk kell azzal is, hogy a kitérési szabályok nagy hajóval való találkozáskor nem mindig érvényesülnek. Jobb kitérni a kishajóknak, kellő időben jól látható manővereket végrehajtani „a jó tengerész gondosságával”, ha teherhajót látunk közeledni. Vitorlás hajónkon Velencébe érkezni viszont páratlan élményt nyújt. Pulai flottánkból, az Isztriai-félszigetről bérelve az olasz építészeti remekekkel teli Rovinj-on át vezet utunk északra, az utolsó horvát ACI marináig, hiszen Umag kikötőjéből mindössze 55 tengeri mérföldet kell megtennünk, hogy Velence északi bejáratát, a Porto di Lido-t elérjük. Ha sötétben érkezünk, piros és zöld laterális bóják kavalkádját látjuk csak, egy síkba mosódik az összes csatornajel. Száguldó vaporettók, vízi taxik, komótos gondolák között érhetjük el Velence központjában a Szent Márk térrel szemközti jachtkikötőt Saint Giorgio szigetén. Hely és vízmélység szűkében lévő magán marina ez, de zuhanyzóval, WC-vel felszereltek tornyai. Velence csatornáiba hivatalosan kis csónakunkkal sem hajózhatunk be, marad a gyalogos városnézés. A déli kijáraton, a Porto di Chioggia-n elhagyva a szerelmesek városát homokos plázsok előtt horgonyozhatunk. Rimini marinájában kikötve a közeli hegyen található San Marino Köztársaságot busszal, bérelt motorral vagy kocsival fél nap alatt meghódíthatjuk. Ahogy az olasz csizma keleti felén délnek haladunk, útvonalunkat végig homokos strandok szegélyezik. Mégha a horvát Adria szebb is ezeken a szélességeken, akkor is az olasz felségvizeken érdemes Horvátországból a görög vizekre hajóznunk az Ancona, Vieste, Bari, Brindisi, Otranto útvonalon, mivel az Adriai-tenger áramlása az óra járásával ellentétes, haladásunkat az olasz partok mentén óránként akár egy csomóval is segíti, míg a horvát oldalon ennyivel lassítana. Az olasz csizma sarkánál középkori erőddel büszkélkedő Otranto városából Korfu szigete már csak 100 tengeri mérföld. Az olasz Adria kikötői elsősorban halászkikötők, marinai infrastruktúrával nem rendelkeznek, legfeljebb tankolási lehetőséggel. Pilotkönyvünk útmutatása alapján találhatunk helyi hajókkal teli magán marinákat, melyekben hol kérnek kikötői díjat, hol nem, hol találunk helyet, hol nem. A térségre jellemző víz- és széljárás nagyjából megegyezik a horvát Adrián megismertekkel. Az erős bóra átér az olasz partokig is. A sirokkó (jugó) fokozatosan beerősödő déli szélként bemozgatja a teljes vízfelületet. Az északnyugati maestral jellemző szél. Nyáron az olasz szárazföld felől a libreccio lephet meg bennünket. A stabil, magas légnyomású, főszezoni időszakokban itt is csak a parti és a vízi szél váltakozik.

Az olasz Riviéra a francia határnál kezdődik, a francia Riviéra folytatásaként a tehetősebb fürdőzők paradicsoma. Jelentősebb városai Monte Carlo, San Remo, Genova, La Spezia, melyek homokos partjait Korzika-szigetéig a Ligúr-tenger mossa. A Riviéra Genovánál nyugati és keleti félre tagolódik, a virágos Riviera Ponente és a Riviera Levante alkotják. Időjárását tekintve a francia Riviérán folytatása, bár a nyugatias szél (iránya ÉNy és DNy közti) legfeljebb a Beaufort skála szerinti 4-es erősségű. Sok a szélcsendes nap, illetve a változó irányú szél. Az olasz félsziget Livorno-ig tartó szakaszát már Ligúr-partvidéknek hívják. Infrastruktúráját tekintve folytatása a francia és az olasz Riviérának, teli van ugyanis jó marinákkal, üzemanyag- és vízvételezési lehetőséggel, szép horgonyzóhelyekkel.

olasz (64)Livorno-tól Civitavecchia városig tart az a szárazföldi szakasz, melyhez a toszkán szigetcsoportot soroljuk. A szigetek Észak-Korzikával egy magasságban, a híres vitorlásversenyeknek is helyet adó északnyugat-olasz Argentario-félszigetig bezárólag fekszenek. A legismertebb sziget Elba, 10 tmf.-re az olasz szárazföldtől. Elba 223 négyzetkilométer nagyságú sziget, a fővárosába, Portoferraio kikötőjébe sűrűn közlekedő kompokra már itthon is válthatunk előre jegyet (kb. 10 EUR/fő/út +kocsi 40 EUR/út). Talán egyetlen nevezetessége a Malmok palotája, a Villa dei Mulini, melyben Napóleon a száműzetésének éveit töltötte. Elba több marinájából bérelhető általunk vitorlás, de bérhajóink várnak indulásra a közeli olasz csizmáról is például a Scarlino-i modern Marina Etrusca jachtkikötőből, megspórolva az elbai kompozás költségét és idejét. Csak egy ugrás (40-50 tmf.) innen a francia Korzika, ahova a hajóbérlés is az olasz indulással olcsóbb. Vagy bejárhatjuk Capraia, Elba, Pianosa, Montecristo, Gorgona, Giglio, Giannutri toszkán szigeteket, és amit az olasz szárazföldből látni szeretnénk Piombino-tól Civitavecchia-ig. Szerény felszereltségű jachtkikötőket találunk a part mentén végig, de a bérelhető kényelmes, fiatal hajók komfortja minden helyi infrastrukturális hiányosságot helyettesít, az örökzöld toszkán szigetcsoport természeti látnivalói pedig érintetlen szépségükkel bőven kárpótolnak. Az uralkodó széljárás nyugatias (iránya ÉNy és DNy közötti), mely néha délkeletibe fordul, de gyakori a szélcsendes időszak is. Tavasszal és ősszel előfordulhatnak „fekete gerendás” viharok, melyek általában nem tartanak soká. A libreccio inkább Korzika és Szardínia nyugati, mint keleti felén a jellemző.

Szardínia Szicília után a Földközi-tenger második legnagyobb szigete, területe 24 ezer négyzetkilométer. Nyugatról a Földközi-tenger, keletről a Tirrén-tenger határolja. Az olasz csizmától 100 tmf.-re esik legközelebbi pontja, nem is árasztja el annyi turista. Szardínia északnyugati felére, Olbia kikötőjébe a narancsfás fürdőhely, az Aranci-öböl érintésével Livorno, Civitavecchia és Nápoly kikötőiből érkezik a komp. A sziget déli fővárosába, Cagliariba Civitavecchiából és Nápolyból hajózhatunk hosszabban és drágábban. A Mobylines, a Tirrenia és a Sardinia Ferry komptársaságok sűrűn közlekedő kompjaira már itthon is válthatunk előre jegyet (kb. 30-60 EUR/fő +kocsi, az árak szezontól, naptól és napszaktól függenek, létezik gyorskomp és lassú, a menetidő 5-10 óra közötti). Az átkelés idejére kajütöt lehet bérelni vagy éjszakázhatunk a közös helyiségben is. Menetrendszerinti repülőjáratok Magyarországról közvetlenül nem közlekednek, átszállással érhetünk el Olbia, Alghero és Cagliari városokba. Mediterrán klíma jellemzi a szigetet, kellemes hőmérséklettel télen-nyáron. Az év 9 hónapjában tart itt a vitorlás szezon. Nyugati oldalán az észak-északnyugatias szelek jellemzők, a tirrén térségben délkeletről fúj gyakrabban a szél. Szardínia keleti és a déli oldalán kevés kikötőt találunk, a sziget nyugati felén már marinák is vannak, bár a horvát értelemben vett marinai infrastruktúrával és kikötőkkel csak az északi és az északkeleti partvidék rendelkezik. Nem olcsók a kikötők, 50 EUR is lehet egy éjszakára a marinai hajóhely. Cserébe a kiszolgálás teljes körű, mert amint beérünk egy kikötőbe, már gumicsónakkal elénk jönnek, felvezetnek a szabad helyre és a manőverezést is segítik. Általában mooring-os kikötési lehetőség van vagy horgonyzás. Sok helyen a zuhanyzók csak adott időszakban vannak nyitva, reggel és este. Ahol nincs áram, ott olcsóbb a kikötés. Szardínián és a közeli Korzikán amúgy más- más szabványú a parti csatlakozó, de erre a chartercégek fel vannak készülve, az átalakítót a hajónkban találjuk. Tapasztalatunk, hogy sem az olasz, sem a francia részen nem beszélnek jól angolul, a hajózás nyelvét legfeljebb a kikötővezető „töri”. A parti üzletekben minden kapható, itthonról

semmit sem érdemes vinni. Az éttermekben az árak nagyjából mindenütt egyformák, de az étlap sajnos a legtöbb helyen egynyelvű. Egy hét alatt csak Szardínia egyes szakaszain portyázgathatunk, legalább két hétbe telik, hogy kényelmesen megkerüljük a szigetet. Lehetséges indulási kikötőnk, a Portisco-i marina, Európa egyik legtisztább és legjobban felszerelt marinája, már 1991-ben elnyerte az Európai Kék Lobogó díjat. Az olbiai reptér közelében, az elegáns Porto Cervo és Porto Rotondo között fekszik a smaragdzöld színben játszó tengerparton, a Costa Smeralda-n. Kiváló kiindulópont arra, hogy Szardínia szépséges északkeleti partjait, a Maddalena-szigetcsoportot és a Bonifaccio-szorost felfedezzük, megközelítsük az Osorei-öbölben lakozó fókák (foca monaca) utolsó populációját, netán átugorjunk a “vad” Korzikára. Szardínia északnyugati partjai előtt található a Maddalena-szigetcsoport, mely hét szigetből áll. A szigetek északi csoportját alkotják a rózsaszín strandos (spiaggia rosa) Budelli, a Santa Maria és a Razzoli szigetek, a déliek Caprera, San Stefano, Spargi és Maddalena-szigete. Gránit sziklás, zátonyos, sekély vizeken hajózhatunk, ha ezeket a Bonifaccio-szoroshoz közeli természetvédelmi területeket szeretnénk megcsodálni. Maddalena, a fő sziget hasonló nevű fővárosa is szép, de behajózáskor vigyáznunk kell a zátonyokkal. 200 éve itt volt a híres angol Nelson admirális flottatámaszpontja, a múlt századra tengeri erőddé építették. A nagy olasz szabadsághős Garibaldi lakhelyével, Caprera-szigetével La Maddalénát híd köti össze. A sziget legészakibb pontját, Punta Falcone meredek szikláját elhagyva a Bonifaccio-szoroson keresztül átkelhetünk Korzikára vagy folytathatjuk utunkat nyugat felé Szardínia partjai mentén. Alghero, a nevét az algákról kapó nagyváros érdekessége, hogy a korallhalászat és –feldolgozás központja. A Neptunus-barlang mellett délre tovább egyre vadabb partvidéken haladunk, megállóhelyeink lehetnek: Bosa, Oristano, Carloforte, Cagliari, Villasimius, Arbatax, Cala Gonone, Porto Ottiolu, Tavolara. Folyamatosan éberen szükséges navigálni, mert Szardínia partmenti vizei zátonyokban és a térképen légypiszoknyi nagyságú, a vízből épphogy kiálló szigetekben bővelkednek, nincs is mindegyik jelölve. Aktuális időjárás-jelentést és egyéb, helyi információt a VHF 68-as csatornán kívül Internet-elérhetőség esetén a www.yachtingsardinia.com oldalon is olvashatunk.

A Sulcitano-szigetcsoportot alkotó San Pietro zöld szigete Szardínia délnyugati csücskén található. Egyetlen nagyobb lakott települése Carloforte, melynek modern, belvárosi marinájában bérhajóink várják a vitorlás charterezőket rózsaszín flamingók társaságában. Indulhatunk innen északra, Stintino irányába, vagy a sziget déli csúcsa mentén keletnek, Villasimius felé Teulada, Isola Rossa, Isola di San Antioco, Isola del Toro, Santa Margherita di Pula, Perd’e Sali, Nora, Cagliari, Capitana, Isola del Cavoli érintésével. Isola di San Antioco szigetét már a punok összekötötték a szárazfölddel, 5 km hosszú töltést építettek. A szardíniai Pula alatt Nora régészeti emlékeit láthatjuk. Cagliari-ig, Szardínia fővárosáig római és főníciai városromok, egzotikus növényzet, türkizkék-vizű lakatlan öblök, barlangok mentén hajózhatunk. Carloforte-ból Tunézia is csak 110 tmf. One-way charter keretein belül Carloforte-ból indulva visszaadhatjuk hajónkat Portisco-marinájában is.

olasz (94)A Tirrén-tenger Civitavecchia városától az olasz csizma orráig, a Calabria térségig tart. A Rómát, Nápolyt felsorakoztató partszakaszon kikötőről-kikötőre hajózhatunk. Bázisunk, Agropoli kikötője Nápoly alatt 110 tengeri mérföldre található a Tirrén-tenger északi felén, a Nápolyi-öböl szigeteinek és a Cilento-partok bejárásának kiváló kiindulópontja, de délre hajózva elérhetőek innen a Szicília feletti vulkanikus Eoli-szigetek is (110 tmf.). A  vidék történelmi és régészeti nevezetességekben  bővelkedik. Nápolyból indulva egyhetes túra alatt a szárazföldi Salerno, Amalfi, Positano és Sorrento érintésével  felfedezhetjük Capri-szigetét, Procida-t, Ischia-t, és eljuthatunk a Pontine-szigetekhez, amelyek Ventotene, Ponza és Zannone. Capri a maga 10 négyzetkilométernyi területével talán a világ legrégebb óta ismert és felkapott nyaralóhelye, nem véletlenül. Kellemes klíma, festői környezet jellemzi, 20 tmf.-re Nápolytól. A Marina Grande kikötőből meglátogathatjuk két fő városkáját, Caprit és Anacaprit (Capriba fogaskerekű sikló visz fel), vagy elhajózhatunk a helyi „kék barlanghoz” (Grotta Azurra), gyönyörködhetünk a három, tengerből kiemelkedő sziklacsúcsban (Faraglioni). A Nápolyi-öböl északi végében Procida és Vivara, olajfákkal és szőlőtőkékkel borított kis szigetek. 2 mérföldre tőlük fekszik a híres Ischia-sziget. Ischia 50 négyzetkilométer területű zöld szigetén a Monte Epomeo inaktív tűzhányója uralkodik, a vulkanikus jelent gyógyhatású meleg vízforrásai jelentik. Különleges fővárosa a sziget déli felében található, két részből áll: a romantikus kikötőváros, Ischia Porto szinte szabályos kör alakú vulkáni kráter, szűk kijárattal a nyílt tengerre. Ishia Ponte, a város másik fele a tengerparton húzódik, fő attrakciója a gyalogos hídon megközelíthető félsziget, tetején egy csodálatos középkori erőd, az Aragón Vár (Castello d’Ischia) pompázik. Ventotene-sziget ókori kikötőjének érintésével juthatunk el a Pontine-szigetekhez, melyek Ventotene és San Stefanos, tőlük ÉNy-ra Zannone, Ponza és Palmarola. Ponza sok minimarinával és jó öblökkel teli. A szomszédos Palmarola vizének színével a karib-tengeri szigeteket idézi. Türkizkék horgonyzóhelyek, helyes kis halászkikötők, a nyugalom szigetei. Délre indulva inkább kéthetes program, hogy a szárazföldi Paestum, Acciaroli, Palinuro, Marina di Camerota, Maratea, Cetraro, Tropea és a Vibo Valentia-i Marina passzálásával eljussunk Szicília északkeleti vizeire, ahol a vulkánikus Eoli-szigetek várnak, avagy Szicília északnyugati csücskéhez, Ustica-sziget érintésével az Egadi-szigetcsoporthoz. Nápoly környékén az É-ÉK-i és a D-DNy-i irányú szelek a jellemzőek.

Szkülla és Szkarübdisz lakhelye, a Messinai-szoros választja el Szicíliát az olasz szárazföldtől, az Appennini-félszigettől. A szoros 1,5-7,5 tengeri mérföld keskeny, dél felé szélesedik. Érdekességét és veszélyét az erős áramlás adja: a szorosban találkozó Tirrén- és a Jón-tenger eltérő sűrűségéhez (sósságához) és az árapályszint-változáshoz kapcsolódóan akár 4 csomós áramlás hátán szaladhat hajónk, vagy éppen annak ellenében erőlködhet. Ha az áramlás északi, a neve montante, ha déli, akkor scandente. Ha fúj a szél, a szorosban kialakuló csőhatásnak köszönhetően a szél is vagy északi, vagy déli. A legkellemetlenebb átkelésben akkor lehet részünk, ha az aktuális széljárás az aktuális áramlással ellentétes irányú. A szorosban zajló intenzív hajóforgalom miatt is szükséges a fokozott óvatosság. A sűrű kompjáratokon kívül a kardhalak és a tonhalak is tömegesen használják az átjárót nyomukban a befogásukra specializálódott halászokkal.

Szicília a Földközi-tenger legnagyobb szigete, területe több mint 25 ezer négyzetkilométer. Csúcsával délnek mutató háromszög alakú sziget (200 km hosszú oldalakkal), északi felén hegysor húzódik, az Appenninek folytatása. Ennek kb. 3340 méteres működő vulkánja az Etna, melyre Catania városból felautózhatunk. A menedékházak 2000 m-en találhatók, itt fogy el az út, ugyanis az Etna legutóbbi kitörései (1998, 2001) következtében vastag lávatakaró borítja az addig virágzó síparadicsomot. Az útikönyvben szereplő kabinos lanovkának oszlopai nyakig állnak a holdbéli fekete kőtömegben, helyettük terepjáró buszokon közelíthetjük meg a csúcsot saját felelősségünkre. A természeti szépségek ellentéteként Szicília tartományi fővárosa, Palermo nyüzsgő nagyváros, kipufogógázzal teli, temperamentumos tülköléstől hangos hely, Athénnel egy magasságban található. A vártnál jóval nagyobb távolságok vannak a város nevezetességei között, és taxit is csak elvétve láttunk, legfeljebb busszal rövidíthetjük meg fárasztó városnéző körutunkat. Szicília szigete Szardíniához hasonlóan akkora, hogy ha szeretnénk minél többet látni belőle, jól meg kell terveznünk hajózásunk útvonalát és legalább tíz napra, két hétre érdemes hajót bérelnünk. Palermóban a Székesegyház, a szicíliai parlament székhelyéül is szolgáló Normand Palota aranymozaikos királyi kápolnája és a pálmaerdős hűs parkok a legérdekesebb látnivalók. Palermóban még a magyar ’56-osokról elnevezett utcán is sétálhatunk. A város kereskedelmi kikötője melletti Villa Igiea marinából indulhatunk kiváló bérhajókkal utunkra, Szicília és környező szigeteinek a felfedezésére. A part mentén kb. 30 mérföldenként találhatóak infrastruktúrával, pilotköteles kikötéssel, üzemanyag-, áram- és vízvételezési lehetőséggel rendelkező jachtkikötők, melyeket egyelőre csak a helyiek hajói élveznek. Szicíliát körbe hajózva érdemes számolnunk a lehetséges áramlásokkal és általánosan jellemző szélirányokkal. Szicília körül keleties áramlás van. A sziget keleti oldalán délkeleties, déli oldalán délnyugatias szelek fújnak, nyugati és északi felén ÉNy-Ny a széljárás fő iránya. Látnivalóban bővelkedhet utunk, bárhol is kössünk ki a sziget mentén, ókori romoktól a természeti szépségekig mindenből kapunk ízelítőt. Taormina görög színházának romjai háttérben a havas Etnával máig festői látványt nyújtanak a ciprusokkal koronázott tengerpart felett. A sziget homokos strandjai amúgy délolaszosan elhanyagoltak és kiábrándítóak, ezért is érdemes inkább a környező szigetcsoportokat felkeresnünk.

Palermóval szemben, attól 40 tengeri mérföldre északra Ustica-szigete árválkodik. Ez egy egyedül álló vulkáni sziget, mely egyedülálló búvárparadicsom, köszönhetően gazdag tengeri élővilágának. 1968 óta víz alatti természetvédelmi terület. Parti vizein hatalmas halrajokban úszhatunk, merülhetünk. A helyi búvárbázison kell előre bejelentkezni, hogy fix időpontban vezetővel, csoportosan élvezhessük a tenger rejtelmeit. A merültetés iparszerűen zajlik, a helyiek mindent megszerveznek, a természet védelme érdekében saját szakállunkra tilos a merülés. Búvárfelszerelést nem is érdemes vinni, mert itt minden bérelhető viszonylag reális áron, és a kísérők sem unatkoznak, a merülő helyre szállító helyi hajón elkísérhetik a búvárokat. Ustica kikötője, a Cala Santa Maria elég kis kikötő, augusztusban telítődik a nyaraló olaszokkal, nem is érdemes próbálkozni, úgysem lesz hajóhelyünk éjszakára.

Az Eoli-szigetek, más néven Lipari-szigetek vulkanikus csoportja Szicíliától északra, kb. 15 tengeri mérföldre fekszik a Tirrén-tengerben, az olasz csizma orránál, a Messinai-szoros közelében. 7 nagy sziget alkotja, a központi helyzetű Salina-tól délre található Lipari és Vulcano, illetve a kisebbek nyugatra Alicudi és Filicudi, északkeletre Panarea és Stromboli. Többségüket már a neolitikumban lakták az értékes obszidián kőért, mely a vas felfedezése előtt a legkeményebb és legélesebb anyag volt és ma is szép ékszereket készítenek belőle. Görögök, rómaiak nyomát is fellelhetjük, nem volt rossz ízlésük, ha itt laktak. A görögök azt hitték, hogy a szelek királya, Aiolosz is itt lakik, és innen ered az ősi Eoli elnevezés. Lipari maga egy sziget, a szigetcsoport legnagyobbika. Liparin élnek a legtöbben, 10 ezer lakossal büszkélkedhet a sziget. Vulkanikus eredetű fehér habkövének köszönhetően lett naggyá, de ma már a turizmusból virágzik. Bájos fővároskájának spanyol fellegvára, az eredetileg görög akropolisz ad helyet az eoli régészeti és vulkanológiai múzeum épületegyüttesének. Saját forrásainak köszönhetően a szigeten szőlőt művelnek, híres helyi specialitásuk a mézes illatú Malvasia bor. Kapribogyóért sem kell Capri-szigetéig hajóznunk, itt is bőven megterem. Liparin kikötői infrastruktúra várja a charterezőket (Porto Pignataro), a sziget bejárásához olcsón kismotort vagy autót bérelhetünk a kikötőben. A salina-szigeti Santa Marina kikötője eléri a horvát marinák színvonalát, sok magánhajó telel itt át. Lévén a szigetcsoport középső tagja, biztonságos csillagtúrák kiváló kiindulópontja lehet marinája. A sziget természetvédelmi terület, jelölt gyalogos ösvényein bejárhatjuk hegyeit. Malfa és Rinella fürdőhelyeken fekete homokos parton strandolhatunk az 1000m magas iker-hegycsúcsok árnyékában. A partmenti vízalatti gázkitörések néha megölik a halakat, a nyugodt vízfelszínen nagy bugyborékokat vagy kisebb pezsgést láthatunk belőle. A bujánzöld Salinától 20 mérföldre nyugatra eső Alicudi és Filicudi már csak sziklaformációikban emlékeztetnek a vulkanikus eredetre. Icipici falvaikban magyart még alig láttak, turista sincs sok. Alicudin út sincs, csak öszvérek taposta ösvények. Palermo felől érkezve ez az első sziget, a legnyugatabbi. 666m magasba emelkedő feketés kőtömeg, lágy zöld növénytakaró borítja, Palermo-tól 60 tengeri mérföldre és 60 fokra. A szomszédos Filicudin horgonyozni sem tudunk, oly mélyről törnek fel ormai. Zátonyoktól mentes vizeken hajózhatunk, ugyanis a vízfelszínt elérő sziklák jól láthatók. Filicudinál magasodik a La Canna, egy 85m-es sziklazátony, közvetlenül mellette még 35m mély a víz, ahogyan a helyi kék barlangnál (Blue Marino) és sziklakapunál is. Salina-tól északkeletre 20 tengeri mérföldre találjuk Stromboli-szigetét, a 2000m mélységből 1000m magasra emelkedő piramis alakú hegykúpot. Ez Európa olasz (117)egyetlen folyamatosan aktív vulkánja, öt ilyen van a világon. Messze távolból már látszik állandó pöfékelése, nappal fehér füst formájában, éjjel vöröslő pamacsként. A Sciara del Fuoco (Tűzföld) nevű lávafolyásos oldalát hajóval is csak 800m-re közelíthetjük meg, a különleges veszély sárga keresztes bójái a hegyoldalon folyamatosan alágördülő kövek sorozatára figyelmeztetnek. Éjszaka a vízről pompás tűzijátékot láthatunk, a parton e látványért sok-sok kilométert kell gyalogolnunk. 290m magasba vezető nélkül is eljutunk, a 400m-es biztonsági határig már csak 10 euro és nagy fáradtság árán kirándulhatunk. Vezetővel az éjszakát is a hegyen tölthetjük. A nappali melegben nem is érdemes nekivágnunk a hegymászásnak. Ezen a vizeken ugyanis már májusban nyári hőség van, a fekete homokos part mentén a víz hőmérséklete is 20 fok feletti. Gondunk csak hajónk kikötésével lehet, a nagy mélység és a nyílt vízfelület miatt. Egy-két nem túl bizalomgerjesztő fizetős bója azért Stromboli-n is akadt. A sziget híres még arról is, hogy déli felén található a világ legkisebb kikötője, Porticcolo di Pertuso, benne egyetlenegy használható hajóhellyel. Stromboli szigete a világ legősibb világítótornya is, mivel folyamatosan működő vulkánja évezredek óta támpontja a hajósoknak. Modern világítótorony tőle 1 tengeri mérföldre van, Strombolicchio sziklaszirtjén. Stromboli szigete Nápoly alól, az olasz csizmáról is elérhető,  csak 110 tmf.-et kell érte hajóznunk. Stromboliról visszatérve Salina felé félúton passzáljuk Panarea-szigetét, a szigetcsoport legkisebb tagját, melynek déli csücske horgonyos öbölprogramra hívogat. A környék kristálytiszta tengere halakban és rákokban gazdag. Szicília-szigete felé félúton, Salina-tól délre találjuk Lipari-szigetét, melytől 1 mérföldre, a szicíliai partoktól mindössze 15 tengeri mérföldre elérhetjük Vulcano-t is. Az ókorban Tűz Isten lakhelyének tartották, két tűzhányója van. A kisebbik, a 124m magas Vulcanello virágos bokrokkal benőtt kráter a sziget északi nyúlványán. Ezt a félszigetet határolja keletről a Porto di Levante és nyugatról a Porto di Ponente, két nyugalmas öböl, ahol a széliránytól függően kiváló horgonyzóhelyet találunk. Szicíliából Milazzo város kikötőjéből indulnak óránként közvetlen járatok Vulcano-ra és a szigetcsoport többi tagjára. A Porto di Levante öblében kiépített nagyhajó-kikötő záptojás-szaggal fogadja az érkezőket, kéntől sárga szikladombján túl természetes iszapfürdőt vehetünk. A sziget közepén magasodó vulkáni kúp, a Vulcano egy óra alatt könnyen meghódítható, a 110 évvel ezelőtti utolsó kitörésekor 386m-en állapodott meg a magassága. Oldalán szürke, rózsaszín, majd kéntől sárga gyalogösvény vezet fel a csúcsra, a kráter itt is körbejárható. Csupasz, bűzös kőkút az egész, melynek peremén, ahol járunk, forró gőzökben tör elő a kén, sárgára festve a sziklákat. E gázkitörések, a fumarolák közvetlen belélegzése veszélyes, a kikötőből is látszódnak. Motort bérelve eljuthatunk a sziget déli csücskéhez, Gelso falu 5 db házához, ahonnét kitűnő kilátásunk nyílik Észak-Szicíliára, a Messinai-szorostól a Milazzoi-félszigeten át Capo Orlando-ig, a havas, füstölgő Etnával a háttérben.

Palermótól nyugatra hajózva, Szicília északnyugati felén találjuk az Egadi-szigeteket. Trapani és Marsala városka előtt fekszik a szigetcsoport három legnagyobb tagja: Levanzo, Marettimo és Favignana, egymástól 10 mérföldes távolságon belül. Ustica-hoz hasonlóan ezeknek a szigeteknek is a víz alatti világa érdekes a horgászat és búvárkodás szerelmesei számára. Kristálytiszta vizeik természetvédelmi területnek minősülnek. Levanzo a legkisebb, Genovai-barlangjának falán őskori emberek keze nyomát viselő graffitiket láthatunk. Favignana a tonhal-halászatáról („mattanza”) híres, és Vörös-barlangját érdemes meglátogatnunk. A szigetekhez Marsala-i bázisunkról béreltünk vitorlást, mely kiváló kiindulópontja lehet egy Málta-Tunézia túrának is. Marsala városa borán kívül arról is híres, hogy itt szállt partra Garibaldi 1860-ban ezer emberével Szicília, majd az olasz szárazföld felszabadítására a Napóleoni francia uralom alól. Magyar katonái, Tüköry Lajos és Türr István örökre beírták nevüket az olasz történelembe és még a palermói utcanévjegyzékbe is. Az Egadi-szigeteknél állandó, erős, nyáron északkeleti, télen délnyugati áramlással találkozhatunk, mely akkor tud kényelmetlen lenni, amikor a szél az ellentétes irányból fúj.

Szicília alatt, Észak-Afrika felé félúton (60 tengeri mérföldre) megpihenhetünk Pantelleria szigetén, úszhatunk melegvizű krátertavában. Máltáról vagy Tunéziából visszafelé érinthetjük a Pelagie-szigetcsoport tagjait, melyek a 30 négyzetkilométeres területével legnagyobb Lampedusa, illetve Linosa és Lampione kis szigetei. Pantelleria-tól délkeletre, Máltától délnyugatra fekszenek, közelebb Észak-Afrikához, mint Szicíliához. Lampedusa kivételével biztonságos kikötőt vagy horgonyzóhelyet nem igazán nyújtanak. Élénk színű házaikkal, türkizkék parti vizeikkel mégis rendkívül attraktívak. Csábító úti célt jelenthetnek a nyugalmat kereső hajósnak, mivel e szigeteket egy évben több teknős keresi fel, mint turista.

Kevés magyar hajós ismeri ilyen részletességgel az olasz felségvizeket, pedig változatosságuk igazán gyönyörködtet! A horvát Adrián megszokott marinai kiszolgálást bárhol hajóznánk, nehezen leljük, de Olaszországban természeti szépségekben és sokszínű látnivalókban bővelkedő vitorlázást biztosíthat komfortos charterhajónk és a helyi szélviszonyok. Kezdő és tapasztalt hajósok egyaránt kiváló helyszínek közül válogathatnak a nyaraló- és mérföldgyűjtő-túráikra. Az olasz vizeken elsősorban vitorlás hajók bérelhetők önállóan vagy kapitánnyal, de akadnak motoros bérjachtok is, avagy személyzettel bérelhető luxus vitorlás-csodák. Bármely naptól bármely napig  charterezhetők a hajók kaucióbiztosítás lehetőségével. Az árakat tekintve az olasz listaárak enyhén magasabbak a horvát áraknál, de a lehetséges összes kedvezményt leszámítva végül olcsóbb lesz a hajóbérlés. A leutazásunk pedig megoldható saját gépjárművel jó minőségű autópályákon, így aki szeret vezetni, még Szicíliát is bevállalhatja. Bátran ajánljuk hát az olasz felségvizeket a vitorlázás szerelmeseinek, akik valami újat és különlegeset szeretnének elérhető áron kipróbálni. Utjainkon a görög világcég, a Kiriacoulis Mediterranean olasz charterhajóit és bázisait használtuk. A szükséges hajózási információhoz az Imray Kiadó általunk forgalmazott pilotkönyveiből jutunk.

Marosi Miléna és Varga Tamás
Mérföld Yachting Kft.

Galéria

Facebook Youtube Hírlevél