Irány a görög szigetvilág!

Lakatlan szigetek, vadregényes öblök, homokos partok, történelmi városkák, tarka halászkikötők, kockás abroszon pohár bor és helyi specialitás, bouzuki-szó és állandóan fújó szél – ez Görögország, Horvátország után a 2. legkedveltebb célpontja a vitorlázóknak, a tenger szerelmeseinek.

Itt a vitorlás szezon 9 hónapig, márciustól-novemberig tart. A nyári hónapokban uralkodó széljárás mind a Jón-, mind az Égei-tengeren északi, meltemi a neve. ÉNy és ÉK közötti irányokból fúj, júniustól kezdve találkozhatunk vele. Teljes erejét, az 5-ös és 8-as közötti Beaufort erősséget, júliusban és augusztusban éri el. Szeptember végén, október elején lesz vége. Amikor pedig a meltemi szünetel, a tengeri szél (értsd: „vízi szél”) kap teret, DK és DNy közötti irányokból. Kifejezetten déli szél, a sirokkó tavasszal és ősszel szokott fújni 2-4-es erősséggel.

A jellemző széljárás teszi, hogy Görögországban tavasszal és ősszel délről-északra, míg nyáron északról-délre érdemes tervezni egy kényelmes túravitorlázás útvonalát. Aki viszont kreutzolni szeret napokon keresztül, természetesen mehet fordítva is. Mi a one-way vitorlázást javasoljuk, mert így kétszer annyit látunk és nem kell félidőben visszafordulni az indulási kikötő fele.

A víz és a levegő hőmérséklete egyaránt délre haladva növekszik. A nyári 33-35 ⁰C-os kánikulában hőgutánkat a szél mérsékli, míg a tenger 23-25 ⁰C-ra is felmelegedhet. A legszebbek a tavaszi és az őszi hónapok, amikor a csapadék hatására a szigeteket borító növények kizöldülnek, virágba borulnak. A hullámzás a horvát szigetvilághoz képest kényelmetlenebb tud lenni, mivel a görög szigetek közötti távolság nagyobb, kevésbé lehet „takarásban” hajózni. Hosszabb túra esetén érdemes számolni az állandó áramlások jelenlétével is. A Kelet-Földközi-medencében az óra járásával ellentétes az áramlás: míg a török partok mentén északnak fut, a kelet-görög partoknál déli irányba fordul, megkerüli a Peloponnészosz-félszigetet, melynek nyugati oldalán már északi áramlásként elindul az Adria felé. Az árapály szintváltozás mint az Adrián, a görög vizeken is 1 méter alatti. Infrastruktúráját tekintve Görögországban nem találjuk azt a kikötői kényelmet amivel az Adria elkényeztet, de így lennénk ezzel a világ más vizein is. Pár marina, néhány pilotköteles kikötőhely, de cserébe viszont a festői kisvárosok és halászfalvak központjában horgonyozhatunk parthoz tolatva néhány euróért, vagy teljesen ingyen! A víz és áram vételezési lehetőséget a legtöbb helyen már kiépítették. Az üzemanyag töltéshez telefonon lehet lajtoskocsit hívni, de erre a 2 hetes túránk alatt ritkán van szükség. A hajó visszaadásakor a az üzemanyag feltöltését a leadási kikötőben általában a chartercég emberei végzik.

Mégis Görögország a vitorlázás fellegvára, melyet szívből ajánlunk! Hiszen a főszezonban is erős, kitartóan fújó szél, a látnivalók nagy száma, a térségek sokszínűsége az, ami az igazi vitorlázót a görög vizekre hajtja. A megfelelő komfortot pedig a hajónk  biztosítja ha jót választottunk.

Minél fiatalabb egy hajó, annál kisebb az esélye annak, hogy utunk során meghibásodik. Minél újabb, annál kényelmesebb gyári megoldások jellemzik. Manapság már a legtöbb bérhajó rollgrószos, rollgénuás vitorlázatú, elektromos a horgonycsörlője, melegvizes a belső zuhany, tágas kabinokkal, napvédő bimini toppal, térképplotteres GPS-szel, beépített autopilottal rendelkezik. A legfontosabb mégis a gazdája, a hajótulajdonos, azaz a megfelelő bérbeadó chartercég kiválasztása. Folyamatos karbantartás mellett ugyanis az idősebb hajó is kiváló állapotban lehet. A nemzetközileg elismert görög cégek már nagy hajóparkkal, széles választékkal, számos bázissal és sokéves tapasztalattal bírnak. Hajóikra kaucióbiztosítás köthető, így nem szükséges a biztonsági letét és a hajóátadás-átvétel is gördülékenyebb. Görögországban a hajók egy része nem csak szombati indulással bérelhető.

Elsősorban vitorlás hajók bérelhetők kapitánnyal vagy önállóan, de vannak motoros jachtok is, avagy személyzettel bérelhető luxus vitorlás-csodák. Az árakat tekintve a görög listaárak enyhén magasabbak a horvát áraknál, de a lehetséges összes kedvezményt leszámítva végül olcsóbb lesz a hajóbérlés. Féláron is hajózhat az, aki szeret kreutzolni, hiszen a one-way charterbe kiadott hajóknak induló bázisukra vissza kell jutniuk, ezért a bérbeadó a visszavitelt akár 50%-os kedvezménnyel is ösztönzi. A one-way charter amúgy rendkívül jellemző Görögországban, ahol a nagyobb cégeknek több bázisuk is van, és ezek közötti útra lehet a hajót kibérelni. A meltemi idején kedvelt útvonal például az Athén-Rodosz, az Athén-Paros, vagy az Athén-Mykonos szakasz. A repülővel érkezőknek érdemes megfontolniuk a one-way bérlést, hiszen a repülőjegy az útvonalhoz alakítható.

Görögország elérhetősége sajnos kevésbé egyszerű, mint az Adriáé. A legkényelmesebb repülővel, Bp.-Athén menetrendszerinti járattal és innét tovább a belföldi légi járatokkal vagy Pireus kikötőből komppal juthatunk a szigetvilágba. Nyáron olcsó charterjárattal Budapestről közvetlenül is elérhetőek a jelentősebb szigetek. Aki szeret vezetni, autóval 1500 km-t megtéve érhet le Athénbe. Tapasztaltuk, hogy a balkáni határátkelés rugalmasabbá válik, amint kocsinkban ajándék cigit, italt találhat magának a szerb vagy makedón vámos. Aki ragaszkodik az autójához, de ennyit nem vezet szívesen, Triesztből (24h alatt) vagy Anconából kompozhat Igumenitsa (Korfu magasságában) és Patras (Peloponneszoszi-félsziget) kikötőibe. Az autós utazás előnye, hogy többfelé oszlik az utazási költség és egy kis szárazföldi nyaralással is meglephetjük magunkat. A búvárfelszerelés is olcsóbban szállítható autóval, mint repülőn, kérdés, hogy érdemes-e elvinnünk. A görög felségvizeken ugyanis könnyebb felsorolni azokat a helyeket, ahol szabad a búvárkodás és a víz alatti filmezés, mint ahol tiltva van. Irigylésre méltó, ha valaki a saját hajóján jut el Görögországba. Az Adriáról az olasz csizma mentén hajózva segítségünkre van az áramlás. A sarkantyúval szemben pedig már Korfu várja az idelátogatót.

Enyhén bürokratikus nemzetnek ismertük meg a görögöt, de ha nem saját, magyar lajstromozású hajóval érkeztünk, akkor a be- és kijelentkezés útvesztőit elkerüljük, mivel helyettünk a bérbeadó chartercég gondoskodik a hajózási engedélyek és a személyzeti utaslista (crew list) elkészítéséről. Ehhez csak adatainkat kell megküldenünk pár nappal még az indulásunk előtt. További helyi szolgáltatás, a hajó étel- és italkészletének feltöltése igényeink szerint, előre megadott lista alapján (provisioning ,vagy beverage list). Mi mindenkinek ezt a szolgáltatást ajánljuk. Vagy megérkezésünkkor a kikötőben várnak a boltok kisbuszai, amelyek vásárlás után visszavisznek hajónkhoz.

A hajózás nyelve, az angol, amelyen a helyiekkel is érintkezni tudunk. Mindenki beszéli. Az éttermekben a helyi specialitások neve mégis csak görögül szerepel az étlapon, finomságuk lefordíthatatlan. Érdemes végigkóstolni ezeket, az árak reálisak, a horvát árszínvonal alattiak.

Görögország nagy és változatos: több év kell ahhoz, hogy vizeit behajózzuk, szigeteit végigjárjuk. Aki egyszer eljut ide, mindig vissza fog vágyni. A vitorlázók 6 főbb régióját ismerhetik:

• A Jón-tengeri szigetek.
• A Peloponneszosz-félsziget.
• A Korinthoszi-csatorna és az Athén környéki szigetek.
• A Szporádok és a Chalkidiki-félsziget az Égei-tenger északi felén.
• A Kikládok és Kréta.
• A Dodekaneszosz-szigetek.

A görög felségvizek az Iala A bójázási rendszerbe tartoznak. Bár a kitűzésekkel az összes régióban csínján bánnak, világítótornyokkal megfelelően ellátott mindegyik. A legszelesebb vitorlázásokra nyár közepén az Égei-tengeren van lehetőség, elsősorban a Kikládokon és a Dodekaneszosz szigetei között. Nyugodt, családi nyaralótúrák helyszínei lehetnek egész évben a Jón-tengeri görög szigetek, illetve a Szporádok, Athén és a Peloponneszosz környéke.

Habár az uralkodó szélirány mindenütt stabil, a konkrét helyi széljárást és szélerősséget az adott térség domborzati viszonyai is nagyban befolyásolják. Ezért az általános időjárás-előrejelzések sem mindig érvényesülnek. A jó tengerész kellő gondosságával hajózva fontos, hogy a VHF rádión meghallgassuk az előrejelzést (a pilotkönyv hozza az adott térségben fogható adások idejét és csatornakiosztását). Segíthet a legközelebbi kikötői hatóság (portpolice) vagy nézzük meg a www.poseidon.hcmr.gr weboldalt.

A Jón-tengeri szigetek

Infrastruktúrailag még a legfejlettebbnek mondhatóak a Jón-tenger szigetei. A legismertebbek Korfu, Paxos, Lefkas, Ithaka, Kefallonia és Zakinthos. Új marinát találunk Korfu városban és Lefkas hasonló nevű fővárosában, a többi szigeten vagy a szárazföldön a kikötői partfalhoz köthetünk vagy öbölben horgonyozhatunk. Korfu szigete több napot is megér, autót/motort bérelve bejárhatjuk szépségeit, meglátogathatjuk Sissi (Erzsébet királynő) kedvenc helyeit, de érdekes körbehajózni is. Keleti felén, csak pár mérföldes szűk csatorna választja el Albániától. Nyugati oldalán kellemes és békés kikötőhelyek vannak, mint pl. Paleokatritsa. A következő nagy sziget, Lefkas kb. 50 mérföldes távolságra van Korfutól, addig is, félúton, festői kis sziget-együttest alkot Paxos és Antipaxos. Lefkas szigete a szárazföldhöz közúti híddal kapcsolódik. Laterális bóják vezetnek fel a felnyíló híd alatt Levkas fővárosig. Az itteni marinában bérbeadó hajók autóval így kompozás nélkül is megközelíthetők. Lefkas keleti felén Onassis magánszigetét, a Skorpió-szigetet is megnézhetjük tisztes távolságból. Lefkashoz már minden közel van. Ithaka, Odüsszeusz szülőföldje, melynek ÉK-i öblében rejtőzik Frikes, vagy fővároskája, Vathi, ahol nyugodt éjszakánk lehet, parthoz simulva. Kefalonia ÉK-i öble a festői Fiskardo falut rejti. Délre haladva alhatunk Sami kikötőjében, ahol több barlang is felfedezhető. A sziget nyugati oldalán Argostoli városa hívogat, bár a nyáron jellemző ÉNy-i szél miatt lehet, hogy éjszakára át kell kötnünk a vele szemközti Lixouri-ba. Kefalonia még nem a legdélebbi állomása túránknak, hisz nem szabad kihagynunk Zakinthos-szigetet. Azonos nevű fővárosa a sziget DK-i szegletében található. A helyi kompkikötőben még zuhanyzó is van. Kocsit/motort bérelve színes program vár a szigeten. Déli, homokos strandján az év bizonyos szakában a Careta Careta teknősök élveznek előnyt az emberrel szemben, messziről járnak ide tojásaikat lerakni. A sziget  meredek sziklafalakkal tagolt partvonalába egyetlen homokos öböl vájta be magát, ennek partján válik az enyészetté az a hajóroncs, melynek ismert fotója minden görög naptár egy hónapját díszíti.

A Korinthoszi-csatorna

Zakinthosz már a Peloponneszosz-félsziget mellett húzódik. A félsziget legjelentősebb városába, Patrasba olasz komphajón kocsival is érkezhetünk. Patras előtt mint a folyó, olyan áramlással indul meg a tenger a Patrasi-öböl belseje és a 40 mérföldre lévő Korinthoszi-csatorna felé. Feltétlenül ejtsük útba itt Navpaktos középkori városkát, amely Lepanto néven vonult be a történelembe, ez volt a görög Nándorfehérvár. A tavasszal még hófödte peloponnészoszi csúcsok vezetnek a magyar tervezőket, Türr Istvánt és Gerster Bélát is dicsérő Korinthoszi-csatornába. Miután a csatornadíjat az őrbódéban befizetjük, ha vörös lobogót látunk, még várakoznunk kell. Amint a szembejövő forgalom megszűnik, az őrbódéban felhúzzák a kék lobogót, és szabad az út előttünk libasorban. Hihetetlen, hogy milyen keskeny és sekély egy csatorna, mégis tengerjáró hajókat is átvontatnak rajta –karcos is a fala rendesen.

Az Athén környéki szigetek

Korinthos városka már az Athén előtti, Saroniki-öbölben található. A nyáron jellemző meltemi itt ÉK-i irányú, egy darabig szembe fúj. Athén marinái a Paleon Faliron térségben, a városon túl találhatók, bár már Pireusban is épül marina. Olcsó a taxi, a görög történelem fellegvárát bármikor meglátogathatjuk. Az Attikai-félsziget déli csücskén, Athéntól 60km-re Sounion templomromjai már egy más világ, a Kikládok felé mutatnak. A szél is váratlan erősséggel csap le a fok mögött. Az innenső nyugodtabb vizek még az Athén környéki szigeteket rejtik, 1 hetes családi túra alatt is kényelmesen bejárható távolságokkal. A híres Salamis mára túliparosodott, érdektelen hely lett. Felejthetetlen emléket nyújt viszont Aegina, a Saroniki-öböl legnagyobb szigete, a pisztácia

termőföldje kiváló konyhával. Érdemes robogóval bejárni e szigetet. A Peloponneszosz-félszigeten lévő Methana metángázos gyógyfürdőjébe (mely a mozgásszervi panaszokra kiváló) jegyet sem kell váltanunk, a kikötőben is a gyógyvíz terjeng (és annak szaga) hajónk körül. Poros-sziget Poros városkája festői dombot foglal el, szűk hajózási csatornában. Ezen átjutva a félszigetet kerülve eljuthatunk „a görög Hvarba”, Hydra-sziget Hydra falvába. Kis öblöt fognak itt közre a házak úgy, mint a dél-adriai Hvar-sziget városkáját miniatűrben. Aki ismeri az adriai kisvárost és kikötőhelyeinek szűkösségét, el tudja képzelni, mennyire problémás akkor a még kisebb Hydrában a helyfoglalás. A partfalhoz elsőként nagy motoros jachtok kötöttek ki köteleikkel, horgonyt dobva. Ők alkotják az első sort. E hajók orrához köt ki farköteleivel és orrhorgonnyal az ezután érkező vitorlások hada. A következők újabb sort alkotnak. Az akár 4 sorban is álló, egymáshoz kötözött hajótömeg horgonyláncai egymástól fél méterre, szabályos párhuzamosan futnak a hajók alatt, a keresztbe horgonyzást mindenki profin elkerüli! Az egymásrautaltság abban is megnyilvánul, hogy a partra egymás hajóján keresztül juthatunk. Egyszer, utolsóként érkezve mi feladtuk a tornászást, inkább vízre tettük a bocit, azzal értünk partot. Reggel pedig a szélső kénytelen elsőnek indulni, vagy aki siet, kötözgethet. A partmenti elsőkből így utolsók lesznek, bár ezt Hydrán senki sem bánja. A szárazföldi Ermioni, a közeli Spetses-sziget, mind további látnivalók.

A Peloponneszosz-félsziget

Aki nem Athénben adja vissza hajóját, hajózhat délre a Peloponneszosz mentén, elérve a „görög Gibraltárt”, a dombtetőn épült bizánci városemléket, Monemvassia-t. Az északkeleti szél és déli áramlás segíti utunkat Kithira felé, mely a Peloponneszosz délkeleti szigete. Előtte találtuk meg a 69m hosszú, négyfedélzetes, állatszállító „Devon” vashajó partra futott roncsát 1997-ben. A helyiek a mozdítható és számukra hasznos részeket, szerszámokat már elvitték róla, mikor kátrányos hágcsóján felmászva meghódítottuk. Megtaláltuk a teljes térképkészletét, a legfelső, áttekintő térképen Athénig húzott elnagyolt rotta éppen ott érte el a szárazföldet, ahol végül a hajó is: Elafonisos-sziget délkeleti szikláin. A kapitányi kajüt sarkából aranykeretes elnökkép nézte a megüresedett kapitányi ágyat, a párna alatt kis Korán pihent és egy még használatlan szíriai lobogó. A hajó utolsó Lloyds biztosítása 20 évvel korábbi keltezésű volt, az otthagyott Hajónapló arab vagy tört angolságú bejegyzései az elindulás, a megérkezés, a jó vagy rossz idő naplózására korlátozódtak. Az utolsó oldalon ideges arabus írásban szerepel az Elafonisos szó, majd egy vége jellel záródik a napló és a hajó pályafutása. Innét a Peloponneszosz nyúlványainak mentén nyugatnak tartva az általános áramlás segít, de a szél már szemből érkezik, az ÉNy-i meltemi is a domborzatot követve teljesen nyugatiba fordul. Ezen a szakaszon érdemes meglátogatni Dyros barlangját, Kalamata-ban új Kiriacoulis marina vár bérhajókkal. Koroni és Methoni helyes bizánci városkák, Navarrone-öblén és sziklakapuján túl pedig már a Jón-tenger kezdődik.

A Szporádok és a Chalkidiki-félsziget

Az Égei-tenger északi, Athén „feletti” része a Nyugat- és Kelet-Szporádok: Skiathos stb. szigeteivel az Olümposz lábai előtt hever, a török partok mentén Samos szigetétől egészen a Dardanellákig tart, északról a Chalkidiki-félsziget koronázza. Könnyű vitorlázást inkább a nyugati blokk ígér, a „kis Mikonos”-nak is hívott Skiathos szigetéről meglátogathatjuk még Skopelos, Alonissos, Pelagos, Skyros stb. bujazöld szigeteit, avagy 50 mérföldön belül elérhetők a Chalkidiki-félsziget „tőgyei”, ahol találunk még középkori monostort (Mount Athos) és extra-modern marinát is (Porto Carras).

A Kikládok és Kréta

A Kikládok az Égei-tenger közepén található szigetek. Az Attikai-félsziget Sounion fokán túl kezdődnek. Délről Kréta, keletről a Dodekaneszosz-szigetek határolják. Az ókori világ közepének tekintett Delos-szigete körüli gyűrűben helyezkednek el. Bérhajókat Paros-szigetén találunk, innét 50 mérföldes körzetben elérhető a Kikládok 21 nagyobb és 20 kisebb szigete. A legismertebbek Naxos, Mikonos, Milos, a tipikusan görög, vakítóan fehér, kéktetős házakkal és szélmalmokkal tűzdelt szigetek, élükön Santorini-vel, mely az elsüllyedt Atlantisz legendáját ihlette. A víz meredeken mélyül, a parti homok fekete, a maradék szigetkaréj körülöleli a szunnyadó vulkáni kúpot, melynek kráteréhez kirándulást tehetünk, keleti felén a tengervíz is melegen bugyog. A szigetcsoport talán legdrágább és legfelkapottabb szigete Santorini, ahova charterjáratokon közvetlenül eljuthatunk Budapestről is (innét a Paros-i kikötő helyi komppal elérhető). A jól védett horgonyzóhelyek, lakatlan öblök, turistáktól mentes kis halászkikötők szépsége Dhonoussa, Skhinoussa, Iraklia és Koufonisia szigetein várnak ránk. Míg a Kikládok északi felén a meltemi északkeleti, addig a déli részeken északnyugati irányból fúj. A térségben kevés az 1 hét, legalább 10-14 napra érdemes hajóra szállni. Egy kéthetes barangolást a Kikládokban athéni indulással és visszaérkezéssel is realizálni lehet (összesen kb. 360 mérföldet megtéve). Mi itt is mindenkinek a one-way utat ajánljuk.

A Dodekaneszosz-szigetek

Kréta, Görögország legnagyobb és legjelentősebb szigete, igazán egy Athén-Rodosz hajózásban lehet kiváló megállóhely. Északi partján nyáron határozott ÉNy-i szél segítheti haladásunkat a Dodekaneszosz szigetvilágába. Ez 14 csodálatos görög szigetet jelent a kristály kék vizű török partok előtt. Itthonról charterjárattal is hamar ideérünk. A két legnagyobb sziget, Rodosz és Kos bázisairól bérhajóval még aznap utunkra indulhatunk. Az északnyugati szél a Kikládokhoz hasonlóan e térségben is 5-6 (néha 7-8) Beaufort erősségű a július-augusztus hónapokban. Tavasszal és ősszel fúj csak gyengébben (2-4) a délkeleti szél.

Bátran ajánljuk hát a görög vizeket mindazon tapasztalt vitorlázóknak, akik szeretik, ha a nyári főszezonban is erős szél dagasztja a vitorlát, nem pedig a hangos lóerők hajtják hajónkat előre. De vannak Görögországnak olyan térségei is, ahol a mérsékelt szél biztonságos családi nyaralótúrát enged. A változatos szigetek nincsenek túl közel egymáshoz, a jó széllel mégis hamar odaérünk. A víz mindenütt kellemesen meleg, hisz a 35. és 40. szélességi fokok között hajózhatunk. Csak jussunk el Görögországba!

Utjainkon a görög világcég, a Kiriacoulis Mediterranean charterhajóit és bázisait használtuk.

Az egyes térségekről olvassa el részletes útleírásainkat is: Jón-tengeri szigetek, az Athén környéki szigetek és a Kikládok, a Szporádok és a Dodekaneszosz-szigetek.

Marosi Miléna és Varga Tamás

Mérföld Yachting

 Galéria