Vízről minden szebb – tudják ezt jól a túravitorlázók. Aki már vitorlázott a tengeren vagy nyaralt csatornahajóval Európa belvizein tapasztalhatta, hogy a víz felől feltárulkoznak a városok, a legtöbb esetben hajónkkal az óvárosi kikötőkbe, a városok szívében köthetünk ki. Az olaszországi Velence is az a város, amelyet felfedezhettünk már a szárazföld felől, de csodálni igazán akkor fogjuk, ha vitorlással vagy motoros hajóval látogatjuk meg.
Mindössze 600 km-re Budapesttől az egyik legközelebbi hajózási desztináció az Észak-Adria. Chartervitorlással az olaszországi Grado városától 40 tengeri mérföldet, a szlovéniai jachtkikötőkből 60-70 mérföldet, az Isztriai-félsziget marináiból 55-75 tengeri mérföldet kell megtennünk, hogy a Velencei-lagúna északi bejáratát, a Porto di Lido-t elérjük. Az Adria átszelésénél ajánlatos hajófelszerelés a radarreflektor is a Triesztbe irányuló jelentős nagyhajó-forgalom miatt. A sekély olasz parti tengeren olajfúrótornyokkal is találkozhatunk, amelyek a tengeri térképeken nem szerepelnek, mivel helyüket változtatják. A lapos part és homokos strandok sora mellett vitorlázhatunk. Utunkat Velencébe az olasz partoknál óránként fél csomós déli áramlás is segíti. A 8-12 órás tengeri élmény után megesik, hogy csak sötétedés után érkezünk, de ne bánjuk! A piros és zöld laterális bóják kavalkádja fogad, látszólag egy síkba mosódik össze a csatorna-fényjelek sora. Beazonosításukban segít az eltérő karakterisztikájuk vagy legegyszerűbb, ha egy helyi hajó nyomába szegődünk. A lagúnának az Adriai-tenger felől 3 bejárata van: az északi Porto di Lido és a középső Porto di Malamocco a teherhajó-forgalomnak is kapui, ezeken keresztül közlekednek a teherhajók Velence kereskedelmi kikötőjébe, a Porto Marghera kikötőbe. A déli bejárat neve Porto di Chioggia Velence városától kb.20km-re délre. A tengeri bejáratokban az apály-dagály jelenség által generált 1-2 csomós áramlást tapasztalhatunk.
A lakóhajós nyaralások tekintetében is ÉK-Olaszország a legközelebbi térségek egyike. Csatornahajóval Velencébe 4 felől is érkezhetünk az olasz belvizeken. Délről, a Pó-delta felől Porto Levante kikötőjéből a Brondolo-zsilipen át vagy Chioggia-ból indulhatunk a Velencei-lagúna felfedezésére. Nyugatról, Padova városából a Brenta-folyón felnyíló hidak sora vezet el egyenesen a világhírű városhoz. Északnyugatról, Treviso városától Casierből és Casale sul Sile indulási bázisról a Sile-folyón hajózhatunk: a Portegrandi-zsilip enged ki a lagúnába, Torcello és Burano lehet az első állomásunk. Északról a Maranói-lagúnából indulva a Grado-i lagúnán keresztül is elérhetünk a Velencei-lagúnába, Jesolo felől, a Cavallino-zsilipen keresztül. A csatornahajókkal a tengeren nem közlekedhetünk, csak a lagúnában kialakított hajózási útvonalakon.
A Velencei-lagúna Jesoló-tól Chioggia-ig tart, keletről az Adria-tenger határolja, nyugatról a Sile, a Brenta és a Pó folyók táplálják. Az 550 km2 vízfelület, átlag 1 méteres vízmélységgel, élővilágban gazdag. Nem mocsár, mert a látványos ökoszisztémát a maximum 1 méteres apály-dagály frissen tartja. A lagúna sok kulturális látnivalóját követően a nyüzsgő történelmi helyektől távol, a Pó deltájának természeti parkjában pihenhetünk vagy strandolhatunk az Adriában, a lagúnát határoló szigetek tenger felőli oldalán. A Lido, Velence strandszigete kb. fél kilométer széles és 12 kilométer hosszú. Az északi és a középső bejárat közötti szigeten Malamocco és Alberoni halászfalvak, míg a Lido-i bejárathoz legközelebb fekvő Lido di Venezia Velence nyaralóövezete homokos stranddal, bringóhintó bérlési lehetőséggel stb.
A főbb városok, Velence, Murano, Burano, Torcello, Chioggia és más települések között a hajózási útvonalakat póznák jelölik ki. Ezek a fa oszlopok és oszlopcsoportok két oldalról mutatják a kotort, kb.3-5 méter mély csatornákat. Amennyiben csak az egyik oldalról határolják a hajózó utat, sem túl közel, sem túl messze ne tartsunk tőle, a csatorna szélessége ilyenkor ismeretlen, a szélein fennakadhatunk. Szerencsére a tengerfenék iszapos, a homokpadokról le lehet tolatni. Tőkesúlyos tengeri vitorlásunkkal a vízi főútvonalakon nyugodtan motorozhatunk, vitorlázni tilos. A legkisebb csatornák viszont apálykor 1 méteres vízmélységűek és legfeljebb dagálykor mérhetünk 2 métert. A legfontosabb hajózó utak éjszaka kivilágítottak.
A lagúnát behálózó csatornákban sebességkorlátozás van érvényben. Km/h-ban jelzik az egyes csatornák kezdetén, az oszlopokon a maximális sebességet. Traffival mérik a rendőrök a vízi gyorshajtókat Velence főútján a Szent Giorgio-szigetről. Szerencsére sem a vitorlásainkkal, sem a lakóhajókkal nem fenyeget, hogy gyorshajtáson érjenek. Az olaszokat viszont kevéssé izgatja bármiféle sebesség-korlátozás. Száguldó vaporettók és vízi taxik hullámverése közepette hajózhatunk be a lagúna központjába, Velence szívébe az olaszosan élénk vízi forgalomban.
Hajózási tilalom számunkra csak Velence belvárosi csatornáiban van. Velence a szárazföldtől 4 kilométerre fekszik. 118 részben természetes, részben mesterséges szigetre épült, közöttük 177 csatorna fut és 400 híd ível át. A „vízen úszó” műemlékvárosban kizárólag gyalogosan vagy helyi vízi járművel közlekedhetünk. A Velence óvárosát S alakban átszelő fő hajózási útvonal neve a Canal Grande. Ezen és a város belső vízi útjain csak a menetrendszerinti vízibuszok, a vízi taxik és a gondolák közlekedhetnek. 20 éve még a bocinkkal egyik este megszegtük a tilalmat és behajóztunk a házak közé. Csónakmotorunk zaja a zegzugos utcák-csatornák falán visszhangzott, de addig dübörögtünk a sikátorokban, míg sikerült áthajóznunk a Sóhajok hídja alatt. Ugyanezt manapság egy komótos gondolán tehetjük meg. A szerelmesek városában egy romantikus hajókázás fél órára 80 EUR, 5 fő részére, és gondolásunk közben biztosan elénekli az O sole mio-t.
Velence városához hajón megérkezni életre szóló élmény. Ezt tovább lehet fokozni azzal, ha sikerül bekötnünk a Szent Márk térrel szemközti Szent Giorgio-szigeti jachtkikötőbe, 5 csillagos panorámával Velence szívében. A legközpontibb fekvésű jachtkikötő teljes neve Darsena di Isola San Giorgio Maggiore. Helyszűkében lévő magán marina, télen-nyáron zsúfolt kikötő, de a tranzit helyekre telefonos helyfoglalást elfogadnak! Rádiótelefonon VHF11 vagy mobilon előre a +39 339 4787488 számon lehetséges és ajánlott a hajóhely-foglalás. Előleget nem kérnek. Víz, áram van, zuhanyzó/WC a marina két tornyának földszintjén került kialakításra. Díja 60-100 EUR/hajó/éj. Mooring-kötél van. A maximális hajóhossz 16m, a maximális merülés csak 2m lehet! Innét egyetlen egy megálló vaporettóval a Szent Márk tér. Ha az ellentétes irányba szállunk fel az 1-es számú vaporettóra, akkor másfél órás körrel keresztülvisz Velencén, végig a híres Canal Grande-n. A velencei vízibuszokra 12-24-72 órás bérleteket válthatunk, 20 EUR-tól kezdődően.
Ha nem kaptunk helyet a Szent Giorgio-i jachtkikötőben, de ragaszkodunk a panorámás belvárosi kikötéshez, alternatívát nyújthat a Punta della Salute (Punta della Dogana)-fok a Salute Bazilikánál. A fa oszlopok (mooring posts) közé vagy az oszlopokhoz és a parti mólóhoz együttesen köthetjük hozzá a hajónkat. Az állandó hullámzás miatt ez egy rendkívül kényelmetlen éjszakázási lehetőség. Sötétedéstől pirkadatig kötelező a horgonyfény használata. Helyette inkább egy Velence közeli jachtkikötőt javasolunk.
Velence külvárosi kikötői a város keleti felén, a tengeri bejárat felőli oldalán fekszenek. Sant’Elena szigetén 2 jachtkikötő-létesítmény van: a Diporto Velico Veneziano (www.dvv.it) és közvetlenül mellette a 2010-ben nyílt Sant’Elena marina (www.marinasantelena.com). Velence nyugati szegletében, Mestre irányában található a Canale della Giudecca végében a Porto Turistico Veneziano, a Marghera kereskedelmi kikötőnél. A kis vízmélységű észak-adriai olasz kikötőkben általános kikötési mód, hogy fa oszlopok közé kell betolatni, amelyeken lévő kötelekkel rögzítik a hajó orrát, a hajó farát pedig saját kikötőköteleikkel a parthoz. Mooring-kötél a sekély vízmélység miatt nincs telepítve. A 2 m alatti vízmélységnél pedig kénytelenek vagyunk orral kikötni!
A Velencei-lagúna északi bejáratától pár mérföldre északra nyugodt és tágas, megfelelő vízmélységű vitorlás jachtkikötők várnak – akkor is, ha csatornahajóval érkezünk. Ezek a San Erasmo szigetével szemben a Marina di Lio Grando és felette pár mérföldre a még nagyobb Marina Fiorita (www.marinafiorita.com). Mindkettő 3-7 m-es vízmélységgel rendelkezik, 40-50 m-es hajóhosszig. A hajóhely-foglalás hónapokra előre e-mailben angol nyelven lehetséges, előleg-fizetés nélkül. Mindkettőtől fél óránként jár a vaporettó Velencébe.
Csak nappali megállásra javasolt kikötési lehetőségek adódnak Murano, Burano és Torcello városaiban. A helyi hajók mellé köthetünk a partfalhoz vagy oszlopokhoz. Az erős forgalom behullámoztatja a vizet. Ha hajónkon nem szeretnénk horgonyőrséget hagyni, akkor inkább álljunk be valamelyik előbb megismert jachtkikötőbe és látogassuk meg ezeket a helyeket a vaporettókkal.
Velence a hagyomány szerint Attila hunjainak köszönhetően jött létre. Miután a hunok az V. században elpusztították az északabbra (a mai Grado városánál állott) Aquilea városát, lakói a Velencei-lagúna szigeteire menekültek. Az évszázadok során a biztonságot keresve népesült be a szigetvilág: nem csak a szárazföld, hanem a tenger felől is védve érezhették magukat. Virágzó városok alakultak ki az olasz beltengeren. A XII. századtól a Fölközi-tenger vezető hatalma lett. Uralma kiterjedt az Adria keleti felére is (mai Szlovénia, Horvátország), ahány helyen csak láthatjuk a velenceiek szárnyas oroszlán címerét. A XVIII. század végéig működött önálló városállamként, a dózse irányításával. Uralták és csodálták ezután osztrákok és franciák is.
Velence legfőbb látnivalói a Canal Grande mentén lévő gyönyörű paloták sora, a csatornán átívelő Rialto híd, és a Szent Márk tér. Az útikönyvek 50 oldalon taglalják a nevezetességeket. A Szent Márk teret Napóleon Európa legszebb szalonjának nevezte. Ékességei a Szent Márk
Bazilika, a Dózse Palota, a 99 méteres Harangtorony (Campanille), az Óratorony (melyen két bronzóriás kalapácsával kongatja az órákat) és három oldalról a Prokuráciák nevű márványpaloták híres árkádsora. A Harangtoronyba némi sorban állás árán lifttel feljuthatunk, ahonnan a körpanoráma lenyűgöző.
Az északi lagúnában Murano a legismertebb város-sziget. Murano Velencétől 2 kilométerre fekszik, 5 szigetből áll. A középkorban 30 ezer lakosa volt üveggyártásának köszönhetően, ma ennek negyede. Tűzveszélyessége miatt az üveggyártást Velencéből a XIII. században telepítették ki, megalapozva ezzel a muranói üvegfúvás világhírét. Paloták, üveggyárak között sétálhatunk. A hagyományos módszerekkel dolgozó üveggyárakba bemehetünk, végignézhetjük az üveggyártás fázisait. Természetesen elvárják, hogy vásároljunk. Látogassuk meg az Üveg Múzeumot is!
A szomszédos Burano mindig is a halászatból élt, évszázados hírnevét csipke-műveseinek köszönheti. Burano szigetét festői színes házak és halászcsónakok díszítik. Látogassuk meg a Csipke Múzeumot!
Torcello Velencétől 10 kilométerre fekszik északra, a középkorban Burano-hoz hasonlóan 10 ezer lakosa volt, mint püspöki székhely, a századok során azonban elnéptelenedett. Torcello az első keresztény templomáról híres a Velencei lagúnában.
20km-re délre, a Velencei-lagúna déli végében fekszik Chioggia-városa, a „kis Velence”. Belvárosi kikötőjében ritkán, vitorlás jachtkikötőiben mindig találunk tranzit hajóhelyet. A pilotkönyv írja
telefonszámaikat és a VHF csatornát, amelyen érkezésünket közölhetjük. Szieszta időben viszont senki sem fogja felvenni a telefont. A kikötői díj itt is kb. 50 EUR/hajó/éj. A strand, a sekély adriai tengerpart a kikötőtől 500m. Chioggia a legkedveltebb csatornahajóink, az uszály formájú Pénichette-eknek is indulási bázisa.
A velencei-lagúna igen kedvelt hajózási térség, akár vitorlással, akár csatornahajóval indulunk a felfedezésére, mivel Magyarországhoz közel van. Kulturális látnivalókban bővelkedik, természeti szépségekkel is áldott, strandolni is lehet és a gasztronómiai élvezetek is adottak. Májustól-szeptemberig ajánljuk hajózásra vizeit. A februári Velencei Karnevált hajóval is meglátogathatjuk. Lakóhajókat e télbúcsúztató eseményre még nem tudunk adni, tengeri flottáinkból viszont bérelhetnek állófűtéssel is szerelt vitorlásokat. Ajánlott a vastagabbik vitorlásruha, sapka és kesztyű a téli vitorlázáshoz. Februárban még a horvát ACI Marinák is zárva tartanak, ki lehet kötni, de a pontonon víz- és áramszolgáltatás nem áll rendelkezésre. Legutóbb az umagi marinában összefüggő jéghártya borította a tenger-felszínt, amikor a Velencei Karneválra indultunk Horvátországból, az Isztriai-félszigetről.
A térség májustól-szeptemberig kellemesen hajózható, a tél is enyhe. Az Adrián általános szelek jellemzik, bár az időjárási frontok tavasztól-őszig az Észak-Adrián többször okoznak zivatart, fekete gerendaként jelentkező hirtelen erős szelet. Három szélirány jellemző: északnyugatról érkezik a misztrál, átfúj Velencébe az észak-keleti, hideg és száraz bóra, a dél-keleti meleg, nedves sirokkó (jugó) szele is ostromolja. Az Adriai-tenger északi végződésében, a kitartó sirokkó gyakran feltolja Velencéig az adriai víztömeget, elárasztva a Szent Márk teret és nehezítve a partfalhoz kikötést az észak-adriai városkákban. A tengerszintet is a széljárás és annak erőssége jobban befolyásolja, mint a tényleges árapály-szintváltozás, mely mindenütt maximum fél-egy méteres. Az eliszaposodott kikötőkben ezt a minimális árapály szintváltozást is figyelembe kell venni, mert a dagályban elfoglalt helyünkről apálykor nem biztos, hogy el tudunk indulni. A tenger 10-40m mély az Észak-Adrián, hamar felmelegszik, forró nyarakon be is algásodhat. Életünk legszebb élménye volt egy éjszakai hajózás az észak-olasz felségvizeken, amikor a világítóalgákban lubickoló delfinek fénycsíkokat húztak a hajónk mellett.
A VHF 68-as csatornáján olasz és angol nyelven folyamatosan sugárzott időjárás-előrejelzést hallgathatunk bárhol Olaszországban. Oly nagy és változatos időjárású, illetve vízrajzú területet fed le az olasz felségvizek kifejezés, hogy a meteorológiai jelentés is nehezen ér a végére. Az esetleges viharjelzés és az általános szinaptikus helyzet ismertetése után tájegységenként beszámol a várható szélirányról és erősségéről, a tenger állapotáról, a láthatóságról, a légköri helyzetről. Az észak-adriai térségre vonatkozó jelentést Adriatico Settentrionale néven vezeti be.
2024 ÁRLISTÁK FELTÖLTVE! Olvasgasson útleírásainkból, nézze meg videóinkat, válassza ki nyári vagy téli vitorlázásának helyszínét tapasztalataink, információink alapján. KÉRJEN AJÁNLATOT!
Tovább olvasom2024 ÁRLISTÁK FELTÖLTVE. Olvasgasson útleírásainkból, nézze meg videóinkat, válassza ki lakóhajós nyaralásának színhelyét tapasztalataink, tanácsaink alapján. KÉRJEN AJÁNLATOT!
Tovább olvasom