Szicília felfedezése vitorlással

Olaszország bázisunk

Vitorlázzunk Szicíliában, kezdjük az Eoli-szigeteknél!

Működő vulkánok, fekete homokos plázsok, többezer éves kulturális látnivalók, zamatos borok és ízek, mindez a napfényes Szicíliában és környező szigetein ránk is vár. Nem véletlen, hogy már Odüsszeusz is erre hajózott, és páratlan élményei kötődnek az egyes szigetekhez. Így leszünk ezzel mi is, ha Szicíliát körbehajózzuk, vitorlásunkról megismerjük.

Olaszország 6 fő hajózási régiója közül, amelyek az olasz Adria, az olasz Riviéra, Toszkána, a Nápolyi-öböl, Szardínia és Szicília, ez utóbbi a legdélebbi, Magyarországtól a legtávolabbi olasz vitorlás desztináció. Mégis egyre több magyar hajós fedezheti fel Szicília szépségeit, köszönhetően a közvetlen repülőjáratnak, amely Budapestet Szicília második legnagyobb városával, Cataniával áprilistól októberig összeköti.

Egyhetes hajóbérléssel kalkulálva több nyárra tartogat vitorlás élményt, míg Szicília 360 mérföldnyi

tengerpartját végighajózzuk. Északkeleti felének hajós látnivalói a vadregényes Eoli-szigetek, keletre a Messinai-szoros, Taormina és Catania, délkeleti csücskénél Siracusa városa, a déli felén Pozzallo, Licata, Pantelleria és a Pelagie-szigetek, nyugati végén Marsalánál az Egadi-szigetek, északnyugati felén Palermo és Ustica a legérdekesebbek a tenger felől. További hajózási lehetőségeink Málta és Tunézia meglátogatása szicíliai indulással. Szicília szárazföldi látnivalóiról pedig vastag útikönyvek szólnak.

Odajutás:

Szicíliába érkezhetünk autóval és repülővel egyaránt. Autóval csak azoknak ajánljuk, akik szeretnek sokat vezetni és menetközben Firenze, Róma, Nápoly szépségeire is kíváncsiak. Nápolyig 1600km-nyi autópálya vezet, mely után további 300km és egy rövid kompozás még Szicília. Alternatíva lehet, hogy Nápolyban autóstul kompra szállunk, az esti járat kora reggelre Palemóba visz. A 9 órás átkelés idejére kajütöt lehet bérelni vagy éjszakázhatunk a közös fedélzeten. Érdemes viszont kihasználni az olcsó, fapados járatokat, amelyek Budapestről közvetlenül a kelet-szicíliai Cataniába repülnek. A Wizzair repülőjegyek időben megvásárolva rendkívül kedvező árúak. Palermo és Nyugat-Szicília Budapestről római vagy milánói átszállással érhető el. Charter-vitorlással a Nápolyi-öböltől 150 mérföldet kell hajóznunk az olasz csizma mentén, hogy az Eoli-szigeteket északról elérjük. Ha visszafelé nem kívánunk elhajózni a romantikus dél-olasz városok előtt, hajónkat felárral one-way hajózásra is bérelhetjük, és helyettünk a tulajdonosa viszi vissza az indulási kikötőbe. Málta felől is érkezhetünk charterhajóval Szicíliába, 50 mérföld csak a két sziget közti távolság. Saját hajóval is biztos, hogy eljutunk egyszer Szicíliába, mivel a sziget szó szerint útba esik, ha az Adriáról a Földközi-tenger nyugati medencéjébe hajózunk.

Időjárás és szélviszonyok:

Szicíliában a vitorlás szezon akár 9 hónapig is eltart, márciustól-novemberig hajózhatunk felségvizein. A nyár is hamarabb elkezdődik és tovább tart, az augusztusi meleg viszont tényleg csak a vízen viselhető el. A sziget keleti oldalán délkeleties, déli oldalán délnyugatias szelek fújnak, nyugati és északi felén ÉNy-Ny-i a széljárás fő iránya. A vitorlás főszezonban a tengeri szél is északnyugatról érkezik, reggeltől 3-4 Beaufort erővel fúj, estére elül. Az 1000-2000m mély tenger Szicília körül lassabban melegszik, de nyáron elérheti a 26 Celsius fokot is a víz hőmérséklete. Ne felejtsük, az észak-szicíliai Palermo már Athén szélességi körén található! A környező nyílt vízfelület  oly nagy kiterjedésű, hogy még gyenge szélben is jelentős a vízmozgás. Érdekesség, hogy akkor is hullámozhat, amikor még nem érkezett meg a szél, a döghullámok a kezdetét jelzik a távol fújó szélnek. A tengerszintet a széljárás és annak erőssége jobban

befolyásolja, mint a tényleges árapály-szintváltozás, mely mindenütt maximum fél méteres. A nyugatias szeleknek is köszönhetően Szicília partjainál egycsomós keleti áramlás van, azaz keletre hajózva segítheti utunkat. Külön említést érdemel a Szicília és Észak-Afrika közti földközi-tengeri szakaszon és a Messinai-szorosban tapasztalható tengeráramlás erőssége. Egész Olaszországban a VHF 68-as csatornán foghatunk olasz és angol nyelven folyamatosan sugárzott időjárás-előrejelzést. Az esetleges viharjelzés-figyelmeztetés és az általános szinaptikus helyzet ismertetése után tájegységenként beszámol a várható szélirányról és erősségéről, a tenger állapotáról, a láthatóságról és a légköri helyzetről. Szicília 3 tájegységhez is tartozik: Észak-Szicília időjárását a Tirreno Meridionale, Dél-Szicíliáét a Canale di Sicilia, Kelet-Szicíliáét a Ionio Meridionale kezdetű rész tárgyalja.

Szicília a Földközi-tenger legnagyobb szigete, területe több mint 25 ezer km2, 5 millióan lakják. A csúcsával délnek mutató háromszög alakú sziget (kb.220km hosszú oldalakkal) északi felén hegysor húzódik, az Appenninek folytatása. Nyugatról és délről a Földközi-tenger, északról a Tirrén-tenger, keletről a Jón-tenger határolja. Az olasz csizmától az Odüsszeiában megénekelt Szkülla és Szkarübdisz lakhelye, a Messinai-szoros választja el. A szoros 1,5-7,5 tengeri mérföld keskeny, dél felé szélesedik. Érdekességét és veszélyét az erős áramlás adja: a szorosban találkozó Tirrén- és a Jón-tenger eltérő sűrűségéhez (sósságához) és az árapályszint-változáshoz kapcsolódóan akár 4 csomós áramlás hátán szaladhat hajónk, vagy éppen annak ellenében erőlködhet. Ha az áramlás északi, a neve montante, ha déli, akkor scandente. Ha fúj a szél, a szorosban kialakuló csőhatásnak köszönhetően a szél is vagy északi, vagy délies. A legkellemetlenebb átkelésben akkor lehet részünk, ha az aktuális széljárás az aktuális áramlással ellentétes irányú. A szorosban zajló intenzív hajóforgalom miatt is szükséges a fokozott óvatosság. A sűrű kompjáratokon kívül a kardhalak és a tonhalak is tömegesen használják az átjárót nyomukban a befogásukra specializálódott halászokkal.

Látnivalóban bővelkedhet utunk, bárhol is kössünk ki Szicíliában, ókori romoktól a természeti szépségekig mindenből kapunk ízelítőt. A szigetet jellemző természeti látványosságok ellentéteként Szicília tartományi fővárosa, Palermo nyüzsgő nagyváros, kipufogógázzal teli, temperamentumos tülköléstől hangos hely. A vártnál jóval nagyobb távolságok vannak a város nevezetességei között, busszal rövidíthetjük meg fárasztó városnéző körutunkat. Palermóban a Székesegyház, a szicíliai parlament székhelyéül is szolgáló Normand Palota aranymozaikos királyi kápolnája és a pálmaerdős hűs parkok a legérdekesebb látnivalók. Palermóban még a magyar ’56-osokról elnevezett utcán is sétálhatunk. Palermo jachtkikötője a Marina Villa Igiea a belvárosban van, a kereskedelmi kikötő mellett. Másik marinája a várostól 10km-re nyugatra épült, az Isola delle Femmine jachtkikötő a Gallo-foknál. 

Szicília szigete Szardíniához és Korzikához hasonlóan akkora, hogy ha szeretnénk körbehajózni, legalább

tíz napra, két hétre szükséges hajót bérelnünk. A part mentén kb. 30 mérföldenként találhatóak infrastruktúrával, pilotköteles kikötéssel, üzemanyag-, áram- és vízvételezési lehetőséggel rendelkező jachtkikötők, melyeket többnyire csak a helyiek hajói élveznek. Szicília városai és homokos strandjai délolaszosan elhanyagoltak, ezért is érdemes inkább a környező kis sziget-csoportokat felkeresnünk.

Palermóval szemben, attól 40 tengeri mérföldre északra Ustica-szigete árválkodik. Ez egy egyedül álló vulkáni sziget, mely egyedülálló búvárparadicsom, köszönhetően gazdag tengeri élővilágának. 1968 óta víz alatti természetvédelmi terület. Parti vizein hatalmas halrajokban úszhatunk, merülhetünk. A helyi búvárbázison kell előre bejelentkezni, hogy fix időpontban vezetővel, csoportosan élvezhessük a tenger rejtelmeit. A merültetés iparszerűen zajlik, a helyiek mindent megszerveznek, a természet védelme érdekében saját szakállunkra tilos a merülés. Búvárfelszerelést nem is érdemes vinni, mert itt minden bérelhető viszonylag reális áron, és a kísérők sem unatkoznak, a merülő helyre szállító helyi hajón elkísérhetik a búvárokat. A 9 km2-es sziget kikötője, a Cala Santa Maria elég kicsiny, augusztusban telítődik is a nyaraló olaszok hajóival.

Palermótól nyugatra hajózva Szicília északnyugati felén találjuk az Egadi-szigeteket. Trapani és Marsala városka előtt látótávolban fekszik a szigetcsoport három legnagyobb tagja Favignana, Levanzo és Marettimo, illetve Maraone és Formica sziklaszirtjei, egymástól 10 mérföldes távolságon belül. 10-20 km2 területű, 300-700m magas szigeteket kell elképzelnünk. Ustica-hoz hasonlóan területük természetvédelmi tengeri park. A szigetek kristálytiszta vize, víz alatti világa a horgászat és búvárkodás szerelmeseit is várja. Favignana a szigetcsoport fő tagja. Partjai mentén homokos öblök és sziklabarlangok váltakoznak. Favignana a tonhal-halászatáról („mattanza”) híres, és Vörös-barlangját érdemes meglátogatnunk. Míg ez nyaraló-paradicsom, a többi kis szigeten inkább a halászatból élnek, mint a turizmusból. Az intenzív halászat miatt fokozottan kell figyelnünk a halászhálókra, egész rendszereket kell kerülgetnünk a vízben. A szicíliai Trapani városához legközelebb, 10 mérföldre fekszik a kicsiny Levanzo sziget. Leghíresebb és talán egyetlen látnivalója a Genovai-barlang, amelyet őskori festő sziklarajzai díszítenek. Az Egadi-szigeteknél állandó, erős, nyáron északkeleti, télen délnyugati áramlással találkozhatunk, mely akkor tud kényelmetlen lenni, amikor a szél az ellentétes irányból fúj. Az Egadi-szigetekhez Marsala-i bázisunkról béreltünk vitorlást. Marsala városa borán kívül arról is híres, hogy itt szállt partra Garibaldi 1860-ban ezer emberével Szicília, majd az olasz szárazföld felszabadítására a Napóleoni francia uralom alól. Garibaldi magyar katonái, Tüköry Lajos és Türr István örökre beírták nevüket az olasz történelembe és még a palermói utcanévjegyzékbe is. Marsala a palermói nemzetközi repülőtérhez van közel, kiváló kiindulópontja lehet egy Málta- és/vagy Tunézia túrának is. Az észak-afrikai partok mindössze 70 mérföldre fekszenek. A tunéziai Tunisz 110 tengeri mérföld, Sousse városa 140 mérföld, ugyanennyi lenne Málta is.

Szicília alatt, Tunézia felé félúton megpihenhetünk Pantelleria szigetén, úszhatunk meleg vizű krátertavában. Területe 83 km2, fővárosában több mint 10.000 fő lakik, vulkáni kúpja 800m magasba emelkedik a horizonton. Pantelleriától délkeletre, Málta felé érinthetjük a Pelagi-szigetcsoport tagjait, amelyek viszont nehezen tűnnek elő a láthatáron. Mindössze 100-200m magas, 5-20 km2 területű kis szigetek a Földközi-tenger közepén, közelebb Afrikához, mint Szicíliához. A Pelagi-szigetcsoport Lampedusa, Linosa és a lakatlan Lampione szigetéből áll. A 30 km2-es területével legnagyobb Lampedusa kivételével biztonságos kikötőt vagy horgonyzóhelyet nem igazán nyújtanak. Élénk színű házaikkal, türkizkék parti vizeikkel mégis rendkívül attraktívak. Csábító úti célt jelenthetnek a nyugalmat kereső hajósnak, mivel e szigeteket évente több teknős keresi fel, mint turista.

Bármerre is hajózunk a nagy sziget körül, Szicília ismertetőjele, az Etna látványa végigkísér. Ez Szicília legfiatalabb hegye, csupán egymillió éves, jelenleg 3340m magas. A működő vulkánra Catania városától autózhatunk fel. A Cataniába délelőtt megérkező repülőnkhöz érdemes reptér-marina transzfert kérnünk, mely a délutáni hajóátvételig egy kis felár vagy borravaló ellenében kirándulni visz minket a szigeten, elsőként

fel az Etnára. Fekete lávakőből épült településeken át kanyargunk egyre magasabbra. A menedékházak 2000 méteren találhatóak, itt fogy el az út, ugyanis az Etna legutóbbi kitörései következtében vastag lávatakaró borítja azaddig virágzó síparadicsomot. A régi felvonók oszlopai nyakig állnak a holdbéli fekete lávakőben, helyettük terepjáró buszokon közelíthetjük meg a csúcsot saját felelősségünkre. A fortyogó-bugyogó-izzó kráter látványával jelenleg az Etna nem szolgál, ezért is kell az Eoli-szigetekhez mennünk hajózni, ahol mindezt megtaláljuk. A Cataniához és az Eoli-szigetekhez legközelebbi indulási kikötők a Marina di Portorosa a Milazzo-fok felé, illetve Sant’Agata di Militello kikötője, Cefalú felé, mindkettő az Eoli-szigetekkel szemben. Sant’Agata előnye, hogy innét bármely naptól akárhány napra bérelhetőek a hajók, kedvezményes és időarányos árképzéssel.

Az Eoli-szigetek, más néven a Lipari-szigetek vulkanikus csoportja Szicíliától északra, kb. 15 tengeri mérföldre fekszik a Tirrén-tengerben, az olasz csizma orránál, a Messinai-szoros közelében. 7 nagy sziget alkotja, csillag alakzatban, egymástól 10-10 tengeri mérföldre. A központi helyzetű Salina-tól délre található Lipari és Vulcano, a kisebbek nyugatra Alicudi és Filicudi, illetve északkeletre Panarea és Stromboli. Többségüket már a neolitikumban lakták az értékes obszidián kőért, mely a vas felfedezése előtt a legkeményebb és legélesebb szerszám-anyag volt, ma szép ékszereket készítenek belőle Liparin. Görögök, rómaiak nyomát is fellelhetjük, nem volt rossz ízlésük, hogy itt laktak. A görögök úgy gondolták, hogy ezeknél a szigeteknél tanyázik a szelek királya, Aiolosz is, innen ered az ősi Eoli elnevezés. Sokan viszont főszigete után Lipari-szigeteknek is nevezik.

Lipari a szigetcsoport legnagyobbika, területe 38 km2, 10.000 lakossal büszkélkedhet a sziget. A lakosság fele azonos nevű fővárosában, Lipariban él, egymás hegyén-hátán nőnek házaik. Lipari a vulkanikus eredetű fehér habkövének köszönhetően lett naggyá, de ma már egyértelműen a turizmusból virágzik. Bájos fővároskájának spanyol fellegvára, az eredetileg görög akropolisz ad helyet az eoli régészeti és vulkanológiai múzeum épületegyüttesének. Saját forrásainak, köztük az 57 Celsius fokos hőforrásoknak köszönhetően a szigeten szőlőt művelnek, híres helyi specialitásuk a mézes illatú Malvasia bor. Kapri bogyóért sem kell Capri-szigetéig hajóznunk, itt az is bőven megterem. A fővárosban kikötői infrastruktúra várja a charterezőket. A három kikötőközül az óvárosi a legkisebb, a Marina Corta csak a helyi hajóknak biztosít helyet. A Porto Sottomonastero a kereskedelmi kikötő, ide érkeznek a sűrű kompjáratok. A jachtkikötő a legészakabbi, neve Porto Pignataro. Általában tele van, de ha felvesszük a kapcsolatot a helyiekkel (a pilotkönyvben írt telefonszámokon vagy VHF-en) mindig sikerül megcsípnünk egy helyet, és a sziget bejárásához olcsón kismotort vagy autót bérelhetünk a kikötőstől. Érdemes körbe kirándulni a szigetet, a közepét uraló 600m magas San Angelo hegy mellől gyönyörű panoráma nyílik a tagolt partvonalra és a környező vidékre, leginkább a szomszédos Vulcano és Salina szigetére. Nappali horgonyzásra és strandolásra a sziget délnyugati öbleit ajánljuk. A hét sziget közül Lipari az egyetlen, ahol üzemanyagot lehet vételezni, a vízbenyúló, úszó töltőállomást Lipari külvárosában a Marina Lunga partszakaszon találjuk.

Lipariból csupán 10 mérföld, hogy az ikerhegyeiről felismerhető Salina-szigetre áthajózzunk. A salina-szigeti Santa Marina település kikötője eléri a horvát marinák színvonalát, sok magánhajó telel benne át. Lévén a szigetcsoport középső tagja, hajóbérlőinknek, akik a marinai szolgáltatáshoz ragaszkodnak, javasoljuk, hogy foglaljanak telefonon helyet maguknak előre és legyen csillagtúráik kiindulópontja e kikötő. Salina az

Eoli-szigetek közzéppontja, tőle 10-10 mérföld távolságban fekszenek északkeletre Panarea és a Stromboli,  nyugatra Filicudi és Alicudi, délre Lipari és Vulcano. Salinát érdemes bebarangolni. A 27 km2-es sziget buja növényzetű természetvédelmi terület, tele van vadonélő állatokkal. Jelölt gyalogos ösvényein bejárhatjuk hegyeit, a Felci-t és a Porri-t. Santa Marina Salina városában biciklit, motort és jópofa kabrió kisautókat is lehet bérelni. A Malfa, Pollara és Rinella nevű falvaknál fekete homokos parton strandolhatunk a 900-1000m magas iker-hegycsúcsok árnyékában. A part mentén néhol bugyog a tengervíz és a víz alatti gázkitörések állítólag megölik a halakat. Rinellánál mi is láttunk nagy bugyborékokat hajónk mellett a nyugodt vízfelszínen.

Salinától nyugatra 10 mérföldFilicudi és hajónkkal további 10 mérföld Alicudi. Már csak sziklaformációikban emlékeztetnek a vulkanikus eredetre.  A strandjaik persze tele vannak fekete, vörös és fehér színű habkövekkel. Az icipici falvaikban magyart még nem láttak, turista sincs sok. Alicudin út sincs, csak öszvérek taposta ösvények a 700m-es, zöld hegyoldalban. Palermo felől érkezve Alicudi az első sziget, a legnyugatabbi, Palermo-tól 60 tengeri mérföldre és 60 fokra található. Horgonyozni nem tudunk, oly mélyről törnek fel Alicudi és Filicudi ormai, telepített bójához lehet kikötni. Zátonyoktól mentes vizeken hajózhatunk, ugyanis a vízfelszínt elérő sziklák jól láthatók. Filicudinál magasodik a La Canna, egy 85m-es sziklazátony, közvetlenül mellette még 35m mély a víz, ahogyan a helyi kék barlangnál (Grotta del Bue Marino) és sziklakapunál is (Punta Perciato) Ny-Filicudin.

A centrális Salina-tól északkeletre 20 tengeri mérföldre találjuk a híres Stromboli-szigetét, a 2000m mélységből 924m magasra emelkedő piramis alakú hegykúpot. Ez Európa egyetlen folyamatosan aktív vulkánja, öt ilyen van a világon. A Földközi-térség legaktívabbja, messze távolból már látszik állandó pöfékelése, nappal fehér füst formájában, éjjel vöröslő pamacsként. A 12 km2-es sziget Sciara del Fuoco (Tűzföld) nevű lávafolyásos oldalát hajóval 800m-re közelíthetjük meg, a különleges veszély jele sárga keresztes bójái a hegyoldalon folyamatosan alágördülő kövek sorozatára, a jelölt területen belüli vulkáni tevékenységre figyelmeztetnek. Éjszaka a vízről pompás tűzijátékot láthatunk, a parton e látványért sok-sok kilométert kell gyalogolnunk. 290m magasba vezető nélkül sétálhatunk a kitaposott szerpentinen, a 400m-es biztonsági határig már csak 10 euro és nagy fáradtság árán kirándulhatunk. A hegyi vezetővel az éjszakát is a vulkánon tölthetjük, egy oldal-kráterénél. Nappali melegben nem ajánlott nekivágni a hegymászásnak. Májusban már nyári meleg van, a fekete színű láva-homokos strandokon a víz is melegebb. Hajónkat mindeközben a sziget északkeleti felénél hagyhatjuk bóján. 20 méter mélyre 6 tonnás beton kockákhoz fut le a vastag bójakötél a közvetlen partközelben. Az azonnali nagy

mélység és a nyílt vízfelület miatt a horgonyzás nem lenne biztonságos. A bójákat a természetvédelem felügyeli. Fizetéskor aláíratnak velünk egy papírt, miszerint 4-es tengernél kötelesek vagyunk elhagyni a bóját. Elkérik a mobilszámunkat és csónakjukkal a partra is kivisznek. A sziget híres még arról is, hogy délnyugati felén található a világ legkisebb kikötője, Porticcolo di Pertuso, benne egyetlenegy használható hajóhellyel -mi annyit sem találtunk. Stromboli szigete a világ legősibb természetes világítótornya, folyamatosan működő vulkánja évezredek óta támpontja a hajósoknak, az volt Odüsszeusznak és nekünk is. Az izzó kitörések vörös fénye éjszaka akár 40 mérföldre is ellátszik, szemben a szomszédos sziklaszirt, a Strombolicchio modern világítótornyának 11 mérföldes hatótávolságával. Stromboli szigete Nápoly alól, az olasz csizmáról is elérhető, „csak” 150 mérföldet kell érte hajóznunk.

Stromboliról visszatérve Salina felé félúton passzáljuk Panarea-szigetét, a szigetcsoport legkisebb tagját, melynek déli csücske horgonyos öbölprogramra hívogat. Panarea 3 km2-es területén elegáns villák rejtőznek, itt nyaral az olasz elit.  Keleti felén San Pietro mólójához köthetünk vagy behorgonyozhatunk a Milazzo-fok (Capo Milazzese) öblébe, melynek látnivalói az őskori ásatások a dombtetőn és a fantasztikus kilátás Liparira. 10 mérföldről fehérlik Lipari északkeleti habkő-bányája, mellette a Vörös-fok (Capo Rosso). A környék kristálytiszta tengere halakban és rákokban gazdag.

Liparitól 1 mérföldre délre érjük el a számunkra legérdekesebb szigetet, Vulcano-t. 21 km2-es területén ezer lakos osztozik. Az ókorban Tűz Isten lakhelyének tartották, mert két tűzhányója is van. A kisebbik, a 124m magas Vulcanello már virágos bokrokkal benőtt kráter a sziget északi nyúlványán. Feltétlenül járjuk körbe! Ezt a félszigetet határolja keletről a Porto di Levante és nyugatról a Porto di Ponente, két nyugalmas öböl, ahol a széliránytól függően kiváló, sekély és jól tartó horgonyzó-helyet találunk. A főút északi végén meglelhetjük a fekete parti homokban meredő vörös színű kőszörnyeket, e természetes sziklaszobrok vulkán-anya és szél-isten produktumai. A sziget közepén magasodó vulkáni kúp, a nagy Vulcano egy óra alatt gyalogosan meghódítható. A 110 évvel ezelőtti utolsó kitörésekor 391m-en állapodott meg a magassága. Oldalán szürke, rózsaszín, majd kéntől sárga gyalogösvény vezet fel a csúcsra, a kráter itt is körbejárható. Fantasztikus, csupasz és bűzös kőkút az egész, melynek peremén, ahol járunk, forró gőzökben

tör elő a kén, sárgára festve a sziklákat. E mérges kénes gázkitörések, a fumarolák közvetlen belélegzése veszélyes. Fumarolák a hegyoldalon a kikötőből is látszódnak. A Porto di Levante öblében kiépített nagyhajó-kikötőben a partfalhoz tolatva is horgonyozhatunk. Egyetlen veszélye, hogy az olasz temperamentummal közlekedő menetrendszerinti kompok erősen behullámoztatják. Engedjük hajónkat minél távolabbra, amikor magára hagyjuk! A kikötőben záptojás-szag fogad, kéntől sárga szikladombján túl ugyanis természetes iszapfürdőt vehetünk. A pocsolya gyógyhatását a meleg, kénes iszap biztosítja (termálforrások gőzölögnek benne). Motort vagy autót bérelve meglátogathatjuk a két krátert, majd a sziget déli csücskéhez kanyaroghatunk. Megéri, mert Gelso falu öt házától kitűnő kilátásunk nyílik a 15 mérföldre fekvő Észak-Szicíliára. A Messinai-szorostól a Milazzo-félszigeten át az Orlando-fokig tárul elénk Szicília, háttérben a havas, füstölgő Etnával.

Az Eoli-szigeteki túránkba beleférhet a Palermo felé 30 mérföldre fekvő Cefalú festői kisvárosa. A meredek sziklatömb tövében épült Cefalú-i dóm 1000 éves remekmű, a város jachtkikötőjében biztonságban hagyhatjuk hajónkat, tankolni is lehet. Cefalúból autót bérelve magunk is bejárhatjuk az Etnát és ellátogathatunk autóval Taorminába. Az Eoli-szigetektől hajóval 60 mérföldre van Taormina, a Messinai-szoroson átkelve érhetjük el. Taormina Kelet-Szicília gyöngyszeme, Messina és Catania között található félúton, mindkét nagyvárostól 20 mérföldre. Hajónkkal a Mazzaro-öbölben a legjobb horgonyozni, mivel éppen innét indul fel a kabinos felvonó a városba. Taormina ugyanis nem tengerparti település, 400m magasságban fekszik a tenger szintje felett. Lábainál három öböl nyílik. A Mazzaro-öböltől délre a S.Andrea-fok és a Taormina-fok közötti természetvédelmi öbölben hajózási és horgonyzási tilalom van. A város alatti Taormina-öböl széles, szállodákkal teli homokos strandöböl nappali horgonyzásra. Parthoz kötésre Taorminától 2 mérföldre délre Giardini (Naxos) öblében van lehetőségünk. Az, hogy eljutottunk Taorminába, szicíliai hajózásunk esetében a hab volt a tortán. Csontváry Kosztka Tivadar festménye is szépséges, de a valóság még azt is felülmúlta: Taormina görög színházának romjai háttérben a havas Etnával festői látványt nyújtanak a ciprusokkal koronázott tengerpart felett. Az eredeti görög színház az ie. III. században épült, jelen méreteire a rómaiak bővítették 2000 éve. A legnagyobb, legszebb és legjobb állapotban fennmaradt hellenisztikus szentélyek amúgy nem Görögországban, hanem éppen Szicíliában maradtak fenn, hajózásunk során többnél is kiköthetünk.

Vitorlázni Szicíliában is csak úgy kell, ahogyan az Adrián. Ne tartsunk hát tőle, indulás! Jó szelet kívánunk a hajózáshoz és Szicília szépségeinek felfedezéséhez! Konkrét ajánlatokkal irodánk készséggel  áll rendelkezésre.

Szicíliai hajózáshoz dél-olasz bérhajó-flottáink indulási kikötői:

  • Sant’Agata di Militello és Portorosa – az Eoli-szigetekkel közvetlenül szemben, Észak-Szicíliában
  • Vibo Valentia és Tropea – 40 mérföldre az Eoli-szigetektől, az olasz csizma orrán (Calabria)
  • Palermo és környéke jachtkikötői – 60 mérföldre az Eoli-szigetektől, ÉNy-Szicíliában
  • Marsala – az Egadi-szigeteknél, Nyugat-Szicíliában, kiváló Tunézia és Málta-túra indulási kikötő

 

Útvonal-ajánlatok:

  1. az Eoli-szigetekhez: Sant’Agata di Militello – Alicudi – Filicudi – Salina – Stromboli – Panarea – Lipari – Vulcano – Cefalú – Sant’Agata
  2. Szicília körbe: Marsala – Egadi-szgk. – Tunézia – Pantelleria – Málta – Syracusa – Taormina – Messina – Sant’Agata – Cefalú – Palermo – Ustica – Marsala
Európai Utazási Biztosító