Irány a Francia Riviéra!

Elegáns tengerparti városkák, modern marinák, szépséges táj, kellemes klíma, finom homokos plázsok, híres borok és sajtok, friss tengeri ételek és közepesen erős szél – ez Dél-Franciaország, ahol a természeti szépség keveredik az evilági csillogással. Híres művészek, színészek, előkelőségek sora nyaral itt minden országból – akkor mi miért hiányoznánk a Földközi-tenger francia vidékéről?

A tökéletes vitorlázás feltételei adottak: a kiegyensúlyozott szélviszonyok között zátonymentes part mentén hajózhatunk, éjszakára jachtkikötők vagy védett öblök horgonyzóhelyei várnak. Hajóról minden más: szebb és érdekesebb a parti város, elérhetőek a rejtett öblök és a természetvédelmi területek. Dél-Franciaország szárazföldi szállásáraihoz képest pedig kifejezetten olcsó a vitorlásbérlés, és ringó szállásunkon a Riviéra legjava meglátogatható. Itt a vitorlás szezon 6 hónapig, májustól-szeptemberig tart.

A francia felségvizek természetesen nem csak a mediterrán tengerpartra korlátozódnak. Franciaország hajózható vizei a La Manche-csatorna vidéke északon, nyugaton az Atlanti-óceáni partvidék, melyet viharos időjárása miatt a Karibikra átkelés legnehezebb szakaszának tartanak (Vizcayai-öböl) és délen, a Földközi-medencében a mediterrán francia vizek. Ezt a földközi-tengeri partszakaszt tovább tagolhatjuk a spanyol határtól a Rhone-folyóig tartó szakaszra (Lioni-öböl), a Rhone deltájától keletre Marseille környékéig tart a Provence vidék, Toulon-tól Cannes-ig terül el a Cote d’Azure, melyet Saint-Tropez oszt nyugati és keleti Cote d’Azur-re, és Nizzától az olasz határig húzódik a Francia Riviéra (habár sokan tévesen már Marseille-től annak gondolják). A Cote d’Azure és a Riviéra homokos strandjait a Ligur-tenger mossa, ahogyan Korzika szigetének partjait is.

Ne feledkezzünk meg a hajózható belvizekről sem. Franciaország belsejét folyó és csatornarendszer szeli keresztül-kasul, összekötve vízi úton Észak-Európát és az Atlanti-óceánt a Földközi tengerrel. Ezeket a területeket az Európa szerte népszerű csatornahajókkal fedezhetjük fel vagy vitorlásunkon döntött árboccal. A szezon itt áprilistól-októberig tart, ezen időszakon kívül némely szakaszok zárva tartanak. Bár láttunk már fűtött családi hajókat a tél közepén is használatban. A belvizek használata nem ingyenes, napi, 2 hetes, havi vagy éves matrica váltása kötelező a helyi hatóságoknál a 10 LE teljesítményt és 5 m hajóhosszt meghaladó vízi járművek esetében. A díjat a hajó hossz- és szélességi adatainak szorzója alapján számítják. A lakóhajók bérleti díjai természetesen már tartalmazzák e díjakat. A helyszínen hajóátvételkor elsajátítható a zsilipelés technikája. Ne feledjük azonban, hogy ezen vizek belvizek, tehát a belvízi hajóvezetői engedély, a belvízre tanult jelzések érvényesek. A távolságok mindig km-ben vannak megadva.

Kikötési lehetőségek:

De térjünk csak vissza a dél-francia parti tengeri hajózásra, a kiváló vitorlás nyaralótúrák színhelyére! Franciaország földközi-tengeri partvonala mindössze 350-400 tengeri mérföld (tmf.) hosszú, a teljes francia parthossz 20%-a. De ezen a relatíve rövid partszakaszon is több marina és kikötő koncentrálódik, mint bárhol a Földközi térségben.A Cote d’Azure-ön átlag 5 mérföldenként sorakoznak a jachtkikötők. Van olyan szakasza is, ahol 5 mérföldön belül 4 marina és további városi kikötők és halászkikötők követik egymást, 6000 kikötőhellyel egy helyen. Ám ne higgyük, hogy ez a rengeteg marina üresen áll, a francia vitorlások és motorosok megtöltik. Franciaország a világ legnagyobb kedvtelési célú hajógyártója, gondoljunk csak a Jeanneau, Beneteau, Dufour, Lagoon, Nautitech,  Fountaine Pajot márkákra. A megnövekedett hajópark miatt a franciák szabadságolása során és a nyári hétvégéken a spanyol partoktól az olaszig nyüzsögnek a hajósok a francia vizeken, de elférnek.

A francia marinák színvonala a horvátországihoz hasonló vagy meghaladja azt.  Infrastrukturális szempontból maximális az itt nyújtott kikötői szolgáltatás: a víz- és üzemanyag-vételezés, az elektromos csatlakozás lehetséges mindenütt, ahogyan friss, napi időjárásjelentés is elérhető, hajós boltok, éttermek, minden rendelkezésre áll, csak jussunk helyhez a kívánt marinában! A megnövekedett hajópark miatt a franciák szabadságolása során (július-augusztusban) és a nyári hétvégéken a spanyol partoktól az olaszig a helyi francia hajósok nyüzsgése a jellemző, a marinai hajóhelyekért verseny folyik. A kikötőmesterek mindent megtesznek azért, hogy helyet adjanak, de ha nem tudnak, tényleg elküldenek. Valahol akkor is meg tudjuk húzni magunkat. Lesz egy másik marina a közelben, max. 5 tmf-en belül. Éjszakára horgonyzóhely pedig főszezonban is biztosan marad, mert a helyiek visszatérnek helyeikre a marinákba.

A főszezoni zsúfoltság miatt a horgonyzásnál szokás a parthoz is rögzíteni a hajót, mert esetleg nincs helye a hajónknak körbefordulnia. Az öblökben a sárga bóják (az Iala „különleges jelei”) jelölik a horgonyzás és hajózás határát, azon belül a strandolóké a vízterület, illetve ilyen jelek között vezet ki az útja a jet-skizőknek. Figyelni kell arra, hogy hol tilos a horgonyzás vagy/és a partraszállás, a pilotkönyvből mindig tájékozódjunk, különben drága büntetéssel is számolnunk kell.

A marinákban a pilotköteles, farral a parthoz tolatásos kikötésmód a szokásos. Orral csak akkor szoktak kikötni a hajók, ha túl erős a szél, és másként kockázatos lenne. De előfordul az oszlophoz vagy bójához kötés is. A kikötőkön belül megengedett maximális sebesség mindenütt 3 csomó. A marinai díjak egy 12m-es hajóra 50-80 EUR/éj között változnak kikötőnként.

Mindenegyes kikötőben, annak vízi bejáratához közel áll egy irányítótorony, a kikötői kapitányság székhelye („Capitainerie”). Amikor megérkezünk a tengerről, a fogadó mólóhoz (quai d’accueil) lehet kötni ideiglenesen, hogy innét bejelentkezzünk a kikötői hatóságnál. A VHF 9 és 10-es csatornákon lehet velük forgalmazni, esetenként a 12-es vagy a 16-os csatornákon. Ők mondják meg, hogy hol van szabad hely és hová lehet állni. Vannak marinák, melyekben ezeken a tranzit mólókon tölthetjük az éjszakát is. Nyáron a marinai stáb innét egyből a szabad helyre vezet fel. A tranzit mólóra kikötés kötelezettsége mindazokra vonatkozik, akik az adott marinában saját hajóhellyel nem rendelkeznek. 15m feletti hajóhossz esetén minden időszakban ajánlatos előre helyet foglalni, a főszezonban pedig minden hajóméretre. A jó pilotkönyv tartalmazza az aktuális telefonszámokat. Szezonon kívül  bízhatunk abban, hogy bárhol helyet találunk elsőre, Korzikán pedig akár magányosan is hajózhatunk.

Infrastrukturális szempontból is más világ a francia partoktól 100 tmf-re fekvő Korzika. Elkülönülését eltérő lobogója is jelzi. Korzikán is vannak marinák, de egymástól jóval messzebb. Sokukban kikötődíjat is elfelejtenek kérni. Viszont a nyújtott szolgáltatás és az üzemanyag-vételezés lehetősége is szórtabb.

Időjárás:

A Földközi-tenger francia vidékén jellemző széljárások az ÉNy-i és a DK-i. A nyári hónapokban, májustól-szeptemberig 2-6 Bft. erősségű a szél. A téli hónapokban az időjárást az Atlanti-térség felől érkező alacsony légnyomás befolyásolja: 6 Bft. feletti szelek lephetnek meg DNy-ÉNy közötti irányokból. Toulon-tól nyugatra leggyakrabban ÉNy-i irányból fúj a szél. Jöhet még az É-ÉK-i tramontana is vagy a Rhone deltájából lecsapó hideg, száraz, erős misztrál (É-ÉNy), amely a Baleári-szigetekig és Korzikáig is érezhető. Amikor nyáron nem az általános ÉNy-i szélirány érvényesül, akkor a tengeri szél kap teret D-DK-i irányból. Toulontól keletre ugyanezen szélirányokkal lehet számolni, csak ezek kisebb erősséggel fújnak, illetve több a szélcsendes időszak. A nappal erős szél is éjszakára elül, a horgonyzóhelyeken nyugodt éjszakát tölthetünk. Toulon városánál található az Hyeres-félsziget, 5 mérföld mélyen nyúlik be a Földközi-tengerbe. Szélfogóként működik, tőle keletre 2 Beauforttal is kisebb a misztrál ereje, ha fúj, mint Marseille irányában. A misztrál megkerüli Hyeres-t és a Riviérán gyengébb, délnyugati szélként jelentkezik. A nyári főszezonban anticikloni hatásra ha „papíron” 1-2-es szelek fújdogálnak, tapasztalatunk szerint olajos a víz, olyan tükörsima. Délután legfeljebb 3-as szélerővel fúj némi délies vízi szél. Kisszeles, hullámmentes a Riviéra vízterülete, nem véletlen, hogy tele van motoros jachtokkal. A Cote d’Azure azúrkék vizein tehát rengeteg a luxusjacht. Antibes félszigete a másik kiszögellés, utána kevésbé tagolt a partvonal, egymást érik az óriás homokos öblök a francia-olasz határig. Földrajzi adottságainak köszönhetően a tengeri víz alatti és víz feletti élővilága is már gyér Franciaország földközi partvidékén. Ennek konkrét okai között szerepel, hogy nincs árapályszint-változás, a térségben túl nagy múltra tekint vissza a halászat, és természetesen az elvárosiasodott tengerpart miatt. 120 millió ember él a Földközi-medence tengerpartjain, és ezt a számot növeli meg nyáron a turisták hada. A francia felségvizek az Iala „A” bójázási rendszerbe tartoznak. Világítótornyokkal mindenfelé jól ellátott és tegyük hozzá, hogy ezeket megfelelően karban is tartják. Időjárás-jelentést a VHF rádión a Rhone-folyótól Ny-ra és Korzika körül a 79-es csatornán, a Rhone deltájától keletre St. Raphäel-ig a 80-as csatornán foghatunk a nap bizonyos szakában (a pilotkönyv tájékoztat ezek időpontjáról). A Monaco Rádió a VHF 23-as csatornáján folyamatosan sugározza francia és angol nyelven az időjárás előrejelzést, Toulontól keletre lefedi a Kelet-Cote d’Azure-t és a teljes Riviérát. Szinte az egész francia részre és Korzikára áthallatszik a 68-as csatornán az olasz és angol nyelvű adás is.

A vízhőmérséklet nyáron 23-24 fok, a kitartóan erős szélben hamar kihűl. A levegő hőmérséklete április és október között 18-29 fok Celsius a dél-francia tengerparton, a napsütéses órák száma 6-12. Korzikára mindenből több jut: 19-30 fokos hőmérséklet és 10-12 óra napsütés. Korzika szigeténél nyáron a Ny-DNy-i, télen a keleties szelek (DK-K-ÉK irányokból) a jellemzőek. A sziget nyugati oldala szelesebb, mint az olasz csizmához közeli keleti fele. A nyugati partok mentén fújó nyugatias szélre a keleti oldalon délkeleti szelet tapasztalhatunk, mely a sziget északi és déli csücskének szélviszonyait teszi kiszámíthatatlanná, a vitorlázást pedig kényelmetlenné. A Bonifaccio-szorosban, Korzika déli vége és Szardínia-szigete között kialakuló földrajzi csőhatás csak felerősíti ezt a változó irányú légmozgást. A hullámzás csak a déli irányokból fújó szél esetén jelentős, mert ekkor „bemozdul” az egész Földközi-tenger. Áramlással télen kell számolnunk a part mentén (Ny-DNy-i irányú), nyáron viszont egyáltalán nem jellemző, legfeljebb a több nap óta azonos irányból fújó szél kelthet némi egyirányú felszíni vízmozgást.

Korzika szigeténél nyáron a Ny-DNy-i, télen a keleties szelek (DK-K-ÉK irányokból) a jellemzőek. A sziget nyugati oldala szelesebb, mint az olasz csizmához közeli keleti fele. A nyugati partok mentén fújó nyugatias szélre a keleti oldalon délkeleti szelet tapasztalhatunk, mely a sziget északi és déli csücskének szélviszonyait teszi kiszámíthatatlanná, a vitorlázást pedig kényelmetlenné. A Bonifaccio-szorosban, Korzika déli vége és Szardínia-szigete között kialakuló földrajzi csőhatás csak felerősíti ezt a változó irányú légmozgást.

A hullámzás csak a déli irányokból fújó szél esetén jelentős, mert ekkor „bemozdul” az egész Földközi-tenger. Áramlással télen kell számolnunk a part mentén (Ny-DNy-i irányú), nyáron viszont egyáltalán nem jellemző, legfeljebb a több nap óta azonos irányból fújó szél kelthet némi egyirányú felszíni vízmozgást.

Földrajzi adottságainak köszönhetően a tenger víz alatti és víz feletti élővilága is kiábrándítóan gyér Franciaország földközi partvidékén, ha azt az Atlanti-óceáni területeihez hasonlítjuk. Ennek konkrét okai között szerepel, hogy nincs árapályszint-változás, a térségben túl nagy múltra tekint vissza a halászat, és természetesen az elvárosiasodott tengerpart vízszennyezése miatt. 120 millió ember él a Földközi-medence tengerpartjain, és ezt a számot növeli meg nyáron a turisták hada. Delfineket is inkább csak Korzika környékén láthatunk.

A francia felségvizek az Iala „A” bójázási rendszerbe tartoznak. Világítótornyokkal mindenfelé jól ellátott és tegyük hozzá, hogy ezeket megfelelően karban is tartják.

Időjárás-jelentést a VHF rádión a Rhone-folyótól Ny-ra és Korzika körül a 79-es csatornán, a Rhone deltájától keletre St. Raphäel-ig a 80-as csatornán foghatunk a nap bizonyos szakában (a pilotkönyv tájékoztat ezek időpontjáról). A Monaco Rádió a VHF 23-as csatornáján folyamatosan sugározza francia és angol nyelven az időjárás előrejelzést, Toulon-tól keletre lefedi a Kelet-Cote d’Azure-t és a teljes Riviérát. Szinte az egész francia részre és Korzikára áthallatszik a 68-as csatornán az olasz és angol nyelvű adás is. A marinákban a recepción és a kikötői kapitányságokon akár naponta kétszer is friss jelentést találunk, elsősorban franciául, de érthető ábrákkal és szinaptikus térképekkel. Internetről már itthon is felkészülhetünk a várható időjárásból.

Odajutás:

A Francia Riviéra Magyarországról autóval 1400 km út fizetős, de ezért kiváló minőségű autópályákon (Budapest-Graz-Klagenfurt-Velence-Milánó-Genova-Marseille). 14 óra vezetés, ha nincs dugó vagy üzemanyagsztrájk. Repülővel Toulounig átszállással juthatunk el, vagy TGV-vel kombinálhatjuk a menetrendszerinti Budapest-Párizs és a fapados Budapest-Nizza járatokat. Nem mindegy viszont az érkezés napja! Míg a hajók a Kiriacoulis flottában bármely naptól akárhány napra bérelhetők, addig a francia hajótulajdonosoktól csak szombati váltással. Mivel a franciák vasárnap nem dolgoznak, a hajóátvételnek szombat este 6 óráig meg kell történnie – hát tervezzük így a megérkezésünket!

Érkezhetünk persze hajóval is. Saját, magyar lajstromozású vitorlással szelve a francia parti vizeket már az első kikötői kapitányságon kötelező a bejelentkezés. Amennyiben más EU országból bérelt hajóval (pl. az olasz vagy a spanyol vizekről) hajózunk a francia felségvizekre, már nem szükséges a ki-bejelentkezési procedúra.

A Cote d’Azure közepéről, az Hyeres-félszigetnél Toulontól 20km-re fekvő Bormes les Mimosas kikötőjéből bérelve vitorlást több útvonal-lehetőségünk adódik:

• Az Hyeres-félszigettől délre 20 tmf-es körzeten belül érintetlen természetet találunk, ha megközelítjük az Ile du Levant, Port-Cros, Bagaud és Porquerolles-szigeteket. Ez a szigetcsoport a tömegturizmustól megóvott, csak hajóval megközelíthető természetvédelmi terület, dús növénytakaró borítja. Itt kikötői infrastruktúra nincs, de talán ezért is csodaszép az érintetlen táj.
• Nyugatra, a Toulon utáni Cote d’Azure szakaszon fjordszerű öblök (Calanques de Figuerolles, de Port-Miou, de Morgiou, Sormiou stb.) kínálnak szépséges horgonyzóhelyeket a térség nevéhez méltó tiszta, kék vízzel. A Cassis utáni és Marseille előtti szigetcsoportnál is horgonyozhatunk kedvünkre (Ile Riou, Jaire, Maire, Frioul). E szigetcsoportban rejlik If-sziget és rajta a híres börtönerőd, mely Monte Cristo regénybeli kalandjainak színhelye. (Míg az író, Alexandre Dumas valóságos börtönélményei a Cannes előtti Sainte Marguerite-sziget börtönéből származnak.) Ekkor 70 tmf-re távolodtunk el az indulási kikötőnktől, ez már nem a Francia Riviéra.
• Tovább hajózva nyugatra érinthetjük a Rhone deltáját és akár eljuthatunk a spanyol Costa Brava-ra is. A Baleári-szigetek közül Menorca-t 220 tmf-es hajózás után érhetjük el.
• Bormes les Mimosas kikötőjéből keletre indulva felfedezhetjük a Kelet-Cote d’Azure-t és az igazi Francia Riviéra partszakaszát. A legtávolabbi, 90tmf-re lévő Monaco és Monte Carlo zárják le a francia parti látnivalókat. Ezek: Saint-Tropez, melynek 16. századi citadellájából gyönyörű kilátás nyílik az öbölre, mellette találjuk a kis, francia „Velencé”-t, Port Grimaud hidakkal és csatornákkal átszelt kisvárosát. További híres és szépséges helységek sora vár: Fréjus, Rade d’Agay, Cannes, Antibes, a Lerins-szigetek, Nizza stb.

KONKRÉT ÚTLEÍRÁSUNK: Bormes les Mimosas jachtkikötőjéből indulhatunk keletre a Kelet-Cote d’Azure és a Francia Riviéra felfedezésére. A legtávolabbi, 60 mérföldre lévő Monaco és Monte Carlo zárják le a francia parti látnivalókat. Bormes les Mimosas jachtkikötője 982 férőhelyes, a kikötőben 80 látogatói hely van. Ez az anyakikötőnk, ahonnét a híres St.Tropéz 25 mérföldön belül vár. Útban St.Tropéz felé dimbes-dombos zöld táj mellett hajózunk el, homokos öblök és meredek partszakaszok váltakoznak. Sárga bóják sora jelöli a partmenti sávot, ahol a vízmélység, a zátonyok vagy a búvárok miatt odafigyelni szükséges, és 5 csomós sebességkorlátozás van érvényben. A sárga bójákon kívül biztonságban hajózhatunk, így a navigáció is egyszerűbb, és kedvük szerint száguldhatnak a motoros jachtok. A Riviérán a motorosok alkotják a többséget, s azok közül is a méretben felső kategóriásak. St.Tropéz-hoz közeledve a Cap Camarat fokot kell kerüljük. Utána több mérföld hosszú homokos plázsok előtt hajózunk el. Nem horgonyoztunk le, mert igyekeztünk, hogy legyen szabad hajóhelyünk a híres St.Tropéz belvárosi kikötőjében. Délután 4 órakor még jutott, de ha nem lett volna, a szomszédos Marines de Cogolin (1600 hajóhelyéből 300 tranzithellyel) vagy a Port Grimaud kikötőkomplexumban (1100 hajóhelyből 283 látogatói hely) találhattunk volna egy-egy helyet. Ez utóbbi Velence városához hasonló vízi város, hajózható csatornák rendszere hálózza be hidakkal tarkítva. E környező kikötőkből transzferhajó visz át St.Tropéz-ba. A belvárosi öregkikötőt (Vieux Port) luxusjacht csodák foglalták el, mi St.Tropéz külső kikötőjében (Bassin Jeanlescudier) kaptunk helyet, vizet és áramot 91 euróért a 45 lábas hajónkra. A kikötőben 800 hajóhely van, ebből 100 a tranzitforgalomnak. 500 méter hosszú hullámtörő móló védi, egybeépítve a régi erődítés tornyaival. St.Tropéz nevezetességeit egy óra alatt bebarangolhatjuk, nincs sok, viszont a „fíling” egyedülálló. A francia komikus Louis de Funes híres filméjéből a csendőrség (Gendarmerie) épületét kívülről felismerjük, belül Mozimúzeum. Érdemes még felsétálni az 1600-as évekből épen maradt fellegvárba, hogy a naplementében gyönyörködjünk St.Tropéz tetői felett. A citadella belsejében napestig Tengerészeti Múzeum működik. A nyüzsgő St.Tropéz-i éjszaka a kikötői rakparton sorakozó éttermekben folyik. Többségük puccos-elegáns, a luxusjachtok vendégeire vár. Hal, kagyló és osztriga kínálatuk bőséges, hozzá minden asztalon zamatos francia bor vagy pezsgő. Egyszerűbb kiülős éttermek a tenger felöli oldalon a városi strandoknál és a szűk utcácskákban vannak, éjfélig mind tele. Reggel viszont kihalt a város, csak a pékségeknél (Boulangerie) sorakoznak az emberek: ropogós bagett, omlós péksütemények és cukrászköltemények közül válogatnak. Miután a hajónkon megreggeliztünk, Cannes felé vettük az irányt, 20 mérföldre tovább keletnek. Félúton kiváló horgonyzó-öbölben strandolhatunk, a Dramont-fok után: Agay öble fél mérföld hosszú és negyed mérföld széles benyúlás a szárazföldbe. Északi és keleti végében telepített bójákon éjszakázni is lehet. Augusztusban a tenger 24-26 fokos, hajónkról kiúszhatunk vagy kibocizhatunk a környező strandokra. A tagolt partvidék 10 mérföld hosszan vörös sziklás. A Vörös-fok után nem sokkal már a Cannes-i öböl terül el. A 4 mérföld széles homokos strandöböl ÉK-i felén található Cannes városa. Telefonon rákérdeztünk, van-e hely. Volt és vártak is minket. A kikötő bejáratánál berádióztunk a helyi kapitányságra (Capitanerie) és csónakkal elénk jöttek, felvezettek a helyünkre. A mediterrán francia marinákban (Korzikán is) a VHF 9-es csatornán kell forgalmazni a kedvtelési célú hajóknak. Ha nem vártak volna, a marinai várakozó-mólóra (quai d’acceuil) vagy a benzinkúthoz kellene kötnünk, míg helyet kapunk. A Cannes-i jachtkikötő (Port Vieux, azaz öregkikötő) óriási, de estére ez is megtelik. A 724 hajóhelyből 252 jut az idelátogató hajósoknak. Ha nem jutna, akkor a Cannes Port Pierre Canto kikötő 100 vendéghelyére pályázhatunk az 553-ból. Zuhanyzó/WC a Kapitánysági épületben található. A kikötőben kártyás beléptető rendszer van, este még ezt is felügyelik, a mólónkra őr enged be. A Cannes belváros közepi „szálláshelyünk” kikötői díja mégis csupán 45 euró volt a 45 lábas hajónkra. (Összehasonlításképpen ugyanebben az évben Horvátországban, Dubrovnik külvárosában egy 44 lábas hajóra 129 eurót fizettünk.) A városlátogatást indíthatjuk madártávlatból: a kikötő bejáratánál magasodó óriáskerék 3 euróért Cannes fölé emel. A kikötő a főtérre nyílik, balkézről a várdomb (Mont Chevalier) határolja. Cannes ezen óvárosi részére girbe-gurba utcákon vezet a gyalogút, vagy mehetünk gumikerekű kisvonattal, rózsaszínű elektromos busszal is. A dombtető látnivalói a XVI. századi gótikus Miasszonyunk templom és a XII. századi vár, a Kasztrum. Etnográfiai kiállítása helyett a pazar kilátásban gyönyörködtünk, mert 200 méter magasból elénk tárul az Azúrpart (Cote d’Azure). Ha a kikötőből jobbra indulunk, a Casino és a Filmpalota épülete mellett vezet utunk. A májusi filmfesztivált idéző vörös szőnyegen kötelező a fotózkodás. Az ultramodern fesztiválpalotán túl 2,5 kilométer hosszan folytatódik a híres pálmafás parti sétány, a Boulevard de la Croisette: egyik oldalán elegáns szállodák, múlt századi épületek, éttermek és mozik, az út túlfelén pedig a több kilométeres plázs, a városi strand húzódik. Cannes legjobb fürdőhelyét mi tőle 5 mérföldre találtuk meg, a szomszédos Lérins-szigeteknél. Az északabbi sziget, St.Marguerite Napóleon óta katonai terület, északi oldalán citadellája (Fort Royal) látszik, ma múzeum, régen a Vasálarcos börtöne. A délebbi St.Honorat szigete egyházi tulajdon. Új kolostora nem látogatható, az ezeréves monostora viszont igen. Ez utóbbi egy kolostorerőd, a sziget déli felén pompázik tornyaival. A Lérins-szigetek körül sekély a víz és zátonyos, de közöttük keskeny szoroson laterális bóják vezetnek át, és azok mentén gyönyörű vízben kiváló horgonyzóhely vár. A csatorna legkisebb mélysége 2 méter! További 15 mérföld csak Nizza városa, megállási lehetőséggel útközben, Antibes szívében vagy horgonyon előtte. Antibes kikötője a Port Vauban 1700 hajóhelyes! A kikötő a szomszédos strandok, illetve a négyszögű erőd és a régi vár közé ékelődik. A város egyik nevezetessége a Grimaldi kastély a Picasso Múzeummal, érdemes felkeresni. Az Antibes városától Nizzáig tartó 10 mérföld hosszú homokos strandöblöt (Angyalok-öble) a nizzai repülőtér vízbe épített kifutópályája vágja ketté, a Var-folyó torkolatánál. Innét már csak Nizza városát látjuk elterülni a parton véges-végig. A vízről nézve festői a táj: a város mögött 300-500 méteres dombság, a háttérben 1000-1500 méter magas hegység húzódik (tulajdonképpen már Cannes-tól egészen Monaco-ig ez a látvány). Nizza Port Lympia kikötőjének bejáratát viszont csak 1 mérföld távolságról sikerül felfedezni, a várdombtól keletre lévő mély öbölben. Egyetlen kikötőhelyre vártak itt ránk (pedig az 503 hajóhelyből állítólag 153 a látogatóké). Nem volt több, erre is telefonon jelentkeztünk be előre és VHF-en a megérkezésünkkor. 48 euróba került a nizzai éjszaka, és ebbe az összegbe ingyen elektromos kerékpár kölcsönzése is tartozott (8-18h között, 200 euró letéttel). Érdemes élni a lehetőséggel, mert az óváros a kikötőhöz képest a várdomb túlfelén található és Nizza amúgy is óriási város. Gyalog viszont bejárhatjuk keskeny belvárosi sétálóutcáit, láthatjuk tucatnyi templomát, múzeumait, palotáit. Legszebb a Palais de Justice. Mögötte magasodik a várdomb (Le Chateau), egy óriás kőszikla. Tetejére, 92m magasba ingyenes lift visz fel vagy 400 lépcső. Árnyas parkjában görög és római kori romok, játszóterek. Kilátóteraszairól minden irányban rálátunk a városra. Nizzában még villamos is jár. A partmenti korzó egyik oldala a sok kilométeres homokos nizzai strand, a másik a város szép épületeivel teli. Színes kavalkád a látvány akár a várdombról, akár a vízről nézzük. Másnap Monaco-t vettük célba, mindössze 7 tengeri mérföld a tengeren. Ez a világ legzsúfoltabb városállama tekintettel az ország méreteire. 3 mérföld hosszan nyúlik el a tengerparton, 1 mérföld mélyen a szárazföldben, Franciaország körbeöleli. Monaco-ba reggel telefonon hely után érdeklődtünk. 11 órakor már a kikötőjük előtt jártunk, de sajnos nem szabadult fel hajóhely sem az impozáns Oceanográfiai Múzeum melletti Fontvieille kikötőben, sem a kaszinójáról híres Monte Carlo dombja alatti La Condamine kikötőjében. Vagy csak túl kicsik voltunk ide? A francia-monacói határon épült a francia Cape-d’Ail jachtkikötő, ahol a hajóhely esélyesebb. Ha itt kötünk ki előnye, hogy nem kell hajónkkal bejelentkeznünk a Monaco-i Hercegségbe (Unión kívüli országként a be- és kijelentkezés hajónkkal kötelező), de sétatávolságra találjuk a monacói múzeumokat, a Hercegi Palotát, a Katedrálist és a Botanikus kertet. Az Oceanográfiai Múzeum többemeletes arculata csak a tenger felől látszik. Indulási kikötőnktől 60 mérföldre, egyhetes túránk felénél járva itt visszafordultunk, nyugatnak. Cannes és St.Tropéz között idejövet kihagytuk St.Raphael városát. Letelefonáltuk, így a szomszédos Fréjus kikötőjében este 8-kor is szabad hajóhellyel vártak 73 euróért. Bár itt sem volt sok hely, az „S” móló 559. számú helyére préseltük be széles hajónkat. A 789 helyből 40 helyre fogadnak látogatót. A zuhanyzó használatáért külön fizetni kellett másfél eurót, de a Wi-Fi itt is ingyen volt (mint az összes többi kikötőben). A Port Fréjus egy nyüzsgő marina komplexum éttermekkel, apartmanokkal, üzletekkel. A római kori emlékekkel teli Fréjus városnak a modern jachtkikötője, de tőle több kilométerre. Kétezer év alatt a folyók hordaléka már leválasztotta Fréjus-t a tengertől. A kikötőt 1 kilométeres parti sétány, homokos strand köti össze St.Raphael városával. Árusok standjai mellett vezet az út a kikötőből St.Raphaelbe, melynek temploma szépséges, hasonlóan a kilátáshoz a főtéri óriáskerékről. Két kikötőjében (összesen 1958 hajóhellyel) látogatói helyet nem is ajánlanak, ezért mentünk mi is Port Fréjus-be. Innen St.Tropéz öble mellett visszaérünk az Hyeres-félszigethez, annak védett szigeteihez. Ez a szigetcsoport a parti tömegturizmustól megóvott természetvédelmi terület, dús növénytakaró borítja. Az Hyeres-szigeteknél szabályozott a kikötés, a horgonyzás lehetősége: általában a szigetek körül tilos, csak a főkikötőjüknél lehetséges. Kikötői infrastruktúra egyedül Porquerolles szigetén van, talán ezért is csodaszép és érintetlen a táj. Az Ile du Levant a neve alapján is a legkeletibb tagja a szigetcsoportnak, nagyrésze a francia haditengerészet tulajdona. Kiszuperált hadihajó horgonyoz egyetlen öblében, legfeljebb mellé köthetnénk. A következő sziget Port Cros, amelynek vadregényes északnyugati öblében békés bójahelyek várnak. Nyáron hamar betelik! Egy madárrezervátum, a Bagaud-sziget vonulata habár leárnyékolja, erős misztrálban a Port Cros-öböl is behullámzik. Egyetlen településén csak strandolni lehet vagy elsétálni a Moulin és az Estissac erődhöz. A szubtrópusi erdővel borított sziget többi része zárt természetvédelmi terület szárazon és vízről egyaránt. A legnagyobbik Hyeres-sziget a Porquerolles. Csupán pár mérföld választja el az Hyeres-félsziget nyúlványától. Kirándulók százai keresik fel naponta és bérelnek biciklit, kerekeznek az 1250 hektáros sziget örökzöld lombjai alatt, strandolnak karibi színű és tisztaságú északi öbleiben. Még a misztrállal is dacoltunk, hogy kikötőjébe eljuthassunk. Ott jártunkkor az erős szél és az általános szárazság miatt a sziget ösvényein nem volt szabad járni, csak a partvonal mentén, ahol a legszebb strandokat még utoljára élvezhettük. Innét az indulási kikötőnk, Bormes les Mimosas mindössze 10 mérföldre volt, a 35 csomós hátszél hazarepített és hetes francia riviérai hajózásunk sajnos itt véget ért.

• Kiindulási pontunktól és a Francia Riviéra partszakaszától kelet-délkeletnek 110 tmf.-et hajózva akár Korzika-szigetét is elérhetjük, az átkelés Szardíniára 200 tmf. távolság lenne. Inkább kéthetes túrának ajánljuk, ha valaki el szeretne távolodni a francia partoktól. Korzika felfedezését és körbehajózását is a szigetről történő indulással javasoljuk, vagy az olasz partokról (Piombino, Talamone, Argentario-félsziget) és a toszkán szigetekről (Elba, Szardínia-szigetéről) bérelve érdemes tervezni, mert úgy olcsóbb. KORZIKAI HAJÓZÁSRÓL KÜLÖN ÚTLEÍRÓ CIKKET ÍRTUNK!

Korzika gránit szigete a francia anyaországtól 169 km-re délre található és alig 90 km-re az olasz szárazföldtől. Ennek a 185 km hosszú földdarabnak 1050 km hosszú, tagolt a partvonala, ez a teljes francia tengerpart majdnem 20%-a!!. A 261 ezer lakosú „illatos szigetet” (e jelzőt a hegyes-dombos vidéket borító vad bozótról nyeri) évi 2 millió turista keresi fel. Vitorlással azért jóval kevesebben! 2700 méter magasba törő, fjordszerű bemélyedésekkel csipkézett sziklás hegyek alatt vitorlázhatunk a nyugati oldalon, míg keleti partjain, a toszkán szigetcsoport előtt, lankás tengerpartok, homokos strandok és szőlőskertek szegélyezik. Az egész sziget a romlatlan természeti szépség benyomását kelti. 2000 éven át hódítók jöttek és mentek a szigeten, legutolsóként a franciák 1769-ben annektálták területét az anyaországhoz.

A Korzika-kerülés esetén a következő francia helységeket érinthetjük: észak-nyugatról érjük el Calvi városát, 110 tmf-re a francia partoktól. Dél felé tovább haladva sorakoznak Golf de Porto, Cargese és Ajaccio, a sziget jelenlegi fővárosa, Bonaparte Napóleon szülőföldje. Propriano után fordulunk nyugatnak és Odüsszeusz nyomában elhajózunk Bonifaccio, a tengerszint fölé 70m-re, fehér mészkőfalakra épült legdélebbi városka előtt, Ile Lavezzi és Ile Cavallo szigeteket passzáljuk. A keleti partok mentén északnak haladva találjuk Porto Vecchio, Solenzara és Bastia kikötőjét (lenyűgöző panorámával a nevét adó bástyájáról, szemben Elbával, attól 30 tmf.-re, az olasz szárazföldtől 40 tmf.-re). Ezt követik az északi foknál Centuri, Macinaggio és Saint Florent halászfalvai.

Bátran ajánljuk hát a dél-francia vizeket is a tengeri vitorlázóknak, ahol mérsékelt szélben lehet a luxus és a természet nyújtotta látnivalókat élvezni biztonságos vízviszonyok között, kulturált, modern infrastrukturális háttérrel. Sokakat elcsábított már, hát irány a Francia Riviéra!

Marosi Miléna, Varga Tamás

Mérföld Yachting Kft.

Galéria