Vitorlázás athéni indulással

Görögország bázisunk

Görögország Horvátország után a legkedveltebb célpontja a vitorlázóknak, a tenger szerelmeseinek. Felfedezésére legegyszerűbben fővárosából, Athénből indulhatunk.

Athén Budapestről 2 óra repülővel, 14 óra autóval és máris Szicíliával egy szélességi körön vagyunk, ahol májustól-októberig igazi nyár van. Az Égei-tenger 23-25 0C-ra is felmelegszik. Görögország széljárása kiszámítható: tavasszal és ősszel délies szelek fújnak, a május és az október sokszor szélcsendes, júniustól-szeptemberig az uralkodó széljárás az északi. Nyáron tehát állandó észak-északkeleti szélben vitorlázhatunk, melynek neve Meltemi.

Athénból keletre hajózva, az Attikai-félsziget csúcsán túl fekszenek a híres Kikládok szigetei. Nyáron 5-8 Beaufort erősséggel fúj rajtuk át a meltemi, családi nyaralótúrához ez túl erős. Bár estére enyhül, és amíg Dél felé tartunk, raumban repül a hajónk, viszont visszaúton a meltemivel szemben negyedszelezni elég sportos, kihívás. 2 Beauforttal enyhébb a szél az Attikai-félsziget takarásában, ha tehát Athénból délnek vagy nyugatnak indulunk, könnyedebb vitorlás feltételekkel találkozhatunk. Mindegyik irányban vadregényes öblök, homokos strandok, ókori történelmű városkák, tarka halászkikötők, kockás abroszon görög specialitások és bouzuki-szó vár.

A bérhajók indulási kikötője elsősorban a Kalamaki Marina, a tízmilliós lélekszámú Athén Paleon Faliron negyedében. Idén (sz)épül még a Glyfada-i charterkikötő, az óvárostól a legtávolabb. Az Athén szívében, Piraeusban lévő Zea marina csak magánhajók jachtkikötője. Szerencsére Athénben olcsó a taxi, a görög történelem fellegvárát indulási kikötőnkből bármikor meglátogathatjuk. Hajónk étel és italkészletének feltöltése is egyszerű, aki nem akar cipekedni a kikötővel szemközti szupermarketből, listából előre bevásároltathat a hajójára vagy elfogadhatja a kikötőben ajánlkozó helyi boltosok segítségét. Útra készen pedig vitorlát bonthatunk.

A családi nyaralásokra ajánlott kisebb szeles, kisebb távolságos túraútvonal Athénból tehát délnek és nyugatnak, a Szaroniki-öböl szigeteihez vezet.

A híres Szalamisz szigete mára túliparosodott, érdektelen hely lett, de mellette vezethet rottánk 30 mérföld hosszan a Korinthosz-i csatornáig. A városka a csatorna túlfelén van, ha nem kelünk át a csatornán, hajóról sokat nem látunk belőle. Viszont a Peloponnészoszi-félszigeten Epidairosnál kiköthetünk, 5 perc taxival és az ókori színházát is megcsodálhatjuk. Felejthetetlen emléket nyújt Athéntől 18 mérföldre Aegina, a Szaroniki-öböl legnagyobb szigete, a pisztácia termőföldje. Marinájában a helyi hajók helyére nem biztos, hogy beköthetünk, ezért érkezzünk inkább eleve a belvárosi öbölbe. Aegina szívében görög szokás szerint a tavernák elé köthetünk (elől saját horgonyunk, hátul a parthoz saját kikötő-köteleink tartanak). Érdemes robogóval körbejárni a szigetet. Vagy sétálhatunk hangulatos fővárosában, a kikötőtől az akropoliszos rom-kertjéig. 10 mérföld ide a Peloponneszoszi-félszigeten lévő Methana település. Metángázos gyógyfürdőjébe jegyet sem kell váltanunk, a kikötőben is gyógyvíz bugyog (és annak szaga terjeng) a hajónk körül. Éjszakázni inkább továbbhajózunk 7 mérföldet Poros-szigetére. Azonos nevű fő városkája festői kúp egy szoros bejáratánál, parti áram és vízvételezés lehetőségével. Másnap reggel élmény lesz áthajózni a szoros szűk hajózóútján. Laterális bóják sora vezet Poros és a Peloponnészosz között. 12 mérföldet követően  eljuthatunk „a görög Hvarba”.

Hydra-sziget Hydra városkája a horvát Hvar város adottságaival és szépségével rendelkezik, csak kicsiben. Utunk legszebb állomása. Kis öblöt fognak közre a dombra épült házak, autós forgalom nincs az utcákon, csak öszvéreké. A festői öböl szűkös a sok idelátogató hajósnak, ezért egymás elé kell kötnünk. A partfalhoz elsőként nagy motoros jachtok kötöttek ki köteleikkel, horgonyt dobva. Ők alkotják az első sort. E hajók orrához köt ki farköteleivel és orrhorgonnyal az ezután érkező vitorlások hada. A következők újabb sort alkotnak. Az akár 4 sorban is álló, egymáshoz kötözött hajótömeg horgonyláncai egymástól fél méterre, szabályos párhuzamosan futnak a hajók alatt, a keresztbe horgonyzást mindenki profin elkerüli! Az egymásrautaltság abban is megnyilvánul, hogy a partra egymás hajóján keresztül juthatunk. Utolsóként érkezve inkább tegyük vízre a bocit, azzal egyszerűbb lesz partot érni. Reggel a szélsők kénytelenek elsőnek indulni, vagy aki siet, kötözgethet. A partmenti elsőkből így utolsók lesznek, bár ezt Hydrán senki sem bánja.

A szomszédos Ermioni a Peloponneszoszi-félszigeten egy kis görög halászfalu 10 mérföldre, igazából az egyszerűségében szép. Autót bérelve innét olyan híres régészeti ásatásokat lehet felkeresni, mint Tyrins és Mükéne Hajóval tovább nyugatnak, a strandjairól ismert Naflioni-öböl irányában Ermioniból 10, Hydrától 15 mérföldre fekszik a Spetses-sziget. Spetses városkának 2 kikötője is van, pezsgő kisváros, feltétlenül éjszakázzanak itt. Konflisok és autók is járják utcáit, amelyek hangulatos terekben futnak össze. Ezeket fehér és fekete kavicsok tökéletes mozaikja burkolja: delfinek, Posszeidon szigonya és más ókori motívumokon tapodunk. Ha bírja a csapat az eddigiekhez képest hosszabb, 35 mérföldes menetet, hajózzanak az áramlással a Peloponneszoszi-félsziget keleti felén Monemvassia-ig. Monemvassia az úgynevezett “görög Gibraltár”. Odaérve az északi újkikötőből még nem is látszik, mi vár ránk. Egy fantasztikus bizánci romváros a sziklatömb déli felén és tetején. Érdemes megmászni! A horgonyzásnál figyelni kell, mert egy kőplató húzódik hosszan a kikötőben, azon túl kell elkezdenünk a horgonyzást, különben csak végigszántja a kapa és nem tart. A hajó farát, mint minden eddig felsorolt kikötőben, saját kikötőköteleinkkel a parthoz rögzítjük. Monemvassiától délebbre már csak az menjen, aki 2 hétre bérelt és körbe akarja hajózni a Peloponneszoszi-félszigetet.

Tehát csak annak, aki továbbmegy: a Peloponneszoszi-félszigetet körbehajózni 450 mérföld, több megállóval. Az északkeleti szél és déli áramlás segíti utunkat Kithira felé, mely a Peloponneszosz délkeleti nyúlványának végződése, szigete. Előtte találtuk meg a 69m hosszú, négyfedélzetes, állatszállító „Devon” vashajó partra futott roncsát 1997-ben. Ekkor még Görög Péter (ꝉ) földkerülő barátunk vitorlásával járhattunk erre, charterezésről szó sem volt. A helyiek a mozdítható és számukra hasznos részeket, szerszámokat már elvitték róla, mikor kátrányos hágcsóján felmászva meghódítottuk. Megtaláltuk a teljes térképkészletét, a legfelső, áttekintő térképen Athénig húzott elnagyolt rotta éppen ott érte el a szárazföldet, ahol végül a hajó is: Elafonisos-sziget délkeleti szikláin. A kapitányi kajüt sarkából aranykeretes elnökkép nézte a megüresedett kapitányi ágyat, a párna alatt kis Korán pihent és egy még használatlan szíriai lobogó. A hajó utolsó Lloyds biztosítása 20 évvel korábbi keltezésű volt, az otthagyott hajónapló arab és tört angolságú bejegyzései az elindulás, a megérkezés, a jó vagy rossz idő naplózására korlátozódtak. Az utolsó oldalon ideges arabus írásban szerepel az Elafonisos szó, majd egy vége jellel záródik a napló és a hajó pályafutása.

Innét a Peloponneszosz nyúlványainak mentén nyugatnak tartva az általános áramlás segít, de a szél már szemből érkezik, az ÉNy-i meltemi is a domborzatot követve teljesen nyugatiba fordul. Ezen a szakaszon érdemes meglátogatni Dyros barlangját, Kalamata-ban Kiriacoulis marina vár bérhajókkal. Koroni és Methoni helyes bizánci városkák, Navarrone-öblén és sziklakapuján túl pedig már a Jón-tenger kezdődik, melynek legdélebbi szigete Zakinthos. Jón-tengeri útleírásunkban részletesen foglalkozunk vele. Zakinthos szigete mellett fekszik a Peloponneszoszi-félsziget legjelentősebb városa, Patras, ahová Olaszországból kompok is járnak. Patras előtt mint a folyó, olyan áramlással indul meg a tenger a Patrasi-öböl belseje és a 40 mérföldre lévő Korinthoszi-csatorna felé. Áthajózhatunk a majd’ 3 km hosszú Rio-Antirion híd alatt. Feltétlenül ejtsük útba itt Navpaktos középkori városkát, amely Lepanto néven vonult be a történelem-könyveinkbe, ugyanis ez volt a “görög Nándorfehérvár”. Ha itt sem állítják meg a törököket, mi magyar nők is burkát hordanánk.

Újra keletnek hajózva a tavasszal még hófödte peloponnészoszi csúcsok vezetnek a magyar tervezőket, Türr Istvánt és Gerster Bélát is dicsérő Korinthoszi-csatornába. Korinthos városka is ezen, a nyugati csatornaoldalon található. Miután a csatornadíjat az őrbódéban befizetjük, ha vörös lobogót látunk, még várakoznunk kell. Amint a szembejövő forgalom megszűnik, az őrbódéban felhúzzák a kék lobogót, és szabad az út előttünk libasorban. Hihetetlen, hogy milyen keskeny és sekély egy csatorna, mégis óriás tengerjáró hajókat is átvontatnak rajta. Karcos is a fala rendesen, de rajta keresztül (kb.200 euróért) visszaérünk Athén elé, a Szaroniki-öbölbe.

A nyáron bőszeles túraútvonal Athénból keletre vár minket a Kikládokban, amelyre a nagyobb szigetközi távolságok is jellemzők.

Az athéni Kalamaki kikötőből 25 mérföldre délkeleti irányban, az Attikai-félsziget csúcsánál fekszik a Sounion-fok. Öble lehet az első éjszakázó helyünk még a Kikládok előtt, vagy az utolsó visszajövet. Homokos strandöblében van hely horgonyozni, a parti tavernába bocinkkal jutunk ki. Az ókori Posszeidon templom-romja mindeközben festői látvány a szomszédos dombtetőn. Innét várta vissza Aegeus király a fiát, Théseus-t, ha sikerül legyőznie Krétán a Minotauruszt. Győzelem esetére fehér vitorlákkal kellett volna szerelnie a hajóját, a jó hír jeleként. De ki tudja, miért, fennhagyta hajóján a fekete vitorlázatot, így a király fia halálhírét látva Sounion fokáról a mélybe vetette magát, és a monda szerint így lett a neve Égei-tenger. A régészeti parkból gyönyörű a kilátás, különösen a naplemente a fenséges márványoszlopokkal. A fokot elhagyva megjön a szél és a hullámzás, elénk tárulkozik a Kikládok szigetvilága.

A Kikládok az Égei-tenger közepén található szigetek. Északról a Szporádok, délről Kréta, keletről a Dodekaneszosz-szigetek határolják. Az ókori világ közepének tekintett Delos-szigete körüli gyűrűben helyezkednek el. 21 nagyobb és 20 kisebb lakott és lakatlan sziget alkotja. A legismertebbek Mykonos, Milos, Paros és Naxos, a tipikusan görög, vakítóan fehér, kéktetős házakkal és szélmalmokkal tűzdelt szigetek, élükön Santorini-vel, a mely az elsüllyedt Atlantisz legendáját ihlette. A látnivalók nagy száma és a jelentősebb szigetközi távolságok miatt az 1 hét itt elég kevés, legalább 10-14 napra érdemes hajóra szállni. Akkor lehet elég, ha egy hétig one-way-ben hajózunk, azaz Athénban vesszük fel a hajót és a Kikládok valamelyik szigetén adjuk le (Paros vagy Mykonos). Az Athénból one-way hajózás előnye, hogy meltemi idején végig jó irányból fúj a szél (félszél-raum), és nem kell félidőben a meltemivel és hullámaival szemben Athénbe visszakreuzolni. Míg a Kikládok északi felén a meltemi északkeleti, addig a déli részeken északnyugati irányból fúj. Átfúj a magas szigeteken is: a sziget-takarásban a hullámzás lecsökken, viszont a szélerősség 1 Beaufort-tal fokozódik! A one-way vitorlázás során kétszer annyit is láthatunk. Vagy bérelhetünk charterhajókat Paros-szigetén és Mykonos marinájából is, azaz a Kikládok közepéről.

A Sounion-foktól keletnek félszéllel vitorlázhatunk Mykonos-ig, oda-visszaúton sportosan dőlni fog a hajónk. Csak a köztes szigetek takarásában szűnik meg a hullámzás. Délnek Milos irányában, vagy délnyugatnak Santorini felé kiváló hátszél vagy raum röpít, de negyedszeleznünk kell visszaúton, a szembehullámzásban küszködve. Sokan gondolják ekkor, mégiscsak megérte volna az 500 eurós one-way felár! Aki viszont vitorlázásra született, mehet eleve fordítva is és válogathat a 40-50% speciális kedvezményes hajókból, amelyeket a charterhét során valamelyik görög szigetről a meltemivel szemben Athénbe kell visszajuttatni. A híresebb és nagyobb szigetek között egy sor egyszerűbb halász-sziget mellett haladunk el. Mindegyiknek van homokos strandöble, azonos nevű fő városkája, hangulatos kikötője, amelyben közvetlenül a tavernák elé parthoz köthetünk (elől horgony). A görög ételspecialitások itt még olcsóbbak: tzatziki, görög saláta, sajt saganaki, dolmades, pita gyros, souvlaki, moussaka, grillezett polip és halak, mézes baklava. Mindehhez facsart narancs, ouzo vagy metaxa és fehérbor Santoriniről.

A Kikládokban délnek, Milos irányában elsőként Kithnos szigete kínálkozik 20 mérföldre, innét 20 mérföld Serifos és további 20 mérföld Sifnos, végül 20 mérföld Milos végig jó széllel vitorlázva. Kithnos szigetén nem a városaiban szoktunk kikötni, hanem északnyugati felének homokos strandöblét ajánljuk. Minden irányból védett sekély horgonyzóhely türkizkék vízzel, tavernával a természet lágy ölén. Ezekre a szigetekre délután érkezve másnap reggel már mehetünk is tovább: a szigetből a főbb település és a strand elég látnivalónk.

Viszont Milos szigetén érdemes legalább egy napot eltöltenünk. Autót bérelve a szárazföldet tudjuk felfedezni vagy hajózzuk körbe, mindkettő nagy élmény lesz. Milos-tól 30 mérföldre keletnek már csak Folegandros, ahol le tudunk horgonyozni. Ezután 35 mérföld vitorlázással érünk el a vulkanikus Santorini szigetéhez. Athéntól egyhuzamban 120 mérföld lenne. A víz meredeken mélyül, a parti homok fekete, vagy van ahol piros. A maradék szigetkaréj körülöleli a szunnyadó vulkáni kúpot, melynek kráteréhez kirándulást tehetünk, keleti felén a tengervíz is melegen bugyog. Ez a meseszép Santorini, a Kikládok szigetcsoport legfelkapottabb szigete. Déli felén van egy marinája kis vízmélységgel, belül a helyi hajóknak, a külső felén azért pár hajóval meg tudunk állni. Kérésünkre bérautót, robogót szervez a kikötős, amellyel a látványos szigetet felfedezhetjük. Legalább 2 éjszakát érdemes itt tölteni.

Santorini alatt a messzeségben, 60 mérföldre Kréta szigete húzódik, de oda nem járnak a bérhajók. Santoriniről visszafordulunk északnak, az első sziget Ios, széllel szemben is könnyen elérhető, csak 20 mérföld. Ios szigetén született Odüsszeusz kalandjait megéneklő Homérosz, mellszobra díszíti a helyes kisváros főterét. A következő 2 nagy sziget “felfelé” 20 mérföld távolságban Paros és Naxos, mindössze 5 mérföldre egymás mellett. Ha nem kell sietnünk, Ios és Naxos között jól védett horgonyzóhelyek, lakatlan öblök, szépséges kis halászkikötők sorakoznak turistáktól mentesen, a Dhonoussa, Skhinoussa, Iraklia és Koufonisia szigeténél. Naxos-on viszont igazi jachtkikötőbe állhatunk, pontonokra kötve. Paros északi öblében strandolhatunk, horgonyozhatunk. A főváros Parikia kikötője a sziget nyugati oldalának öblében van. Parostól északra 20 mérföldre fekszik Mykonos, ahová Athénból keletnek indulva könnyebben elérünk, mint Parosról széllel szemben.

A Sounion-foktól keletnek 15 mérföldre Kea szigete az első a Kikládokban, utána 30 mérföld Siros és innét újabb 30 mérföldet haladva érjük el Mykonost. Habár Mykonos az éjszakai életéről és a másságáról is híres, feltétlenül látnunk kell hullámpermettől ázó tavernáit a szélmalmokkal, minden görög naptáron szerepelnek. Mykonos mellett található 5 mérföldre Delos régészeti emlékhelye, az ókori világ kereskedelmi központja, maradványai. Athén felé visszaúton Mykonosból 10 mérföld Tinos, 30 mérföld múlva érinthetjük Kithnost is, és 25 mérföld Lavrion már az Attikai-félszigeten. Lavrion nagyvárosának kikötőjében úgy készüljünk, még hidroplán is közlekedhet velünk szemben a vízen. Lavrionból Athén már csak 25 mérföld vissza.

Görögország nagy, változatos és megunhatatlan: több év kell ahhoz, hogy a felségvizeit behajózzuk, szigeteit végigjárjuk. Aki egyszer eljut ide, mindig vissza fog vágyni! Hajózási költségeink is minimálisak a drága jachtkikötők híján. A csapat összetétele, vitorlás tudása és az aktuális időjárás függvényében pedig el lehet dönteni, hogy éppen melyik útirány lesz kényelmes a görög szigetvilágban.

Egyhetes útvonal ajánlatok Athénból:

  1. Athén – Aegina – Poros – Spetses – Hydra – Sounion- Athén
  2. Athén – Sounion – Serifos – Milos – Sifnos – Kithnos – Athén
  3. Athén – Kithnos – Sifnos – Folegandros – Santorini – Ios – Paros
  4. Athén – Kea – Siros – Mykonos – Tinos – Kithnos – Athén

vitorlázás Athén – vitorlázás Athén – vitorlázás Athén – vitorlázás Athén – vitorlázás Athén – vitorlázás Athén

Európai Utazási Biztosító