Vitorlázás athéni indulással

Görögország bázisunk

Görögország Horvátország után a legkedveltebb célpontja a vitorlázóknak, a tenger szerelmeseinek. Felfedezésére legegyszerűbben fővárosából, Athénből indulhatunk.

Athén Budapestről 2 óra repülővel, 14 óra autóval és máris Szicíliával egy szélességi körön vagyunk, ahol májustól-októberig igazi nyár van. Az Égei-tenger 23-25 0C-ra is felmelegszik. Görögország széljárása kiszámítható: tavasszal és ősszel délies szelek fújnak, a május és az október sokszor szélcsendes, júniustól-szeptemberig az uralkodó széljárás az északi. Nyáron tehát állandó észak-északkeleti szélben vitorlázhatunk, melynek neve Meltemi.

Athénból keletre hajózva, az Attikai-félsziget csúcsán túl fekszenek a híres Kikládok szigetei. Nyáron 5-8 Beaufort erősséggel fúj rajtuk át a meltemi, családi nyaralótúrához ez túl erős. Bár estére enyhül, és amíg Dél felé tartunk, raumban repül a hajónk, viszont visszaúton a meltemivel szemben negyedszelezni elég sportos, kihívás. 2 Beauforttal enyhébb a szél az Attikai-félsziget takarásában, ha tehát Athénból délnek vagy nyugatnak indulunk, könnyedebb vitorlás feltételekkel találkozhatunk. Mindegyik irányban vadregényes öblök, homokos strandok, ókori történelmű városkák, tarka halászkikötők, kockás abroszon görög specialitások és bouzuki-szó vár.

A bérhajók indulási kikötője elsősorban a Kalamaki Marina, a tízmilliós lélekszámú Athén Paleon Faliron negyedében. Idén (sz)épül még a Glyfada-i charterkikötő, az óvárostól a legtávolabb. Az Athén szívében, Piraeusban lévő Zea marina csak magánhajók jachtkikötője. Szerencsére Athénben olcsó a taxi, a görög történelem fellegvárát indulási kikötőnkből bármikor meglátogathatjuk. Hajónk étel és italkészletének feltöltése is egyszerű, aki nem akar cipekedni a kikötővel szemközti szupermarketből, listából előre bevásároltathat a hajójára vagy elfogadhatja a kikötőben ajánlkozó helyi boltosok segítségét. Útra készen pedig vitorlát bonthatunk.

A családi nyaralásokra ajánlott kisebb szeles, kisebb távolságos túraútvonal Athénból tehát délnek és nyugatnak, a Szaroniki-öböl szigeteihez vezet.

A híres Szalamisz szigete mára túliparosodott, érdektelen hely lett, de mellette vezethet rottánk 30 mérföld hosszan a Korinthosz-i csatornáig. A városka a csatorna túlfelén van, ha nem kelünk át a csatornán, hajóról sokat nem látunk belőle. Viszont a Peloponnészoszi-félszigeten Epidairosnál kiköthetünk, 5 perc taxival és az ókori színházát is megcsodálhatjuk. Felejthetetlen emléket nyújt Athéntől 18 mérföldre Aegina, a Szaroniki-öböl legnagyobb szigete, a pisztácia termőföldje. Marinájában a helyi hajók helyére nem biztos, hogy beköthetünk, ezért érkezzünk inkább eleve a belvárosi öbölbe. Aegina szívében görög szokás szerint a tavernák elé köthetünk (elől saját horgonyunk, hátul a parthoz saját kikötő-köteleink tartanak). Érdemes robogóval körbejárni a szigetet. Vagy sétálhatunk hangulatos fővárosában, a kikötőtől az akropoliszos rom-kertjéig. 10 mérföld ide a Peloponneszoszi-félszigeten lévő Methana település. Metángázos gyógyfürdőjébe jegyet sem kell váltanunk, a kikötőben is gyógyvíz bugyog (és annak szaga terjeng) a hajónk körül. Éjszakázni inkább továbbhajózunk 7 mérföldet Poros-szigetére. Azonos nevű fő városkája festői kúp egy szoros bejáratánál, parti áram és vízvételezés lehetőségével. Másnap reggel élmény lesz áthajózni a szoros szűk hajózóútján. Laterális bóják sora vezet Poros és a Peloponnészosz között. 12 mérföldet követően  eljuthatunk „a görög Hvarba”.

Hydra-sziget Hydra városkája a horvát Hvar város adottságaival és szépségével rendelkezik, csak kicsiben. Utunk legszebb állomása. Kis öblöt fognak közre a dombra épült házak, autós forgalom nincs az utcákon, csak öszvéreké. A festői öböl szűkös a sok idelátogató hajósnak, ezért egymás elé kell kötnünk. A partfalhoz elsőként nagy motoros jachtok kötöttek ki köteleikkel, horgonyt dobva. Ők alkotják az első sort. E hajók orrához köt ki farköteleivel és orrhorgonnyal az ezután érkező vitorlások hada. A következők újabb sort alkotnak. Az akár 4 sorban is álló, egymáshoz kötözött hajótömeg horgonyláncai egymástól fél méterre, szabályos párhuzamosan futnak a hajók alatt, a keresztbe horgonyzást mindenki profin elkerüli! Az egymásrautaltság abban is megnyilvánul, hogy a partra egymás hajóján keresztül juthatunk. Utolsóként érkezve inkább tegyük vízre a bocit, azzal egyszerűbb lesz partot érni. Reggel a szélsők kénytelenek elsőnek indulni, vagy aki siet, kötözgethet. A partmenti elsőkből így utolsók lesznek, bár ezt Hydrán senki sem bánja.

A szomszédos Ermioni a Peloponneszoszi-félszigeten egy kis görög halászfalu 10 mérföldre, igazából az egyszerűségében szép. Autót bérelve innét olyan híres régészeti ásatásokat lehet felkeresni, mint Tyrins és Mükéne Hajóval tovább nyugatnak, a strandjairól ismert Naflioni-öböl irányában Ermioniból 10, Hydrától 15 mérföldre fekszik a Spetses-sziget. Spetses városkának 2 kikötője is van, pezsgő kisváros, feltétlenül éjszakázzanak itt. Konflisok és autók is járják utcáit, amelyek hangulatos terekben futnak össze. Ezeket fehér és fekete kavicsok tökéletes mozaikja burkolja: delfinek, Posszeidon szigonya és más ókori motívumokon tapodunk. Ha bírja a csapat az eddigiekhez képest hosszabb, 35 mérföldes menetet, hajózzanak az áramlással a Peloponneszoszi-félsziget keleti felén Monemvassia-ig. Monemvassia az úgynevezett “görög Gibraltár”. Odaérve az északi újkikötőből még nem is látszik, mi vár ránk. Egy fantasztikus bizánci romváros a sziklatömb déli felén és tetején. Érdemes megmászni! A horgonyzásnál figyelni kell, mert egy kőplató húzódik hosszan a kikötőben, azon túl kell elkezdenünk a horgonyzást, különben csak végigszántja a kapa és nem tart. A hajó farát, mint minden eddig felsorolt kikötőben, saját kikötőköteleinkkel a parthoz rögzítjük. Monemvassiától délebbre már csak az menjen, aki 2 hétre bérelt és körbe akarja hajózni a Peloponneszoszi-félszigetet.

Tehát csak annak, aki továbbmegy: a Peloponneszoszi-félszigetet körbehajózni 450 mérföld, több megállóval. Az északkeleti szél és déli áramlás segíti utunkat Kithira felé, mely a Peloponneszosz délkeleti nyúlványának végződése, szigete. Előtte találtuk meg a 69m hosszú, négyfedélzetes, állatszállító „Devon” vashajó partra futott roncsát 1997-ben. Ekkor még Görög Péter (ꝉ) földkerülő barátunk vitorlásával járhattunk erre, charterezésről szó sem volt. A helyiek a mozdítható és számukra hasznos részeket, szerszámokat már elvitték róla, mikor kátrányos hágcsóján felmászva meghódítottuk. Megtaláltuk a teljes térképkészletét, a legfelső, áttekintő térképen Athénig húzott elnagyolt rotta éppen ott érte el a szárazföldet, ahol végül a hajó is: Elafonisos-sziget délkeleti szikláin. A kapitányi kajüt sarkából aranykeretes elnökkép nézte a megüresedett kapitányi ágyat, a párna alatt kis Korán pihent és egy még használatlan szíriai lobogó. A hajó utolsó Lloyds biztosítása 20 évvel korábbi keltezésű volt, az otthagyott hajónapló arab és tört angolságú bejegyzései az elindulás, a megérkezés, a jó vagy rossz idő naplózására korlátozódtak. Az utolsó oldalon ideges arabus írásban szerepel az Elafonisos szó, majd egy vége jellel záródik a napló és a hajó pályafutása.

Innét a Peloponneszosz nyúlványainak mentén nyugatnak tartva az általános áramlás segít, de a szél már szemből érkezik, az ÉNy-i meltemi is a domborzatot követve teljesen nyugatiba fordul. Ezen a szakaszon érdemes meglátogatni Dyros barlangját, Kalamata-ban Kiriacoulis marina vár bérhajókkal. Koroni és Methoni helyes bizánci városkák, Navarrone-öblén és sziklakapuján túl pedig már a Jón-tenger kezdődik, melynek legdélebbi szigete Zakinthos. Jón-tengeri útleírásunkban részletesen foglalkozunk vele. Zakinthos szigete mellett fekszik a Peloponneszoszi-félsziget legjelentősebb városa, Patras, ahová Olaszországból kompok is járnak. Patras előtt mint a folyó, olyan áramlással indul meg a tenger a Patrasi-öböl belseje és a 40 mérföldre lévő Korinthoszi-csatorna felé. Áthajózhatunk a majd’ 3 km hosszú Rio-Antirion híd alatt. Feltétlenül ejtsük útba itt Navpaktos középkori városkát, amely Lepanto néven vonult be a történelem-könyveinkbe, ugyanis ez volt a “görög Nándorfehérvár”. Ha itt sem állítják meg a törököket, mi magyar nők is burkát hordanánk.

Újra keletnek hajózva a tavasszal még hófödte peloponnészoszi csúcsok vezetnek a magyar tervezőket, Türr Istvánt és Gerster Bélát is dicsérő Korinthoszi-csatornába. Korinthos városka is ezen, a nyugati csatornaoldalon található. Miután a csatornadíjat az őrbódéban befizetjük, ha vörös lobogót látunk, még várakoznunk kell. Amint a szembejövő forgalom megszűnik, az őrbódéban felhúzzák a kék lobogót, és szabad az út előttünk libasorban. Hihetetlen, hogy milyen keskeny és sekély egy csatorna, mégis óriás tengerjáró hajókat is átvontatnak rajta. Karcos is a fala rendesen, de rajta keresztül (kb.200 euróért) visszaérünk Athén elé, a Szaroniki-öbölbe.

A nyáron bőszeles túraútvonal Athénból keletre vár minket a Kikládokban, amelyre a nagyobb szigetközi távolságok is jellemzők.

Az athéni Kalamaki kikötőből 25 mérföldre délkeleti irányban, az Attikai-félsziget csúcsánál fekszik a Sounion-fok. Öble lehet az első éjszakázó helyünk még a Kikládok előtt, vagy az utolsó visszajövet. Homokos strandöblében van hely horgonyozni, a parti tavernába bocinkkal jutunk ki. Az ókori Posszeidon templom-romja mindeközben festői látvány a szomszédos dombtetőn. Innét várta vissza Aegeus király a fiát, Théseus-t, ha sikerül legyőznie Krétán a Minotauruszt. Győzelem esetére fehér vitorlákkal kellett volna szerelnie a hajóját, a jó hír jeleként. De ki tudja, miért, fennhagyta hajóján a fekete vitorlázatot, így a király fia halálhírét látva Sounion fokáról a mélybe vetette magát, és a monda szerint így lett a neve Égei-tenger. A régészeti parkból gyönyörű a kilátás, különösen a naplemente a fenséges márványoszlopokkal. A fokot elhagyva megjön a szél és a hullámzás, elénk tárulkozik a Kikládok szigetvilága.

A Kikládok az Égei-tenger közepén található szigetek. Északról a Szporádok, délről Kréta, keletről a Dodekaneszosz-szigetek határolják. Az ókori világ közepének tekintett Delos-szigete körüli gyűrűben helyezkednek el. 21 nagyobb és 20 kisebb lakott és lakatlan sziget alkotja. A legismertebbek Mykonos, Milos, Paros és Naxos, a tipikusan görög, vakítóan fehér, kéktetős házakkal és szélmalmokkal tűzdelt szigetek, élükön Santorini-vel, a mely az elsüllyedt Atlantisz legendáját ihlette. A látnivalók nagy száma és a jelentősebb szigetközi távolságok miatt az 1 hét itt elég kevés, legalább 10-14 napra érdemes hajóra szállni. Akkor lehet elég, ha egy hétig one-way-ben hajózunk, azaz Athénban vesszük fel a hajót és a Kikládok valamelyik szigetén adjuk le (Paros vagy Mykonos). Az Athénból one-way hajózás előnye, hogy meltemi idején végig jó irányból fúj a szél (félszél-raum), és nem kell félidőben a meltemivel és hullámaival szemben Athénbe visszakreuzolni. Míg a Kikládok északi felén a meltemi északkeleti, addig a déli részeken északnyugati irányból fúj. Átfúj a magas szigeteken is: a sziget-takarásban a hullámzás lecsökken, viszont a szélerősség 1 Beaufort-tal fokozódik! A one-way vitorlázás során kétszer annyit is láthatunk. Vagy bérelhetünk charterhajókat Paros-szigetén és Mykonos marinájából is, azaz a Kikládok közepéről.

A Sounion-foktól keletnek félszéllel vitorlázhatunk Mykonos-ig, oda-visszaúton sportosan dőlni fog a hajónk. Csak a köztes szigetek takarásában szűnik meg a hullámzás. Délnek Milos irányában, vagy délnyugatnak Santorini felé kiváló hátszél vagy raum röpít, de negyedszeleznünk kell visszaúton, a szembehullámzásban küszködve. Sokan gondolják ekkor, mégiscsak megérte volna az 500 eurós one-way felár! Aki viszont vitorlázásra született, mehet eleve fordítva is és válogathat a 40-50% speciális kedvezményes hajókból, amelyeket a charterhét során valamelyik görög szigetről a meltemivel szemben Athénbe kell visszajuttatni. A híresebb és nagyobb szigetek között egy sor egyszerűbb halász-sziget mellett haladunk el. Mindegyiknek van homokos strandöble, azonos nevű fő városkája, hangulatos kikötője, amelyben közvetlenül a tavernák elé parthoz köthetünk (elől horgony). A görög ételspecialitások itt még olcsóbbak: tzatziki, görög saláta, sajt saganaki, dolmades, pita gyros, souvlaki, moussaka, grillezett polip és halak, mézes baklava. Mindehhez facsart narancs, ouzo vagy metaxa és fehérbor Santoriniről.

A Kikládokban délnek, Milos irányában 20 mérföldre Kithnos, innét 20 mérföld Serifos és további 20 mérföld Sifnos, végül 20 mérföld Milos. Kithnos szigetén nem a városaiban szoktunk kikötni, hanem északnyugati felének homokos strandöblét ajánljuk. Vagy beköthetünk keleti felén a fő városában, Loutra kikötőjében elől horgony hátul kikötőköteleinkkel a partfalhoz. Minden irányból védett sekély horgonyzóhely türkizkék vízzel, tavernával a természet lágy ölén. Kithnostól délnek Serifos is tipikusan az a sziget, ahová délután érkezve másnap reggel már mehetünk is tovább: a szigetből a városka és a strand elég látnivalónk. Déli felén horgonyzóhelyre találunk, keleti oldalán Livadi-ban mólóhoz is köthetünk. Livadiba meltemiben szembeszeles az érkezés, meg kell küzdenünk érte, hogy elérjük. Serifos alatt Sifnos szigetének északnyugati öblében Kamares előtt horgonyozhatunk, esetleg akad hely a kikötőben a partfalhoz is. Délnyugati öblében Vathi előtt csak horgonyzás van.

Milos szigetén érdemes legalább egy teljes napot eltöltenünk. Autót bérelve a szárazföldet tudjuk felfedezni vagy hajózzuk körbe, mindkettő nagy élmény lesz. Milos-tól keletnek már csak 30 mérföld Folegandros, amelynek déli felén, közepén Agkali előtt tudunk horgonyozni, strandolni. Ezután 35 mérföld vitorlázással elérünk a vulkanikus Santorini szigetéhez.

Santornini Athéntól egyhuzamban 120 mérföld lenne. A víz meredeken mélyül, a parti homok fekete, vagy van ahol piros. A maradék szigetkaréj körülöleli a szunnyadó vulkáni kúpot, melynek kráteréhez kirándulást tehetünk, keleti felén a tengervíz is melegen bugyog. Ez a meseszép Santorini, a Kikládok szigetcsoport legfelkapottabb szigete. Déli felén van egy marinája kis vízmélységgel belül csak a helyi hajóknak, a külső felén azért pár hajóval meg tudunk állni, mi ezt ajánljuk. A marina megközelítésénél vigyázni kell, csak bizonyos irányszögön érhető el haváriamentesen. (Amit még a pilotkönyv ír, a Santorini nyugati közepénél lévő kikötőhelyet mi nem javasoljuk: nagyon mélyről kellene horgonyozni vagy messze lenne a nagy bója, és a forgalom miatt állandóan behullámzik, szélnek kitett.) Kérésünkre bérautót, robogót szervez a kikötős, amellyel a látványos szigetet felfedezhetjük. Legalább 2 éjszakát érdemes itt tölteni. Santorini alatt a messzeségben, 60 mérföldre Kréta szigete húzódik, de oda nem járnak a bérhajók. Santoriniről visszafordulunk északnak, az első sziget Ios, széllel szemben is könnyen elérhető, csak 20 mérföld. Ios szigetén született Odüsszeusz kalandjait megéneklő Homérosz, mellszobra díszíti a helyes kisváros főterét. Városi kikötőjébe horgonyzunk és farunkat kiköthetjük a tavernák elé. A következő 2 nagy sziget “felfelé” 20 mérföld távolságban Paros és Naxos, mindössze 5 mérföldre egymás mellett. Ha nem kell sietnünk, Ios és Naxos között jól védett horgonyzóhelyek, lakatlan öblök, szépséges kis halászkikötők sorakoznak turistáktól mentesen, a Dhonoussa, Skhinoussa, Iraklia és Koufonisia szigeténél. Naxos-on viszont igazi jachtkikötőbe állhatunk, mólóra kötve. Paros északi öblének egy szélvédett szegletében strandolhatunk, horgonyozhatunk, a város Parikia fő kikötője a sziget nyugati oldalának öblében van. A charter mólókon hétközben mindig van hely, szolgáltatás is (áram, víz), de hétvégén egymás elé kell horgonyozni. Parostól északra 20 mérföldre fekszik Mykonos, ahová Athénból keletnek indulva könnyebben elérünk, mint Parosról széllel szemben.

A Sounion-foktól keletnek 15 mérföldre Kea szigete az első a Kikládokban,  utána 30 mérföld Siros és innét újabb 30 mérföldet haladva érjük el Mykonost. Habár Mykonos az éjszakai életéről és a másságáról is híres, feltétlenül látnunk kell hullámpermettől ázó tavernáit a szélmalmokkal, minden görög naptáron szerepelnek. A marinájába kell bekötni, a főváros felett pár mérföldre. A marinában is horgonyozni kell, a mólókhoz kötve kikötőköteleinkkel. One-way hajózás érkezési kikötőjeként ingyenes.

Mykonos mellett található 5 mérföldre Delos régészeti emlékhelye, az ókori világ kereskedelmi központja – maradványai. Athén felé visszaúton Mykonosból 10 mérföld Tinos, 30 mérföld múlva érinthetjük Kithnost is, és 25 mérföld Lavrion már az Attikai-félszigeten. Lavrion nagyvárosának kikötőjében úgy készüljünk, még hidroplán is közlekedhet velünk szemben a vízen. Lavrionból Athén már csak 25 mérföld vissza.

Görögország nagy, változatos és megunhatatlan: több év kell ahhoz, hogy a felségvizeit behajózzuk, szigeteit végigjárjuk. Aki egyszer eljut ide, mindig vissza fog vágyni! Hajózási költségeink is minimálisak a drága jachtkikötők híján. A csapat összetétele, vitorlás tudása és az aktuális időjárás függvényében pedig el lehet dönteni, hogy éppen melyik útirány lesz kényelmes a görög szigetvilágban.

Egyhetes útvonal ajánlatok Athénból:

  1. Athén – Aegina – Poros – Spetses – Hydra – Sounion- Athén
  2. Athén – Sounion – Serifos – Milos – Sifnos – Kithnos – Athén
  3. Athén – Kithnos – Sifnos – Folegandros – Santorini – Ios – Paros/Mykonos one-way
  4. Athén – Kea – Siros – Mykonos – Tinos – Kithnos – Athén

vitorlázás Athén – vitorlázás Athén – vitorlázás Athén – vitorlázás Athén – vitorlázás Athén – vitorlázás Athén

Európai Utazási Biztosító