A Leeward-szigetek, vitorlással St.Martin környékén

Videónk karib-tengeri vitorlázásról St.Martin környékén.

A karibi „vitorlás paradicsom” elnevezést a 900 km hosszú Kis-Antillák láncolata kapta, mely szigetek északról-délre húzódnak az Atlanti-óceán és a Karib-tenger határaként. A Virgin-szigetek alatti „szélcsendes” Leeward-szigeteket angol, francia és holland exgyarmatok alkotják. Ezek az úgynevezett szélcsendes szigetek Saint-Martintól Guadeloupe-ig tartanak az északi szélesség 16-18. fokai és Greenwich-től nyugatra, a 61-63. hosszúsági fokok között. Délebbre már a szél

felöli és valóban szelesebb Windward-szigetek fekszenek, Martinique-től Grenadáig, a 12. északi szélességi körig. A legtöbb charterbázis és bérhajó a francia szigeteken állomásozik. A Saint-Martin-i, Guadeloupe-i, Martinique-i bőséges kínálatnak köszönhetően a vitorlásbérlés árai is nyomottabbak, mint pl. az angol fennhatóságú Brit Virgin-szigetekről vagy Antiguáról, Santa Luciáról, Grenadáról. A kedvező hajóbérleti díjakhoz további segítség, hogy Európából a francia szigetek megközelítése a legegyszerűbb és a legolcsóbb, Párizsból és Amszterdamból közvetlen transzatlanti járatokkal (Air France, Air Caraibes, KLM stb.). A Kis-Antillák szigetei között megbízható belső repülőjáratok is üzemelnek (pl. LIAT). Érdemes kombinálni és a repjegyeinkkel megtehetjük, hogy one-way hajózásban másik szigeten adjuk le a hajónkat, mint ahol felvettük.

St.Martin

 A Francia és a Holland Antillák legészakabbi szigete egy és ugyanaz: a francia Saint-Martin vagy holland nevén Sint Maarten. A sziget kétnyelvű, félig francia-félig holland terület középtájt elválasztva: az északi rész a francia, a déli fele a holland. A körülbelül 10km hosszú és ugyanennyi széles szigetet a helyi monda szerint úgy sikerült elosztaniuk 1648-ban, hogy egy francia egy üveg konyakkal, egy holland pedig egy üveg ginnel ellentétes irányban megindult. A franciát jobban tüzelhette az ital, mivel messzebbre jutott, a választóvonal kitűzését követően a francia terület 54 km2, a hollandoké csupán 41 km2 lett. St.Martin a Karib-térség legnagyobb légi közlekedési központja. A sziget egyetlen nemzetközi repülőtere, a Princess Juliana minden transzatlanti járatot a holland részre érkeztet.

Budapestről St.Martin-ig fel tudjuk adni a csomagjainkat. Az amszterdami vagy párizsi átszállásnál hivatalosan már 3 órával az indulás előtt kérik a megjelenést, a fedélzeti boarding egy 400 fős Jumbo Jet-be az indulás előtt 1,5 órával megkezdődik. Néha 1000 km/h óra sebességnél is többel repülve 7,5 óra a menetidő. A Princess Juliana reptéren már a trópusi hőség és taxisok hada vár. 1 km-nyi útért 4 dollár/fő díjat kérnek el. Ha nem akarunk gyalogolni, ennyibe kerül, hogy a világ egyik leghíresebb repülőtér menti strandjára eljussunk. A Maho Beach élménye a Youtube-on is megnézhető. Az érkező repülőgépek alatt lehet strandolni. Olyan alacsonyan ereszkednek a strand felett, hogy tényleg belátni a pilótafülkébe. Az induló gépek lökhajtása pedig homokvihart gerjeszt. Fellöki, aki nem kapaszkodik meg a repülőtér kerítésében. A közúti figyelmeztető táblát vegyük komolyan, szerinte a jópofa élmény halálos is lehet! A legvédettebb kikötők St.Martin nyugati, belső „taván”, a Simpson Bay Lagoon-ban várnak (Kiriacoulis hajók indulási bázisa). A francia és holland felségterület közötti belső lagúna 4,5m mélyre kotort csatornájában hajózhatunk vagy felnyíló hidakon át juthatunk ki a tengerre. St.Martin-ra megérkezvén még nincsen kész a hajós bejelentkezés (clearance-in) és személyzeti jegyzék, magunknak kell
megcsináltatni a hajópapírokkal és az útleveleinkkel. A hivatalba mehetünk hajóval is, de célszerű gyalogosan vagy csónakkal előre elintézni a papírmunkát. A holland részen a Simpson-öböl felnyitható hídján át (Simpson Bay Bridge), a francia rész felé a Marigot-öböl (Sandy Ground Bridge) felnyitható hídján át érhetünk ki a nyílt vízre. A lagúnán belül még van egy oldalirányban elnyíló híd (a Causeway Bridge), amely a nemzetközi reptérről vezető autóutat nyitja el a francia-holland határon. A hídnyitásnak, ki- és behaladásnak 21 USA dollár a díja,

meghatározott reggeli, délelőtti és délutáni időpontja van. Vagy bármikor kinyitják, nem vicc, 1000 dollárért. A holland részről indulva a holland hídnál van az Immigration office (Bejelentkezés) és Customs (Vámhivatal), ugyanott kell fizetni a hídnyitásért. A kötelező hivatalos adminisztráció időigényes. A helyiek nem kapkodnak, az idegeskedést mi is hagyjuk inkább Európában! Ha viszont elmulasztjuk, több ezer dolláros büntetést kockáztatunk. A holland kijelentkezésnél még a repülőjegyeink másolatát is elkérik, hogy lássák, biztosan elhagyjuk az országukat. Érthető a félelmük, nagyon csábító szigetről beszélünk. A bejelentkezésért mindig fizetnünk kell a hajónk és a létszámunk alapján, a kijelentkezés viszont ingyenes. A Karibon mindig a francia ügyintézés volt a leggyorsabb, 7 dollárért (vagy 5 euró) egyből be- és ki is jelentkezhetünk a számítógépes terminálokon (akár on-line előre, itthonról). Ezeket a francia kikötői kapitányságokra (Capitanerie) vagy hajós kocsmákba telepítik. A kötelező adatszolgáltatáshoz szükséges hajópapírokat és útleveleinket mindig vigyük magunkkal! Ha már előre tudjuk, hogy mikor fogjuk elhagyni a francia felségvizeket, következő kikötőként (Next port) későbbi dátummal a kijelentkezést is ugyanazon dokumentumban rögzíthetjük. Miután kinyomtattuk, lepecsételik  a személyzeti jegyzékünket és visszük magunkkal a következő országba, szigetre. St.Martin-on a francia fővárosnál, Marigot előtt a Port la Royale jachtkikötő (Dream hajók indulási bázisa) kikötői kapitányi (Capitanerie) irodájában jelentkezhetünk be a leggyorsabban.

St.Martin északi, francia részének fővárosa a sziget legnagyobb, nyugati öblében fekvő Marigot. Kör alakú jachtkikötője nevét a fölé magasodó erődről kapta (Fort Louis), amelybe érdemes felsétálni a nagy meleg ellenére. A kisváros két európai jellegű épülete a kikötőben van, az erőd alatt. A főváros többi háza alacsony, gyarmati stílusú, tarka-barka. Itt mindenki franciául beszél. Ha nem a Port Louis kikötőbe kötünk be (itt is van ki- és bejelentkezési lehetőség), akkor a Marigot-öböl csekély vízmélységű, 2-3 méteres türkizkék vízében horgonyozhatunk. Cápa-öbölnek neveztük el, mert egy-két kisebb cápaszerű halat láttunk. Arra várhattak, hogy a hajósok a konyhai maradékkal megetessék őket. Ez a szép és biztonságos horgonyzó öböl néha mégis végzetes: a parton a legutóbbi (2014.okt.16., „Gonzalo”) hurrikán hajóáldozatai dekkolnak. A szigetet az óra járásával megegyező irányban kerüljük meg. Mindössze 5 mérfölddel északabbra, még a sziget nyugati felén Grand Case város Grand Anse óriási homokos öble szintén horgonyzásra hívogat. A partraszállást csónakmóló (dinghy dock, jetty) segíti. Éttermek lánca fogja körül az öblöt. A házak mögé szállnak le a kisebb, nem transzatlanti repülők a francia területre. Az öböl északi csúcsánál

 kiváló sznorkelezés lehetséges a Rocher Crole sziklánál. 5-10 bójahely is van, nem kell horgonyoznunk. A fehér színű bóják a kisebb, a sárga bóják a 15T/50láb méretű hajókra vannak méretezve. Kellemes élmény a partra úszás. Pár mérfölddel tovább nyílik St.Martin legészakabbi öble, az Anse Marcel. Gyönyörű homokos strandöböl 4-5m-es horgonyzó mélységgel a bejárati zátonysor mögött. Még innét sem látszódik, hogy az öböl legmélye komoly jachtkikötőt rejt (a Bestsail hajók indulási bázisa). Szűk, fél mérföld hosszú, sekély vizű csatorna vezet a marinába, az Iala „B” rendszer szerinti laterális bóják határolják a hajózható mélységű közepét. Kétoldalt buja trópusi növényzet nő, a parti köveken óriás leguánok napoznak szinte karnyújtásnyira. Nem ijednek meg a hajóktól, valószínűleg láttak már eleget. Félúton a csatorna kiszélesedik, a szembeforgalom ebben a medencében várakozhat, találkozhat. A marina a Radisson szállodalánc által üzemeltetett luxushotel, éttermek és boltok komplexumának része. Ha nem akarunk horgonyozni a külső öbölben, ebben a jachtkikötőben pilotköteles parthoz kötés, be- és kijelentkezés, üzemanyag- és vízvételezés lehetséges. Pár mérföldre Anse Marceltől, St.Martin északkeleti csúcsánál fekszik Tintamarre szigete. 10 ingyenbója és óriásteknősök várják itt a hajós strandolókat. Amikor megérkeztünk, teknősfejek kukucskáltak ki a vízből. Amikor a partra úsztunk, ugyanezek a tengerfenéken békésen eszegettek és csak akkor úsztak el komótosan, amikor lemerültünk hozzájuk. Hajónk alatt rengetek legyezőkorallt is lehetett találni. A homokos partszakasz pálmafák nélkül is szépséges, parti grillezéshez tűzrakó helyek vannak. A trópusi növényzet veszélyességére táblák intenek. St,Martin keleti felének szél felöli, kis vízmélységű öbleibe nagy óvatossággal tudunk csak behajózni. Helyismeret nélkül a sziget felénél lévő Oyster Pond kikötőjét használhatjuk csak biztonsággal. Érdekessége, hogy a kisváros a francia oldalon van, de kikötője már a holland vízterületre épült (Sunsail és Moorings hajók indulási bázisa).

A holland szigetrész délnyugatról a Princess Juliana repülőtérnél kezdődik. A híres Maho Beach öblében horgonyzási tilalom van, még elakadnának a landoló repülők az árbocunkban! A szomszédos Simpson-öböl már szállodákkal teli, homokos strandjai előtt lehorgonyozhatunk, amikor a belső lagúnából a hídon át kiérünk, vagy éppen visszafelé a hídnyitásra várakozunk. A holland főváros 5 mérföldre keletebbre fekszik, az úgynevezett Nagy-öbölben. Philipsburg fekvése kiváló, alacsony házai a sekély vizű, óriás strandöblöt ölelik körbe. Keskeny sávot foglalnak el a hosszú utcák, mivel a város mögött az ún. Nagy-Sóstó található. Az öböl keleti szegletében amerikai luxus óceánjárók tornyosulnak, melyeknek Sint Maarten kötelező megállóhelye. Ezeket a hajókat már messziről meglátjuk, amikor a várost még nem. A reggelre befutó három hajóóriás több ezer turistájára rendezkedett be a vámmentes Philipsburg bazársora. A hosszú, homokos strandföveny napágyai koraestig telítettek. Naplementekor az óceánjárók elhagyják a kikötőt, elnéptelenedik a part, a helyiekkel élvezzük a csendet és a nyugalmat. Mi a Bobby’s Marina kikötővel szomszédos, a belvároshoz közelebbi Toni’s marinájában foglaltunk helyet. Parthoz kötve 60 USD díjért aludtunk (benne árammal, vízzel, tankolással). Ez a kishajó-kikötő egy mólóból áll sok dokkal. A víz fölé emelve tárolják benne a hajókat. A marina élelmiszerboltja 7-20h volt nyitva, a zuhany/WC használat 0,25 USD/fő. A hajósbolt kiváló, a hajózásunkhoz szükséges összes felségvíz-lobogót meg tudtuk vásárolni. Ki-bejelentkezést intézni a nagyhajó-kikötőben lehet, kivételesen mi kihagytuk. St.Martin-t öbölről-öbölre körbehajózhatjuk, de hagyjunk időt a sziget belsejében adódó bőséges látnivalóra is. Ezek a holland részen a trópusi állatkert (Sint Maarten Park), likőrgyár (Guavaberry Factory), indián múzeum (Sint Maarten Museum), a francia részen egy másik indián múzeum (Museé de Marigot), pillangófarm (Ferme des Papillons), erdőrezervátum (Loterie Farm) és paradicsomi panoráma a sziget csúcsától minden irányba (Pic du Paradis).

Anguilla

A Leeward szigetek legészakabbi tagja az „angol angolna”, azaz Anguilla pár szigetcsoporttal. St.Martin északi partjaitól csak egy ugrás, 5 mérföld távolságra van, 15 mérföld hosszan nyúlik el a fősziget. Valaha kalóztanya volt, ma 33 strandjából, a turizmusból és a halászatból él. Fővárosa The Valley. Amikor lehorgonyzunk Anguilla öbleiben, 24 órán belül kötelesek vagyunk bejelentkezni. Az egy napos engedéllyel további 24 órát maradhatunk. Északi felének homokos strandjai és a Prickly Pears nevű korallzátonyai miatt feltétlen látogassuk meg. Road Bay városka öblében a csónakkikötővel szemben külön Inmigration és Customs office működik az idelátogató vitorlázóknak, nem kell a kereskedelmi kikötőbe elsétálnunk. Szívélyes a fogadtatás, csupa welcome minden szavuk az Anguilla-i hivatalnokoknak. Több példányos személyzeti jegyzék készül, 3 USD/fő biztonsági díjat is elkérnek, továbbá 57 USD/hajó napidíjat Nemzeti Park belépőként. Előre meg kell határoznunk, hogy mely napon akarjuk meglátogatni Anguilla Nemzeti Parkként védett természeti szépségeit: a koktélbárral váró, vakító fehér Sandy-szigetet a Road Bay előtt vagy 1 mérfölddel keletebbre a Crocus-öblöt, Anguilla északkeleti végénél Shoal Bay és Island Harbour sekélyvizű korallmezőit, illetve az Anguilla felett 5 mérföldre északra húzódó Prickly Pear Cays szigetcsoportot és mögöttes korallzátonyait. Anguillát érdemes körbekerülni bár nagyobb, mint St.Martin. Nyugati, vörös sziklás végén az óceáni hullámok látványosan törnek meg. Keleti csúcsa a Scrub-szigettel majdnem összeér, de a köztük lévő csatorna egytestűvel is biztonságosan átjárható.

St.Barts (St.Barthélémy)

St.Martintól csupán 10 mérföldre délkeletre francia fennhatóságú sziget fekszik, St.Barthélémy (angol nevén St.Barts). Mindössze 21 km2 területű. A szigetet még Kolombusz Kristóf nevezte el a testvéréről. Fővárosa, Gustavia neve viszont a 100 éves svéd uralomnak állít emléket. A franciák ennyi időre kölcsön adták a szigetüket, III. Gusztáv svéd király uralkodása idején. A festői kikötő-főváros Gustavia belső öblének bójáin 20 euróért alhatunk. A 4×2 sorban elhelyezett bójákon 30 hajónak jut hely. A belső sor a 30 lábasok, a következő sorok a 40, az 50, és a legkülső a 60 lábasok sora. A hajónk orrát és farát is a fehér bójákhoz kellett saját köteleinkkel rögzíteni. A városhoz tartozó partmenti hajóhelyek az öbölben körben foglaltak voltak, ha találunk szabadon, a hajó orrát a sárga bójához kell kötnünk, farát  saját köteleinkkel a parthoz. Ezen kívül horgonyzásra van mód Gustavia külső öblében, a laterális bójákkal kijelölt hajózási út két oldalán. Októberi hurrikánt követően ezen a szigeten is sok partra vetett hajót láttunk, Gustavia védtelen (nem hurrican hole). Az olcsó kikötésünket ellentételezendő a parton minden drága, ráadásul dollár helyett euróban mérve. Ez a sziget a 80-as évek óta a karibi St.Tropez, luxus nyaralóhely. A sziget állandó lakosai is 99%-ban fehér franciák. Mindenütt takaros, exkluzív házak bújnak meg, a francia elit trópusi nyaralói. Az autóbérlés napi 70 euró. A hegyen-völgyön át kanyargó vékony utakon eljuthatunk a sziget összes öblébe: óriás hullámos strandok váltakoznak a békés vizű plázsokkal (hajóval a környező zátonysorok miatt nem közelíthetőek meg). A fővárosra a legjobb kilátás a Fort Gustave erődnél lévő toronytól nyílik. Vele szemben a Fort Oscar erőd a rendőrség épülete, ezért nem látogatható.

Útvonal-ajánlatok

Egyhetes hajózás esetén St.Martint (F,NL) és közvetlen szomszédságában északra Anguillát (UK) és délkeletre St.Barts-ot (F) érdemes meglátogatni. Több szigetre nem jut időnk, ha még szárazföldi programokkal is színesítjük a hajózást.

Hosszabb charter időszak esetén St.Martintól délre holland, francia és angol fennhatóságú és nyelvű szigetek kínálkoznak: a 880m magas vulkáni tömb Saba (NL) 20 mérföldre, a csendes Sint Eustatius, más néven Statia (NL) 30 mérföldre fekszik, St.Kitts (UK) és a kicsiny Nevis (UK) további 20 mérföldre, a vulkáni aktivitása miatt kitelepített Monserrat (UK) további 20 mérföldre van. A Leeward-szigetek legdélebbi szigete St.Martin-tól 120 mérföldre található, a pillangó formájú Guadeloupe (F). Ehhez a teljesen francia szigethez még hozzátartoznak déli oldalán a 8 szépséges Szent-sziget és a csodálatos Marie-Galante. Guadeloupe St.Martin-hoz hasonlóan repülővel jól megközelíthető és sok charterhajó indulási bázisa. A sziget óriási az előbbiekhez képest, több, mint 1600km2 területű. A főváros a sziget közepén lévő Pont-á-Pitre olyan kitűnő marinákkal, mint Bas-du-Fort és Le Gosier jachtkikötői. A keleti szigetrész, a Grande-Terre kopár és sík, az óceáni hullámzás ostromának köszönhetően fantasztikusan szép strandokkal és sziklaformációkkal a csúcsánál. A sziget nyugati fele, a Basse-Terre az előbbi ellentéteként 1300-1500 méteres ormokkal tör az ég felé, trópusi növény- és állatvilága fajgazdag, természeti parkkal védik (Guadeloupe-i Nemzeti Park). Látnivalói: vízesések, füstölgő kráter, őserdei kirándulóhelyek, szélein banánültetvények, kakaómúzeum, rumlepárló. Hajónkkal Guadeloupe szél alatti, nyugati partjai mentén a Pigeon-szigetnél feltétlenül álljunk meg Cousteau Kapitány Tengeri Rezervátumánál. Guadeloupe-ot hajónkkal keresztül is szelhetjük: hajnali hídnyitással a Pont-á-Pitre-nél kezdődő csatornán áthajózhatunk a sziget déli feléről a mocsaras és sekély északi felére és vissza St.Martin felé.

St.Martinról északnyugatra indulva csupán 80 mérföld a Virgin-szigetvilág, melyek meglátogatását St.Martinról kizárólag one-way hajózásban ajánljuk (hogy ne kelljen visszafelé a passzátszéllel és az óceáni hullámzással szemben hajózniuk, hányva és hánykolódva) vagy eleve önálló túracélpontként javasoljuk. St.Martin és Tortola (BVI) között 25 perces a repülőút vagy Londonból Antiguán, az USA-ból Miamin keresztül érhetőek el a Brit- és az Amerikai Virgin-szigetek. Kisszeles térség szépséges szigetekkel egymás hegyén-hátán.

A legkeletebbi Leeward-szigetek, Antigua (UK) és Barbuda (UK) St.Martintól délkeletre találhatóak 60-80 tengeri mérföldre. Egy nyaralótúrán ahhoz túl messze esnek, hogy széllel szemben érdemes lenne odakreuzolni. Ezen szigetek meglátogatását akkor ajánljuk, ha eleve onnét bérelünk, vagy óceáni átkelésből érkezünk meg. Hosszabb távoknál különösen fontos, hogy a Variációval számoljunk, mely deklináció a Karib-térségben a 14-15 fokot is eléri (a mágneses észak nyugatra tér el a térképi északtól). Ha nem számolunk vele, 3 óra múltán 10 mérfölddel nyugatabbra találjuk magunkat, esetleg zátonyon. Az adott területnél érvényes Variáció pontos adata a „papír” térképek szélrózsáiban olvasható.

Egyéb:

A francia Antillák (Guadeloupe, Martinique és St.Martin francia fele) mind euró elszámolásúak, a többi Leeward szigeten az USA dollár a hivatalos fizetőeszköz.

A 220V-os vagy 110V-os csatlakozók használata szigetről-szigetre és bérhajónként is változik. Érdemes invertert vinni a hajóba, a szivargyújtós csatlakozás mindegyik hajóban egyformán rendelkezésre áll.

Az időjárás állandó: forró nyár, meleg „tél”, magas páratartalom jellemzi. A levegő hőmérséklete egész évben egyenletesen 25-35 fok közötti, a tengervízé átlag 27 fok. A legtöbb eső május és november között esik. Ez az esős évszak, amelyben az időnként lezúduló, frissítő égi áldás ellenére a vitorlázás feltételei ugyanúgy ideálisak. A vitorlás főszezonnak számító, decembertől áprilisig tartó időszak a száraz évszak. Egész évben a keleties passzátszél fúj az Atlanti-óceán felől. Júniustól-októberig 10-25 csomós DK-i szél, novembertől-májusig 15-35 csomós ÉK-i szél a jellemző. Ritkán haladja meg a Beaufort 6-os erősséget, de szélmentes napok sincsenek. Átlagosan 20 csomós széllel mindig számolnunk kell. Aki adriai, kis szeles hajózáshoz szokott kis távolságokkal és sok jachtkikötővel, fel kell, hogy nőjön a feladathoz: a Karibon folyamatosan fúj a szél és a szigetközi hullámok nagy, óceáni hullámok, általános a horgonyzás (és kötelező a horgonyőrség), számolni kell az áramlások és a hullámzás sodrásával, a Variációval, az Iala „B” rendszerű bójázással. A hurrikán szezon júniustól októberig tart, ezen hónapokban fordulhatnak elő a trópusi viharok és ciklonok. Hurrikánszezonban is lehet hajót bérelni, ha az időjárás felől folyamatosan tájékozódunk. Pár nap alatt átvonul, előtte és utána béke van és szó szerint felhőtlen nyaralás.

Galéria