Vitorlázás a Szporádok szigetvilágban

Vitorlázás a Szporádok szigetvilágban

Görögország a vitorlázás fellegvára, Horvátország után a 2. legkedveltebb úti célja a magyar túravitorlázóknak. Pénzügyi válság ide vagy oda, a görög vendéglátás örök és egyedi, mint ahogyan a térség adottságai. Rengeteg sziget, homokos partok, nyáron állandóan fújó szél, meleg tenger, hosszú szezon, történelmi látnivalók és megfizethető árak jellemzik. A hajózási térség rendkívül nagy és változatos, sok nyárra tartogat vitorlás élményt, míg a görög felségvizeket végigjárjuk.

A vitorlázók 6 főbb régióját fedezhetik fel, melyek:

• a Jón-tengeri szigetek az Adria folytatásaként,
• a Peloponneszosz-félsziget és a Korinthoszi-csatorna,
• a Szaroniki-öböl szigetei Athén előtt az Attikai félsziget takarásában,
• a híres Kikládok az Égei-tenger centrumában,
• a török partok előtti Dodekaneszosz-szigetek,
• nem utolsósorban pedig a Magyarországhoz legközelebbi térsége, a Szporádok szigetvilága és a Chalkidiki-félsziget az Égei-tenger északi felén. Autóval is elérhető, hát fedezzük fel!

A Sporades elnevezés jelentése „elszórt”, mely gyűjtőnévként az Égei-tenger északi medencéjében elszórt szigeteket  jelöli. A Thesszaloniki és Athén között félkörben húzódó tucatnyi sziget csoportja. Északról a Chalkidiki-félsziget nyúlványai, nyugatról az Olümposz-hegység, a Trikeri-félsziget és a hosszú Evvia sziget határolják, keletről már a török partok és a Dardanellák, délről a Kikládok szigetei. A Szporádok legnagyobb szigetei Skiathos, Skopelos, Alonnisos és Skiros Görögország legzöldebb és egyik legszebb szigetei. A buja növényzet hol hosszú homokos strandokat, hol eldugott kis öblöket szegélyez. Turistáktól nyüzsgő városkák, egyszerű halászkikötők, vagy éppen lakatlan öblök és háborítatlan horgonyzóhelyek közül válogathatunk. A Szporádok szigeteinek természeti szépségekből több jutott, mint ókori romokból. Bizánci templomokban viszont bővelkednek. Az idők folyamán kalózok és földrengés is pusztítottak, de az élet megy tovább, jöhetnek a hajósok és a turisták.

Odajutás

A Szporádok szigetei repülővel és közúton is megközelíthetőek.

Budapestről indulva 1380km hosszú utunk végig déli irányban vezet, Szerbián és Macedónián át. Magyarországot Szeged felé hagyjuk el, innét csupán 12 óra, hogy elérjük az Égei-tengert. Az idő ellenünk dolgozik, mivel átlépve a görög határt óráinkat egy órával előbbre kell állítanunk. Aludjunk hát egyet a híres Olümposz lábainál, hogy másnap délután pihenten érkezzünk a hajóátvételre! Az Olümposz-hegység Görögország teteje, felhőkbe vesző csúcsa, Zeusz trónja 2911m magas. Ez a szakadékokkal szabdalt, meredek sziklafalú hegyvonulat évezredekig megközelíthetetlen volt, az ókori görög istenek állítólagos lakhelye. Ottjártunkkor is hallottuk Zeusz mennydörgő hangját: míg a tengerparton hétágra sütött a nap, a hegyek felett dörgött, villámlott az ég. A virágzó leandarekkel határolt görög autópályán a Thesszaloniki-Katerini-Larissza útvonalon haladunk Athén felé, Volos városáig. Egy-egy bérhajó Volos-ban is akad, többségük viszont Skiathos-szigetén vehető fel. Skiathos szigetére Volos-ból vagy Agios Konstantinosból komppal juthatunk át a Hellenic Seaways üzemeltetésében. Az autós komp menetideje lassabb. Ha viszont autónkat Volos őrzött parkolójában hagyjuk, szárnyashajóval 1,5 óra alatt megérkezünk Skiathos-ra. Aki nem akar ennyit vezetni, már Thesszalonikiben nagyhajóra szállhat, Skiathos-on kiköt a Thesszaloniki-Athén kompjárat is.

Skiathos szigetének nemzetközi repülőterére Budapestről athéni átszállással érhetünk el vagy Bécsből közvetlenül a Laudaair járatain. Bravúrosan kell a pilótáknak beejteniük a gépet a dombok közé, a sziget kicsiny repterére. Felejthetetlen élmény, ahogy jobbról és balról majdnem odaérnek a szárnyaink, a kifutópálya pedig olyan rövid, hogy a nagy fékezésben ki kellett támasztanunk, mintha mi is a fékpedált taposnánk. A repülőtér végén lámpás útkereszteződés vezet át. Ha pirosat mutat a közúti jelzőlámpa, repülő érkezik. A hajókikötőből is látványos, ahogy a gépek a kikötőöböl felett alacsonyan landolnak.

Hajósok lévén a legnagyobb „sportértéke” annak van, ha vitorlással érkezünk a Szporádokba. Irigylésre méltó, ha valaki ezt saját hajóján az Adriáról indulva teheti meg, de az is biztos, hogy ez rengeteg szabadidőt feltételez. Az út több hétig is eltart, mert érdemes sok megállással végigcsemegéznünk az utunkba eső adriai, jón-tengeri, majd a Korinthoszi-csatornán átkelve a szaroniki szigeteket. Charterhajóval Athénból (80 mérföld) vagy Lavrionból (50 mérföld) is „feljuthatunk” a Szporádokba, de az erős északi szeles nyári időszakban elég sportos túra lenne a szembeszeles menet. Persze visszaúton röpítene a meltemi. Görögországban lehetséges a one-way hajóbérlés, azaz az indulási kikötőtől eltérő kikötőben adhatjuk vissza a bérhajót. A végig raumos Skiathos-Lavrion vagy Skiathos-Athén one-way hajózás a Kiriacoulis flottánál ingyenes a 2 hetes foglalások esetén, rövidebb időszakra és a többi görög flottatulajdonosnál átlag 700 euro a felára. Megéri, mert megkímél a negyedszelezéstől és szigetek sorát játhatjuk végig északról délre. A repülőjegyet komppal kombinálva könnyen megszervezhető egy one-way utazás.

A Szporádok felségvizeit természetesen akkor tudjuk a legkényelmesebben felfedezni, ha eleve Skiathos szigetéről bérelünk vitorlást. Aki a szárazföldi nagyvárosból, Volosból vagy a Trikeri-félszigeten lévő Milina kikötőjéből bérel, megspórolja az átkompozást Skiathos-ra, viszont 30 mérföldet kell hajóznia, mire a Szporádok szigeteihez kiér a Volos-i öbölből. A bérelhető 36-57 láb közötti charter vitorlásokkal önállóan kalandozhatunk. Kisebb méretű bérhajók nem jellemzőek Görögországban. Ide már szükséges a minimum 36 lábas hajóméret legalább 30 LE teljesítményű motorral. Az erősebb szél, a nagyobb hullámzás és szigetközi távolságok miatt a 40 láb fölötti hajóméret az igazán kényelmes. A legtöbb görög flottában általános a szombattól-szombatig bérlés, a röpke hét alatt csak ízelítőt kaphatunk az élvezetekből. Bár a Szporádok fő szigetei Skiathos-i indulással egy hét alatt is kényelmesen végiglátogathatóak, 10-14 nap alatt a Chalkidiki-félszigethez is kényelmesen eljuthatunk. A Kiriacoulis flotta hajói bármely naptól akárhány napra bérelhetőek, lehetővé téve az egy hétnél hosszabb pihenést is. A hajóbérleti árak Görögország-szerte azonosak, tulajdonképpen ugyanazt a hajóparkot mozgatják a flottatulajdonosok az egyes bázisaik között, a hajóbérlők igényei szerint.

Időjárás és szélviszonyok

A Szporádokban, úgymint egész Görögországban a vitorlás szezon 9 hónapig, márciustól-novemberig tart. A nyári hónapokban uralkodó széljárás az Égei-tengeren északias, meltemi a neve. A meltemi-szél a Szporádokban és a Chalkidiki-félszigetnél kevésbé erős, mint az Égei-tenger délebbi felén, a Kikládokban vagy a Dodekaneszoszban az megszokott. Ez teszi a térséget könnyen hajózhatóvá a nyári időszakban is. A meltemi a Szporádokban észak-északkeletről fúj átlag 3-5 Beaufort erősséggel, bár irányát befolyásolják a szigetek. Skiathos-i indulással nyugatról keletre és vissza tehát kényelmesen vitorlázhatunk szigetről-szigetre. Sőt, a szigetek déli oldalán néha motoroznunk kell, annyira lefogják a szelet. Nem véletlen, hogy a kezdő hajósokat tömörítő flotta-vitorlázásokat (flotilla-nyaralás) előszeretettel szervezik a Szporádokba. 50 mérfölddel északabbra a Chalkidiki-félsziget magas nyúlványai is megvezetik a szelet, ott a meltemi délkeletről érkezik 2-4 Bft. erősséggel. A bérhajózástól távoli, török partok felé eső Kelet-Szporádok széljárása viszont a Kikládok időjárásához hasonló, májustól-októberig 3-5 Bft. erősséggel fújja a meltemi, amely július-augusztusban a legerősebb, 5-8 Bft. erősségű, és ott északnyugati irányú. Májusban és októberben gyakori a több napos szélcsend is az Égei-tengeren. Tavasszal és ősszel a szél délkeleties, 2-4 Bft. erősségű.

Habár a széljárás kiszámítható, a jó tengerész kötelező gondosságával hajózva mindig fontos, hogy figyeljük az időjárás-előrejelzést. A pilotkönyv hozza az adott térségben fogható adások idejét és csatorna-kiosztását a VHF-en. A 16-os csatornán Securité közleményben figyelmeztetnek az adás kezdetére. Segíthet a legközelebbi kikötői hatóság (port police), de megkérdezhetjük a helyieket is. Internet-kapcsolat esetén a www.meteo.gr honlapon részletes, képes görög időjárás-előrejelzést találunk. A víz és a levegő hőmérséklete egyaránt délre haladva növekszik. A nyári 33-35˚C-os kánikulát az állandó szél enyhíti. A tenger 24-26˚C-ra melegszik fel.

A Szporádok fő szigetei között csak pár mérföld a távolság, a szél alatti déli oldalukon „takarásban” szinte hullámmentesen tudunk hajózni. A hullámzás csak a nagyobb szigetközi távolságokon, például Skiros felé vagy visszaúton tud kényelmetlenebb lenni a horvát szigetvilághoz szokott hajósoknak. A szigetközi csatornákban erős, akát több csomós déli áramlással kell számolnunk. Az árapály szintváltozás a görög vizeken 1 méter alatti.

Kikötés, hajózási tippek

Igaz a hír, hogy infrastruktúráját tekintve a horvát vizek marina-hálózatát, ezek szolgáltatásait nem találjuk meg Görögországban, a Szporádokban sem. Ha azt a kikötői kényelmet (pilotköteles kikötés, márvány zuhanyzók) keressük, amivel az Adria elkényeztet, csalódni fogunk, de így lennénk a világ más vizein is. Görögországban azért nem kezdenek új kikötők építésébe, mert amint találnak egy amphora töredéket -már pedig abból akad bőven mindenütt Görögország-szerte- a régészek lezárják a területet, s ki tudja, folytatható-e egyáltalán a drága projekt. Nem véletlen, hogy csak meglévő kikötőkbe invesztálnak. De éppen ezért szeretjük Görögországot! Nincs betontenger iparméretű kikötőkkel és tömegturizmussal. Érintetlen, eredeti a görög táj. A hangulatos kisvárosok szívébe köthetünk be hajónkkal vagy egy romantikus öbölben horgonyozhatunk. A Szporádokban is az úgynevezett mediterrán kikötéssel (elől horgony, hátul kikötőkötelek) a partfalhoz tolatva köthetünk ki a vendégváró tavernák elé, és mindezt szinte ingyen! A kikötésért 0-5 euro közötti összegeket fizettünk. Áram- és vízvételezési lehetőséggel az utóbbi években már minden szigeten felfejlesztették a görög városi kikötőket. 5 EUR a legkisebb kártya, amellyel a szolgáltatások a parti automatán elindíthatóak. Ez az összeg elég a charter vitorlásunk egész éjszakai áramvételezéséhez és a víztöltés is belefér. Főszezonban az egymás előtt több sorban álló hajók esetén persze csak a parti sor hajóinak érhető el a szolgáltatás. Azt szoktuk javasolni a hajóbérlőinknek, hogy azonnal töltsék tele a víztartályokat, amikor arra lehetőségük adódik, és ez a tanácsunk nem csak Görögországra érvényes. Az üzemanyag-vételezéshez telefonon lehet lajtos kocsit hívni, de köszönhetően a jó szélnek 1 hetes-10 napos vitorlázás alatt tankolásra úgysincs szükségünk. Kicsekkoláskor az üzemanyag-töltést helyettünk a hajót visszavevő cég intézi. A városi kikötés esetén zuhanyozás csak a hajónkban lehetséges, de úszó apartmanjainkat eleve erre tervezték.

A Szporádok főbb szigetei és a Chalkidiki-félsziget

A Szporádok főbb szigetei a 38,5 és 39,5 szélességi és a 23,5 és 24,5 hosszúsági körök között helyezkednek el, 50 mérföld keresztben és hosszában a vízterületük.

Skiathos közülük a legismertebb. Annyira felkapott és turisztikailag fejlett sziget, hogy „kis Mikonos”-ként vagy „Görög Riviéra”-ként is emlegetik. A szárazföldtől mindössze 2 mérföld széles csatorna választja el, ez a legnyugatabbi sziget a Szporádokban. 12km hosszú és 6km széles, 44km-es partvonalán állítólag 65 homokos strandöble van! A legismertebb Skiathos délnyugati öble, a Koukounaries 1km hosszú homokos strand kristálytiszta azúrkék vízzel, melyet fenyőerdő ölel körbe. Az egész szigetre jellemzőek a fenyvesek. Azonos nevű fővároskája a sziget keleti felén nyílik. A nagy hullámtörőgátja egyben a kompkikötő. A kompoktól délre az öreg kikötő (Old Port), északra az új kikötő (New Marina East Harbour) nyílik. Aki komppal érkezik, 500 métert kell sétálnia a nyüzsgő promenádon. Bal kézről tavernák sorakoznak, jobbról a partmenti hajóhelyeken napi bérlésre kínálkoznak a helyi hajók. Mondjuk is nekik, hogy minket vár a saját charter vitorlásunk. Ha repülővel érkezünk, a kicsiny reptérről taxival jutunk ide (1,5km). A chartermóló egy hosszú, úszó fa ponton, amely elé a Skiathos-on átvehető hajókat kötik szombatonként. Az első sorba a legkorábban érkezők hajóit horgonyozzák, eléjük kötik a többi hajót. Ha ezek kifutottak, megtörténik a helycsere. Pénteken és szombat este nincs is üres hajóhely a partfalnál vagy a chartermólón. Aki ekkor érkezik, a tágas öbölben horgonyozhat. Vigyázat, alacsonyan szállnak a repülők, amelyek Skiathos nemzetközi repülőterére érkeznek. A landolási zónában ezért tilos a horgonyzás. A charter cégeknek hely hiányában nincs képviseleti irodájuk, a hajót átadó „bázisvezetővel” a sarki Fresh Café-ban találkozunk. Amíg szükséges, frissen facsart jeges narancslével várakozunk. A szomszéd épületben közben autót bérelünk a délutánra. A fűszeresüzletnek kinéző helyi szupermarketben pedig már a heti bevásárlást intézzük. Naplementéig kirándulni érdemes a dimbes-dombos szigeten, például az északi csúcsán lévő Kastro romjaihoz vagy valamelyik strandjára. Láthatunk középkori és bizánci várakat, templomokat, monostorokat is. Az estét a hangulatos fővárosban töltjük: megnézzük a világháborús német torpedót az öreg kikötőben, sétálunk a kompkikötő melletti félsziget parkjában, bevetjük magunkat a házak közé a girbe-gurba utcácskákon, és válogatunk a tavernák közül. Végül a domboldal egyik tetőteraszán vacsorázunk, alattunk Skiathos fényei és hajói. Skiathosnak nincs több parti városa, amelybe beköthetnénk, a strandöbleiben horgonyozhatunk.

A szomszédos Skopelos csupán 5 mérföldre fekszik Skiathostól keleti irányban. Nagyjából 25km hosszú és 10km a legszélesebb pontjain, formája mint egy szaxofoné. Ezt a szigetet is zöld erdők, fenyvesek és tölgyesek borítják. Két „hegye” 5-700m magas. Nyugati partvonala strandok sorozata, a többi oldalán meredek sziklafal találkozik a tengerrel. Három városának öblében is alhatunk, melyek Loutraki a nyugati oldalon, Agnondas a sziget déli felén és a főváros, Chora Skopelos tágas kikötője a sziget kelet-északkeleti felén. Érdekes, hogy a fővárost egy meltemire nyitott öbölben találjuk. A sziget alól, takarásból érkezve csak lassan érjük el a bejáratát. Nemcsak a szembeszél, hanem a szigetközi áramlás is hátráltat. A város két nagy hullámtörőgátján belül rengeteg a hajóhely, a víz- és áramvételezési lehetőség is ki van hozzájuk építve. Ehhez képest nem kellett fizetnünk a kikötésért, csak 5 eurós kártyát venni az áramhoz. Miután horgonyozva a partfalhoz tolatunk, felfedezhetjük a városkát, mely úgy pezseg a turistáktól, mint Skiathos. A domboldalban szűk utcácskák futnak, melyekkel párhuzamosan a parton széles sétány vezet, körbeölelve a kikötőt. A kikötőn túl a városi strand található. A házak között ortodox templomok és kápolnák bújnak meg (kb.120), melyekből összesen 360 (!) van a szigeten, többségükben magánerőből épültek.

Alonnisos hosszúkás szigete Skopelostól keletre, pár mérföldre kezdődik. Maga Alonnisos városa 300m magasan van fenn a dombtetőn. Sok lakosa elhagyta az 50 évvel ezelőtti földrengést követően, pedig tökéletesen újjáépítették. 30 perc hegymászással meglátogathatjuk. Kikötője, Patitiri és Votsi közvetlenül a sziget elején, a délnyugati csücsöknél található kicsiny települések. Nem is baj, ha korán érkezünk Patitiribe, mivel legfeljebb 20 hajó köthet a partfalához. A kikötés díja mindössze 2,54 euro volt! Gondoltuk is, hogy ezért tartanak ott, ahol, és ezért jóval olcsóbb Görögországban hajózni, mint Horvátországban. A későn jövőknek hely híján marad a horgonyzás egymás elé, vagy a strandhoz, vagy a szomszédos öblökben. A strandoláson kívül a csónakunkkal kirándulhatunk: felfedezhetjük a partmenti barlangokat, hátha látunk egy fehér barátfókát, melyeknek e sziget a természetes élőhelye. A 20km hosszú és 4km széles szigetet lúcfenyők borítják, a tömegturizmus elkerüli. Mi azon kevesek vagyunk, akik eljutottak ide. 25 éve lett Nemzeti Parki terület Alonnisos és a környező lakatlan szigetek (Peristera, Kira Panagia, Gioura, Skantzoura, Piperi és 22 kisebb), hogy védjék a fókákat és más élőlényeiket.

Peristera szigete Alonnisos-szal párhuzamosan nyúlik el, kiváló horgonyzó-öböllel a közepén. A két sziget alkotta csőben a szél is felgyorsul. Amint kiérünk, 5 mérföld távolságra keletre Kira Panagia, vagy más nevén Pelagos szigete látszik. Tágas, délnyugati öblében (Agios Petros) magányosan horgonyzunk. Ritka alkalmak egyike a Földközi-térségben! Bár körbehajóztuk, a sziget északkeleti öblébe időjárás előrejelzés híján mégsem mertünk bekötni éjszakára. A Planitis-öböl keskeny és sekély bejárata befelé járható, de kifelé erős meltemiben néha járhatatlan lesz. Kira Panagia 2 fős lakossága a keleti oldalon lakik, egy bizánci monostorban. A 3 mérföld távolságra lévő Gioura-sziget sziklatömbje viszont teljesen lakatlan. A további 10 mérföldre keletre fekvő Piperi szigete is az, amely a legvédettebb terület, csak különleges engedéllyel lenne látogatható. Nyugatról passzálva Piperit el is hagyjuk a Nemzeti Parkot, és délkeletre repülünk a meltemi szárnyán, a hullámok hátán Skiros szigetéig.

A 30 mérföld raumban hamar eltelik Skiros szigetéhez. A Szporádok legdélebbi és legnagyobbika 30km hosszú és 10km széles. Nyugati, szél alatti oldalán Linaria kikötőjét céloztuk meg. Előttünk 3 mérföld hosszú, 200m magas sziget fekszik keresztben, neve Valaxa. Nem akartuk megkerülni, ezért a Skiros felőli 100m széles, de csak 3,5 m mély átjáró közepén sompolyogtunk át. Linaria csendes halász- és kompkikötő, a tömegturizmustól távol esik. Belsejében a parthoz tolattunk. Ha ott horgonyzunk, keresztbe dobunk az oldalsó hajóknak, ezért helyette egy helyi hajóra kötöttük a hajónk orrát. Készséges kapitánya vízzel, árammal is ellátott minket. Cserében a tavernájában ebédeltünk, ahol meglepetésünkre egri lányok dolgoztak. A sziget kezdett érdekes lenni, ahogy a képeslapárusnál megláttuk a másik arculatát, a keleti partjait. Azonnal motort béreltünk (10 euroért egy napra), hogy felfedezzük. Skiros a közepénél a legkeskenyebb, hamar átkeltünk a túlfelére. Az északi szigetrész erdős, a déli fele kopár, sziklás. Azonos nevű fővárosánál több kilométer hosszú homokos strand fogad, amely fölé magasodik a festői felsőváros, a Chora. Meredek út vezet fel a tetején trónoló velencei várig, amely sajnos zárva volt. Viszont tárt karokkal várt a Szent György monostor, teraszáról pazar látvánnyal a városkára. Mint a Kikládokban: hófehér házak, lila bouganvillea virágok, tavernaként üzemelő szélmalmokkal a szépséges tengerparton. Az ókori görögöket is megihlette a sziget. Az egyik mítosz szerint Skiros szigetén rejtették el Achilleuszt lánynak álcázva, hogy elkerülje a jóslatok szerinti végzetét és ne kelljen a trójai háborúba mennie. A másik szerint Thészeusz királyfi Skiros 800m magas hegyéről vetette a mélybe magát. Manapság a hegyen túl vadászrepülők gyakorlatoznak, a sziget jelentős katonai támaszpontja a Hellén Légierőnek. A szél felöli szigetoldalon egy félbehagyott hajókikötőt is találtunk, az Achilles-öböl Marinát, amelyet még a helyiek se nagyon használtak. A pilotkönyv megemlíti, de nem is ajánlja. Inkább maradjunk a nyugati oldalon Linaria kikötőjében. Skiros annyira tetszett, hogy mi valóban 2 éjszakát töltöttünk itt. Eleve késő délután érkeztünk, kellett egy egész nap a sziget felfedezésére, másnap úgyis korán kellett indulnunk, 30 mérföld várt negyedszelezve. Bár senki sem jött oda hozzánk Linariában, mi becsületesen fizetni akartunk a kikötésért. A domb tetejére kellett caplatnunk a helyi rendőrségi (port police) hivatalba. Fél óra adminisztráció után megkaptuk a számlát 2 éjszaka kikötési díjáról, amely a kettővel nem osztható 3,33 euro, azaz Három euró harminchárom cent lett. Nagyon örültünk neki.

Skirostól 20 mérföldnyi negyedszelezéssel északnyugatnak Skantzoura lapos szigetéhez jutunk, nyugati horgonyzó-öblében jólesik a fürdőzés. Előttünk pedig újra Skiathos, Skopelos, Alonnisos szigetsora fekszik. Visszaértünk hát az egyhetes utunkból.

Azoknak, akik két hetet töltenek a Szporádokban, javasoljuk, hogy hajózzanak fel északra.  A Chalkidiki-félsziget 40 mérföldön belül elérhető. A szárazföld „tőgyei” mint 3 ujj nyúlnak bele a tengerbe 20-20 mérföld hosszan és egymástól 10-10 mérföld távolságra. A nyugati félsziget neve Kassandra, a középsőjé Sithonia. A zöld Sithonián kis kikötők és csodálatos horgonyzóhelyek nyugalmát élvezhetjük. Ezen található Porto Carras, egy extramodern marina, itt érdemes éjszakáznunk. A keleti benyúlás a legismertebb, neve Ágio Óros. Mount Athos-nak is nevezik a középkori monostoráról, amely a félsziget azonos nevű hegyén fekszik. A fél-autonóm köztársaságban több mint 2000 szerzetes él. Ez az a hely, ahol szinte megállt az idő. A helyi szent közösségnek nincsenek útjai, sem áramuk vagy telefonjuk, nőket nem engednek be a kolostorba. A férfiak is csak belépési engedéllyel látogathatják meg a kolostort. Nők még Athos hegyét sem kereshetik fel. Noha Athos hegye és a Skiathos-i indulási kikötőnk kb. 50 mérföldre fekszenek egymástól, a hegy árnyéka állítólag olyan hosszú, hogy szinte eléri Skiathos szigetét. A Skia-athos név szó szerint azt jelenti, hogy Athos árnyéka alatt.

Sajnos kevés magyar hajós ismeri még a Szporádok szigeteit, pedig Budapestről autóval is elérhetőek, egymástól kis távolságra vannak, nyáron a szél állandó és nem túl erős. A zöld, nem kopasz szigeteken szebbnél szebb homokos strandöblök kínálkoznak nappal, éjszakára pedig a helyes kisvárosokban ingyen kikötés vár és kedvező árú tavernák bouzuki szóval. Megéri, hogy a kalandozó magyarok következő úti célja a Szporádok legyen!

Útvonal-ajánlatunk

Indulási kikötő: Skiathos, egyhetes hajózás a Szporádokban.

Teljes táv: kb. 120 tengeri mérföld

1. nap: Behajózás.

2. nap: Skiathos – Patitiri (Alonnisos) (20 tmf.)

3. nap: Patitiri – Planitis (Kira Panagia) (15 tmf.)

4. nap: Planitis – Linaria (Skiros) (33 tmf.)

5. nap: Skiros felfedezése

6. nap: Linaria – Skopelos (Skopelos) (33 tmf.)

7. nap: Skopelos – Skiathos (15 tmf.)

8. nap: Kihajózás.

Konkrét árajánlattal irodánk készséggel áll rendelkezésre.

Galéria