Hajóbérlés a Baleári-szigeteken

Videónk Mallorca-i és Ibizai hajózásról.

Sokan nem is tudják, hogy hol vannak a Baleári-szigetek. Ez a kis talpalatnyi spanyol szigetcsoport Európa és Afrika között fekszik félúton, a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Területük kb. 5000 négyzetkilométer. Spanyolország egyik tartománya, az anyaországtól 70-200 km-re keletre. A 39. és 40. szélességi fokok között találhatóak (ez Korfuval van egy magasságban) és Greenwich-től mindössze pár fokra

keletre (nagyjából Barcelona alatt). A legnagyobb szigete Mallorca, ezt ölelik körbe Menorca, Cabrera, a távolabbi Ibiza, Espalmador és Formentera, mint a Baleári-szigetek legfőbb szigetei. Napjainkban Európa egyik legnépszerűbb nyaralóhelye. A szigetek partvonala összesen 1428km! A nyári turistaszezonban, júniustól szeptember végéig ötszörösére nő a népsűrűség, évente 9,8 millió külföldi keresi fel a Baleári-szigeteket. Mi Mallorcáról és Ibizáról béreltünk egy-egy hajót és hajóztuk körbe a spanyol szigeteket. Olyan helyekre juthattunk el hajónkon, amelyekről a szárazföldi nyaraló még álmodni sem mer. 2014. augusztusi utunkról szól ez a hajónapló.

Odajutás

Mallorca fővárosában nem vicc, a nyári szezonban két percenként landolnak a repülők, de ezek közül sajnos budapesti járat mindössze heti kétszer érkezik. Ez a Wizzair, szerdánként és vasárnap. Ilyenkor is érdemes „Nagy Magyarországban” gondolkodni és indulásunkat Bécs vagy Pozsony repülőteréről megszervezni. Pozsonyból a Ryanair hétfőnként és péntekenként jár. Bécsből viszont napi több járat is repüli nem csak Mallorcát, hanem Ibizát is közvetlenül. Vagy Budapestről utazhatunk Mallorcára, Menorcára és Ibizára is, barcelonai átszállással. Ha kedvünk tartja, szervezzük úgy ezt az átszállást, hogy egy kis városnézés is beleférjen az izgalmas katalán fővárosban. A fő szigetek között belső repülő- és kompjárat is üzemel.

Legnagyobb sportértéke annak van, ha vitorlással érkezünk a kontinenshez legközelebbi Mallorcára vagy Ibizára. A Francia Riviéráról és Barcelonából bérelt hajókkal már voltak ügyfeleink, akik megspórolták a kompköltséget. Vitorlással a St.Tropez melletti charter bázisokról nyílt tengeri hajózással 200 mérföld, Barcelonából a Costa Brava mentén mindössze 100 mérföld, hogy Mallorcát elérjük. Az Adriai-tengerről saját hajóval Szardínia és Korzika az utolsó megálló, hogy másfél-két napos hajózással a Bonifacio-szorostól a Baleári-szigetekig eljussunk, csak „mindig a sárga úton”, a Napot nyugatnak követve.

A spanyol szigeteket hajóval többféle módon is felfedezhetjük. A 37-55 láb közötti charter vitorlásokkal és katamaránokkal önállóan kalandozhatunk Mallorca-i vagy Ibiza-i indulással. A Baleári-szigetek időjárása és vízjárása a motoros jachtoknak is kedvező, ezekből is bérelhetünk 18-56 láb közötti méretben. Sajnos a bérleti időszak az összes kabinos bérhajó esetében szombattól-szombatig tart, ehhez kell alakítanunk az utazásunkat. Megismerve a szigetek páratlan szépségét javasoljuk, hogy ide eleve két hétre menjenek hajózni! A nem szombati repülőjáratok miatt ha mégis maradunk az egy hajós hétnél, előtte-utána még pár napos szárazföldi nyaralással is kiegészíthetjük valamelyik szigeten. A kabin nélküli motorosokat napi bérlésben is kiadják, mi egy 100 lóerős Cap Camarat 5.5 motorossal száguldoztunk Ibizáról és csemegéztük végig Formenteráig a partjait.

Rendkívüli lehetőség a Baleári- és a Kanári-szigetek közötti túrahajózás. A spanyol flottatulajdonosok nyáron a Baleári-, télen a Kanári-szigeteken dolgoztatják a hajóikat. A két szezon közötti intervallumban, novemberben a Kanári-szigetekhez, márciusban a Földközi-térségbe vissza lehet hajózni a charter hajókkal önállóan 3 hét alatt 1100 tengeri mérföldet, igen kedvező áron. Ennek az óceáni hajózásnak köszönhetően a spanyol charter hajók extrán felszereltek: általános a radar, a Navtex, GPS-kijelző a kokpitban, alapfelszerelés a mentősziget és az EPIRB bója a fedélzeten. Sok vitorlás tikfa borítású. Hajós népként ügyelnek a vitorlázat állapotára, mely általában mindig új vagy újszerű az összes bérhajón.

Időjárás és szélviszonyok

A vitorlás szezon a mélykék Földközi-tenger közepén már áprilisban indul és csak októberben ér véget. Bár ősztől-tavaszig erősebb szelek is elérik a Baleári-szigeteket: az északnyugati misztrál, a Gibraltár-felől érkező vendaval, a keleti levante és az afrikai sirokkó. Nyáron viszont a jellemző széljárás délkeleties, ez a tengeri szél délutánra legfeljebb 20 csomós. Előfordulnak szélcsendes napok is. Helyi megfigyelések szerint 9 nyugodt nap után jön egyetlen erősebb szeles nyári nap. A délkeleties szélből a gyors változást követően északi, északnyugati, nyugati szél is fújhat azon a napon. Reggelente még felhős az ég a szigetek felett, utána ezek a párafelhők eloszlanak, a tengeri szél elfújja őket. A mediterrán klíma kellemes hőmérsékletet jelent télen-nyáron a Baleári-szigeteken. A tenger több, mint 25 °C-osra is felmelegszik a júliusi-augusztusi kánikulában. Jelentősebb csapadék csak októbertől-decemberig éri a szigeteket. Az erős szeles időszakokban a hullámzás jelentősnek mondható, mert hamar „bemozdul” az egész Földközi-tenger, a szűkebb öblök sziklafalain pedig visszaverődnek a hullámok. A szigetek körül az általános tengeráramlás gyenge, délies, azaz északról délre óránként fél-egy mérfölddel segíti hajónk haladását. Az árapály szintváltozás elenyésző, legfeljebb fél méter. A variáció (a térképi és a mágneses észak közötti eltérés) mértéke is 1 fok alatti. Spanyol nyelvű időjárás előrejelzést a VHF rádión Mallorca térségében a 10-es, Ibizánál a 3-as, Menorcánál a 85-ös csatornán hallgathatunk. Interneten a globális időjárás-előrejelző holnapok mellett használhatjuk a helyi előrejelzési honlapot, linkje a www.aemet.es A legtöbb marinában készséggel kinyomtatják nekünk az aktuális és pár napos időjárás-előrejelzést.

Vitorlással Mallorca körül, Cabrera és Menorca

Mallorca Spanyolország legnagyobb szigete, északról délre kb. 70km hosszú, nyugatról keletre 100 km széles, a tagolt partvonala közel 330 tengeri mérföldnyi. Az északnyugati partszakasz sziklás, meredek, 1445 méter magasra emelkedik a Tramontana-hegylánc legnagyobb csúcsa. A sziget keleti oldala is sziklás partvonal, izgalmas fjordszerű öblökkel, melyek helyi neve „cala”. A sziget északkeleti (Alcudia-öböl) és délnyugati (Palma-öböl) partjai viszont lassan mélyülő, homokos tengerpartok, 10-20 km hosszan elnyúló óriás strandöblökkel. A sziget fővárosa Palma de Mallorca. A város szívében lévő kikötőbe taxival vagy autóbusszal is érkezhetünk a reptérről. Puerto de Palma a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötője. Óriási, a kereskedelmi kikötő és 9 jachtkikötő együttese sok ezer hajóhellyel. Délkelet felől 1 mérföld hosszú hullámtörő gát védi, északkeletről is egy több mint fél mérföld hosszú kereskedelmi móló határolja. Ezen belül 5 csomó a megengedett sebesség a mindenféle vízi jármű számára, a jachtkikötők területén már csak 3 csomó. A Lonja-móló és az Alborán jachtkikötő azok, amelyekben a legnagyobb spanyol bérhajó-flották várnak. A mi vitorlásunk Palma de Mallorca leglátványosabb épülete előtt, a Lonja Katedrálishoz közeli mólón állt. A hajóátvétel szerződéses, hivatalos időpontja a spanyoloknál elég késői, általánosan 18h, de természetesen érkezésünk sorrendjében már 14h-kor becsekkolhattunk a hajónkra. A bevásárlást listából tudtuk intézni, élelmiszer áruházak amúgy sincsenek a közelben. A bolttulajdonos Toni (www.sabotiga.es) mindent beszerzett nekünk és furgonjával a hajónkhoz szállította, mire a hajóátvétellel végeztünk. Ez az egy teljes óra nem csak ismerkedés volt a hajófelszereléssel, hanem működés-ellenőrzés is. Az autopilotról hamar kiderült, hogy nem működik. Sok vitorlázásra készültünk, akkor amúgy sem használnánk az autopilotot, meg szeretünk is kormányozni. Készséggel leboltoltuk a problémát: ingyen kaptuk az amúgy fizetős (15 EUR/fő) ágynemű és törölköző garnitúrákat. Nem lehetett úgy utunkra indulni, hogy előbb ne sétáljunk Palma de Mallorca utcáin, amely tele van nevezetességekkel. A parti sétányról a „királyi lépcsősor” vezet fel a fenséges La Lonja katedrálishoz és Mallorca óvárosába. A girbe-gurba utcákban, több száz éves köveken bóklászunk pompás középkori épületek, ékes templomok, a híres mallorcai gyöngyöt (Majorica) áruló ékszerboltok, a spanyol előétel csipegető „tapas” bárok között. Az újvárosi részre már taxival megyünk, hogy megnézzük a kerek Bellver-várat a neve szerinti „szép kilátással és közelében a helyi „minimundus”-t, Spanyolország nevezetességeinek kicsinyített másával. A Bellver kastély és a Lonja katedrális impozáns látványt nyújtanak a víz felől is, ezeket látjuk Palma de Mallorca városából utoljára, amikor másnap elindulunk. Keletre hajózunk, hogy Mallorcát az óra járásával ellentétes irányban megkerüljük. A nagy Palma-öblöt és túlfejlesztett szállodasorát egy óra alatt magunk mögött hagyjuk. Kikötők sora mellett haladunk el, amelyek Puerto de Cala Portixol, Puerto del Molinar, Puerto de Cala Gamba, Puerto de San Antonio de la Playa (Ca’n Pastilla) és Puerto Arenal. Ezután 10 mérföld hosszan lakatlan, sziklás, meredek partszakasz következik. A Fehér-fok (Capo Blanco) világítótornya valóban fehér sziklák tetejéről néz a messzeségbe, éjszaka 15 mérföldre, Cabreráig kísér a fénye. A part mentén hajdani őrtornyok kőhalmait látjuk 5 mérföldenként, körbe a szigeten úgy, mint Korzikán, melyek a középkori védelmi rendszert szolgálták. A délkeleti szél közben szembe fúj, de nem túl erős. Ha már nem elég arra, hogy cirkáljunk, legalább engedi, hogy motorozzunk benne, mert irány Cabrera! Cabrera lakatlan szigete Mallorca délkeleti csúcsa alatt természetvédelmi terület, a bójahelyeket napokra előre foglalni kell. Tilos a horgonyzás a környékén, a bóják között is. Legkorábban 20 nappal előre tudunk foglalni (www.reservasparquesnacionales.es) és napra pontosan meg kell mondanunk, hogy mikorra. Kezdő nap 18h-tól következő nap 17h-ig él az engedély. A Nemzeti Park bójahelye 10 euro per hajó (Áfástul 15 euro). Cabrera egyetlen öble, amelyben a foglalható bóják várják a hajókat, az Es Caló de Ses Güies. A fehér bóják vannak a legközelebb a parthoz a legkisebb hajóknak 12m-ig, a sárgák a 12-15m hosszú, a narancssárgák a 15-20m hosszú, a piros színűek a leghosszabb, 20-35 méteres jachtoknak biztonságosak. Az adott színen belül bármelyiket választhatjuk, amelyik érkezésünkkor szabadon van. Az öbölben katonai támaszpont kantinnal, kis templom, kicsiny kikötő és a bejárati dombtetőn egy várrom a látnivalók, bocinkkal hamar körbejártuk. Étterem nincs. A víz köszönhetően a limitált látogatói számnak kristálytiszta és halakban gazdag. Parti világítás híján éjszaka olyan sötét van, hogy az ég összes csillaga kristálytisztán ragyog, hosszan elnyúlik a tejút, hullócsillagokat látunk. Gyönyörű! Kora reggel továbbindultunk, erre a napra is 30 mérföldet terveztünk. A Kecskés nevű (Cabrera) szigetet a Bárányos nevű (Conejera) csupa szikla sziget követte, itt kezdett el sípolni a motorpanel. Az akkumulátor jel villogott, de kivételesen nem a töltés hiánya, hanem túltöltés miatt. Visszavettünk a gázból, vitorlát bontottunk, így haladtunk el Mallorca legdélebbi csúcsa mellett. Ez a Salinas-fok, amelynél Palma irányában homokos strandöböl van 3 jachtkikötővel, melyek a Puerto de S’Estanyol, a Puerto de la Rápita és Puerto Colonia de Sant Jordi. Ha nem kerülnénk meg Mallorcát körbe, ezek egyikében aludnánk visszaúton Palma felé. A sólepárlóitól fehérlő Punta Salinast viszont magunk mögött hagyva Mallorca keleti felére kerülünk. Ez a partszakasz egy sziklás plató, amelyen szórványosan nyaralók, szállók, települések vannak, a sziklafalban nyílt fjordszerű öblök, természetes bemélyedések körül. Ezek az öblök az úgynevezett „cala”-k, pár mérföldenként egymást követik, mindegyikbe bekukucskálunk. Cala Figuera, Cala Llonga és Cala d’Or a leghíresebb strandöblök, nagyon keskenyek ahhoz, hogy mi is lehorgonyozzunk. E sziklaöblök függőleges oldalfalán a hullámok visszaverődnek, eléggé lötykölődünk. A parti szállókból elénk úsztak a vendégek! Egy több ágú cala rejti Porto Petro jachtkikötőjét. Cala Llonga öblének végében Puerto de Cala Llonga jachtkikötő vár, laterális jelek sora vezet hozzá. 5 mérfölddel északabbra Porto Colom öble viszont tágas, így kikötője is sokkal nagyobb, végre megállunk ebédre és fürdeni. A sekély vizű öbölben bójákra köthetünk, a bóják között tilos a horgonyzás. A Club Naútico belsejében egy osztrák charterflotta állomásozik. A széles öböl szűk tengeri bejáratát pazar villák övezik. Úgy gondoltuk, még belefér a napba, hogy továbbhajózzunk 8 mérföldet. Telefonon helyet foglaltunk hajónknak Porto Cristo jachtkikötőjében, hogy biztosra menjünk. Megérte, mert a Cala de Porto Cristo kiváló kikötő egy tipikus fjordszerű bemélyedésben, amely egy mérföld hosszú!. Az öbölbejárattal szemben van a strand, majd fordul az öböl és keskenyedik, jobb és bal oldala külön jachtkikötő, majd még tovább fordul és a helyiek csónakkikötőjében végződik. A nyílt tenger felőli oldalon a kikötő létesítményei terjeszkednek. A marina 25 méteres nagymedencéje a dombtetőn van, kiváló kilátással a hajókra és a városkára szemközt. A keskeny öböl túloldalán a parti sétányon és a domboldalban is éttermek sorakoznak, este pezseg az élet, megtelnek a vendéglők. Nappal is tetszetős a városka és mindössze 2km-re tőle délre Mallorca legnagyobb cseppkőbarlangjába tudunk ellátogatni. A Sárkány (Drach) barlangjának mélyén csónakázó-tó van, a barlang-koncert árát a belépőjegy ára tartalmazza. A városban szép a templom, főterén a szupermarketekben feltöltjük a készleteinket. Porto Cristo-tól már felsejlik Menorca szigete, bár az alacsony sziget 30 mérföld messzeségben eléggé a horizonton van. Menorca neve jelentése szerint is a „Kisebb” sziget. A Mallorca név egyik jelentés-magyarázata, hogy az meg a „Nagyobb”, Menorcához képest. Mallorca északkeleti csúcsától, a Körte-foktól, Cala Ratjada jachtkikötőjéből már csak 20 mérföld a menorcai Ciudadela, Nyugat-Menorca nagyvárosa.

Menorca szigete 45km hosszú, 20km széles. Déli felén kevésbé érdekes, sziklás a partvonala, északi oldala izgalmasan tagolt, horgonyzó-öblökkel teli. Fővárosa nem a Mallorcára néző Ciudadela, hanem a nemzetközi repülőtérrel rendelkező Mahón a sziget túlsó, keleti végében található. Mindkét város egy hosszú, keskeny öböl mélyén nőtt: Ciudadela öble fél mérföld, Mahón természetes öble 3 mérföld hosszú és mindkettő egytized mérföld szűk. Mallorca csúcsánál és hetes bérlésünk feléhez közeledve el kellett döntenünk, hogy Menorcát akarjuk meglátogatni és onnét vissza Palma de Mallorcába arra, amerre jöttünk. Vagy a Körte-foknál nyugatnak indulunk, hogy tovább kerüljük Mallorca szigetét. Ez utóbbit választottuk és nem bántuk meg, mert egyből a legszebb strandöblökbe jutottunk. Az Agulla-fok mögött közvetlenül a Cala Molto és Cala Guya öblökben karibi színekben pompázik a víz. Megállunk ebédre, búvárkodunk a hajó mellett, élvezzük a meleg tengert. Miután felszedtük a horgonyt, vitorlát bonthatunk, röpít a keleties szél. Zöldleveles faággal jelölt halászbójákat kerülünk. Egy órányit lakatlan, sziklás partszakasz mentén versenyzünk egy katamaránnal, majd megváltozik a táj, a több tíz kilométer hosszú Alcudia-öblön keresztül hátszelezünk. A sekély, homokos parton egymást érik a szállodák, a plázsok és a jachtkikötők. A legnagyobbik a Puerto de Ca’n Picafort. Erre a napra is 30 mérföld hajózás jutott, míg végül Alcudia jachtkikötőjében ki nem kötünk. Palma előtt több száz éven át Alcudia volt Mallorca fővárosa, megérte, hogy meglátogassuk. A középkori emlékeket túlnőtte az evilági nyüzsgés. A Marina Alcúdiamar jachtkikötőnk egyes mólószárai beléptető kártyával közelíthetőek meg, amelyeket a kikötős fiútól kapunk a helydíj megfizetését követően. A parti vízcsatlakozáshoz átalakítót is tőle kérünk. A kikötői félszigeten éttermek és hajós boltok sorakoznak. Élelmiszerbolt is a rendelkezésünkre áll. A kikötőterület túlfelén fürödhetünk, átúszhatjuk a strandöblöt. Vacsora után késő estig vásárolgathatunk a városka nyüzsgő főutcáin. Alcudia jachtkikötője a kereskedelmi kikötőnek egy része, az első kikötő, ahol a laterális jelek közül a főág-mellékág jelekkel találkoztunk a Földközi-térségben. Mikor reggel elhagyjuk, a 3 mérföld hosszú Pollensa-félsziget mellett haladunk északnak. A Pollensa-öbölben két jachtkikötő is kínálkozik (Puerto de Bonaire és Puerto de Pollensa) és bőséges horgonyzási, strandolási lehetőség. A mély öböl a Formentor-fokban végződik. Ez Mallorca északnyugati csúcsa egy éjszaka 21 mérföldre látszódó világítótoronnyal. Amint elérjük, a keleti szél már nem kísér tovább, megszűnik, felfogják a sziget magaslatai. A Formentor-fok 1000-1500 méter magas hegyvonulat kiindulópontja, amely a nyugati szigetoldalt végigkíséri. Meredek sziklafalak, érdekes kőformák mentén, de zátonymentes vizeken haladunk délnyugatra, a mai 30 mérföldünket rójuk motorral. Vontázunk a hajó mögött, kártyázunk, fényképezkedünk, most valóban hiányzik az autopilot. A Cala de la Calobra öblében többen is horgonyoznak, helyi hajók hozzák a szomszédos nyaralóvárosból a turistákat egy talpalatnyi öbölbe. Sokan is voltak, mély is volt a horgonyzásra, inkább továbbmentünk és egy óra múlva kikötöttünk Port de Sóller jachtkikötőjében. Megérte sietni, a nagy sziklák között gyönyörű városka öble nyílik. Horgonyozhatunk a strandjai előtt vagy kereshetünk helyet (mi reggel telefonon foglaltuk) a jachtkikötőjében. Aki már járt itt, egyre mind emlékezni fog. 100 éves, nyitott, fa villamos-szerelvény fut körbe Port de Sóller tágas öbölének tengerpartján. Ez a villamos elvisz a hegyekbe az eredeti Sóller városkába, mert a tengerparti városka a „Sóller kikötője” nevet viseli. A múlt században nyílt meg a Palma de Mallorca és a hegyi Sóller iparvárosa közötti vadregényes, 27km hosszú vasútvonal, a Tramontana-hegységen keresztül, amely mai napig közlekedik. A vasút végállomásától vezették le a villamost a tengerpartra 5km hosszan, 25 perces menetidővel. Mindkét járművet eredeti állapotában tartják fenn. Ennyi hajózás után élvezettel villamosozunk a tengerparton, oda-vissza, 5 EUR/fő/út áron. Nem kell sietnünk az indulással, 20 mérföld motorozás vár Mallorca szélcsendes, nyugati partjai mentén. A hegyvonulat még mindig 1000 méter magasba tör, kísér minket egészen Mallorca  délnyugati csücskéig. Itt található a lakatlan Sárkány-sziget, Dragonera. Ahogy közeledünk hozzá, megjön a szél, de szemből. A nyáron állandó délkeleti szél ezen a pár mérföldön befordul a szigetsarkon. De már nincs hova kreutzolnunk, megérkeztünk a nappali kikötésre hívogató calakkal teli Dragonera és a Playa San Telmo nemzeti parki bójáihoz. Mint Cabreránál, ezeket a bójahelyeket is előre le kell foglalni. Interneten aznapra viszont már nem lehetett. A fehér bójákra rá van festve a bójafelelős neve, tőle akartunk bóját kérni, de egy-egy számjegy le volt kopva vagy éppen nem úgy fordult a bója felénk, hogy lássuk. Végül a pilotkönyvben írt VHF csatornán értük el a parkőrt, akihez befizettük magunkat. Jöttek  hajók, amelyek nem akartak fizetni és behorgonyoztak a bóják közé. Ez egyrészt tilos, másrészt nem gondoltak arra, hogy a bójára kötött és a horgonyzott hajók szélirány változás esetén másként fordulnak. A nappal délről érkező szelet pedig éjszaka erős parti szél váltotta fel, a sötétben szenvedtek, hogy végül biztonságos bóját fogjanak. San Telmo öblének is előnyére vált, hogy szabályozzák a hajókikötést. Búvárkodtunk és rendkívül gazdag víz alatti világra leltünk a kis szigeténél. A nyaralófalu homokos strandjára kibociztunk, a parton több generációs halétteremben múlattuk az estét. San Telmóban reggel az utolsó vitorlázós napunkra ébredtünk. Mallorca délnyugati felén több, óriás kikötő mellett motoroztunk a délelőtti gyenge szembeszélben. Puerto de Andraitx egy tágas, Puerto de Santa Ponsa egy keskeny öblöt foglal el, mindegyik strandja homokos. Aki Puerto de Andraitx marinájában köt ki, vigyázzon a speciális ár-apály jelenségre (a pilotkönyv Mallorca összes déli kikötőjére írja): egy órán belül 10-20 perc alatt másfél métert emelkedhet vagy csökkenhet a víz és ez többször is ismétlődik, a vízáram rányomhat a partra vagy betolhatja a csónakot a móló alá.

Követve a déli partvonalat kisebb sziklaszirtek emelkednek ki a vízből, amelyek között látványos az áthaladás. Ilyen sziklakapu volt a Nyulak-szigeténél (Isla de los Conejos és a Malgrats-sziget közötti átjáró). Port Adriano után a Bika-szigetet kellett kerülnünk (Islote el Toro), amely a Nappal szemben haladva tényleg egy fekvő bikára hasonlított. Délre elértünk a Punta de Ses Barbines kiszögelléshez, ahonnét elénk tárult a Palma-öböl. A spanyol bérhajókat péntek délutánra kell visszavinni, péntek 16h-ig kérik a visszaállást az indulási kikötőbe. Aki késik, komoly kötbér terheli a hajóbérleti szerződés alapján. A koradélutáni órákat még strandolással töltöttük, 10 mérföldön belül voltunk Palma de Mallorca-i bázisunktól délre. A Portals Vells cala-ja elég nagy, hogy a horgonyzó hajók közé mi is beférjünk. A hajónkról fürödtünk, kiúsztunk a barlangokhoz, az érdekes kőplatóról fejeseltünk. Még Las Illetas szigetcsoportjainál tudunk horgonyozni, mielőtt visszaállunk a kikötői helyünkre. Puerto Portals és Puerto de Cala Nova jachtkikötőket passzáltuk. Előbb a kör alakú Bellver-vár felé, majd az impozáns Lonja katedrálisnak kormányoztuk a hajónkat. A nagy kikötőn belül nem gond a tankolás, 3 vízi benzinkút közül választhatnak a charterhajók. A kör bezárult, egy hét alatt végigjártuk Mallorca partjait. Kevesebb, mint 200 tengeri mérföldet hajózva körbeértünk.

Ibiza, Espalmador és Formentera felfedezése motoros jachttal

Ibiza szigetére Mallorcáról vitorlással is érkezhetünk. A nyáron jellemző délkeleti széllel a 60 mérföld távolság hamar elröpül. A feláras one-way hajózásban nem is kell visszavinnünk a hajónkat Mallorcára. A spanyol szárazföldhöz Ibiza jóval közelebb van. A Costa Blanca partvonalon Denia városa mindössze 35 mérföld, hajót ott is bérelhetünk. Vagy érkezhetünk repülővel a sziget nemzetközi repülőterére. A taxi transzfer gyorsan eljuttat Ibiza kikötőibe, mivel Ibiza csak kb. 40km hosszú és 20km széles. Helyi nevén Eivissa, fővárosának neve ugyanez. A vitorlás és motoros bérhajók a keleti parton lévő fővárosból bérelhetők, Puerto de Ibiza 4 jachtkikötőjéből vagy a nyugati oldal nagyvárosából, amelynek neve San Antoni de Portmany. Ibiza fővárosa felett a keleti oldalon van még egy város jachtkikötővel, mely a Club Naútico de Santa Eulalia marina. Ezeken kívül nincs is több. Minden más csak kicsiny település vagy nyaralóhely Ibiza mentén, és a Mallorcán megismert fjordszerű horgonyzó öblök, kb. 20 db „cala” Ibiza körül. San Antoni de Portmany kikötőjéből északra indulva motorosunkkal élvezetes a száguldás a hullámmentes, szélalatti szigetoldalon. Ibiza nyugati fele meredek, sziklás, a természet szó szerint nagyot alkotott: óriás falak emelkednek ki a tengerből, barlangokat látunk, sziklahíd alatt hajtunk át. Az óra járásával megegyező irányban körbe kerüljük a szigetet. A keleti oldal már szeles és hullámzik, de az északkeleti Tagomago szigethez érdemes elhajózni. A fővárost is vízről közelítjük meg. Ibizában partra szállni kötelező, hiszen óvárosa az UNESCO Világörökségének része. A legszebb homokos strandot a sziget déli csúcsánál, a reptéri sólepárlóknál találtuk a Punta Rama és Punta Portas fokok között. Az öböl neve Ensenada de la Canal, zöldeskék vízzel, homokdűnékkel, hosszú plázzsal. Nyáron telepített bójákra köthetünk, amelyeket Interneten előre le lehet foglalni, max. 2 éjszakára. Ibizától délre zátonyok sora húzódik 2 mérföld hosszan. Az 1-7m vízmélységű tengeralatti gerinc Espalmador szigetével folytatódik és Formentera szigetében végződik. Nem hittünk a szemünknek, amikor e két sziget között karib tengeri élményeinket idéző partszakaszra leltünk. Az „európai Tobago Cays”, ahogy elneveztük az Espalmador déli öblétől Formentera északi öbléig tartó 1 mérföldes tengerpartot. Az egzotikus feeling-et a türkizkék víz és a homokos dűnék látványa, a nyári forróság, a sekély, meleg tenger együtt adják. Sokan horgonyoznak, de elférünk, estére a többség Ibiza kikötőibe tér vissza vagy Formentera északi felén, a Puerto de Sabina marinába. Foglalt hely híján csak ebédelni állunk meg itt. Estére köthetünk telepített bójára vagy horgonyozhatunk Formentera nyugati partjainál, tulajdonképpen a földnyelven lévő kikötő és városka túloldalán. Ibizára visszatérve nem hagyhatjuk ki a sziget éjszakai látványosságait sem: fiatalok hömpölygő áradatát, akik a napnyugtát követően a sziget világhírű szórakozóhelyeire vonulnak. Sok lányon csupán testfestés a ruha, vagy báli bikiniben mennek a habfürdős bárokba, ahol még szörfözni is lehet. Ők éjjel élnek, nappal a parti föveny döglött fókái. Nekik az a jó, nekünk meg a hajózás, a tenger és a szél élvezete.

Kevés magyar hajós ismeri még a Baleári-szigeteket, pedig a térség jó szeles vitorlázást enged, fantasztikus strandöblökkel vár és a horvát Adrián megszokott marinai infrastruktúra is elérhető. E spanyol szigeteknek nincsen párja, miért ne lehetnének a magyar tengeri vitorlázók következő úti céljai?

Kikötés

A nyugat-európai szabadságolások idején, júliusban és augusztusban a Baleári-szigetek (Horvátországhoz és Olaszországhoz hasonlóan) zsúfolt, de kikötő- és horgonyzóhely-probléma ekkor sem szokott lenni. Mi is a főszezonban jártunk a spanyol felségvizeken, minden reggel előre lefoglaltuk telefonon az aznap délutáni kikötőhelyünket. Azt tapasztaltuk, hogy még estére is maradt kikötőhely szabadon, legfeljebb a nemzeti parki bójahelyek fogytak el délutánra. Számos jachtkikötő, azaz club naútico van Mallorcán. A marinákat a VHF 9-es, a kikötői kapitányságokat a VHF16-os csatornán érhetjük el. A pilotkönyvben telefonszámaik és e-mail címük is szerepel. A marinákban a pilotköteles, farral a parthoz tolatásos kikötésmód a szokványos. Mielőtt beérünk egy kikötőbe, be kell jelentkeznünk a tengeri rádión.

Étkezés

Mediterrán módra az éttermekben este 19h előtt nincsen konyha. Ebédre főzhettünk a hajón vagy a bárokban szendvicseket, kis adag hideg-meleg előételeket (tapas) ehettünk. Az éttermek választéka rákban, polipban és halban gazdag. A diktátor Franco óta kötelezően minden étteremben van olcsó menü is az étlapon (8-10 euróért). Kedvenc spanyol étel- és italspecialitásaink: a hideg zöldség leves (gazpacho), a fokhagymás, csípős paprikás garnélarák (gambas al ajillo), a csörögefánk csokoládé szószba mártva (churros con chocolate), hozzá gyümölcsökkel teli vörösboros bólé (sangría) és a többi.

Útvonal-ajánlatok:

Mallorca keleti partjai: Palma de Mallorca – Portals Vells – Cabrera – Porto Petro – Porto Cristo – Porto Colom – Colonia de Sant Jordi – Palmade Mallorca

Mallorca keleti partjai és Menorca: Palma de Mallorca – Colonia Sant Jordi – Porto Cristo – Cala Turqueta – Mahón – Cala Covas – Cabrera – Palmade Mallorca

Mallorca körbe keletről: Palma de Mallorca – Cabrera – Porto Cristo – Alcudia – Porto Soller – San Telmo – Palmade Mallorca

Mallorca körbe nyugatról: Palma de Mallorca – Puerto de Andraitx – Porto de Soller – Porto Pollensa – Porto Colom – Cabrera – Colonia Sant Jordi – Palmade Mallorca

Mallorca-Ibiza oda-vissza: Palma de Mallorca – Porto Andraitx – Binirrás – San Antoni de Portmany – Espalmador – Formentera – Ibiza – Tagomago – Palmade Mallorca

Konkrét árajánlattal irodánk készséggel áll rendelkezésre.

Galéria