Török vitorlázás: Marmaris-Antalya one-way hajózás

A törökországi vitorlázást a „marina-függőknek” is ajánljuk, mivel a partok mentén gyakran találunk az Adrián megszokott jachtkikötőket.

Marmaris egy óriási öbölben fekszik, a török vitorlás élet középpontja. Már Nelson admirális is innen indult flottájával Napóleon ellen sikeres csatába. Magas hegyek ölelik körbe, amelyeknek csak a csúcsa kopár, a hegyoldalt sűrű, zöld növényzet borítja. A pálmafás szállodák és strandok hosszú sorát követően Marmaris óvárosa messziről látszik, erődje megkoronázza a parti étteremsort. Az óvároska girbe-gurba sikátorai rejtik a bazársort. Marmaris városi kikötője a guleteké, de nappal pár órára elfoglalhatjuk a helyüket. Kikötni készségesen segít a parti szőnyeg árus. A marmarisi Netsel Marina, a Setur nevű török luxus marina-hálózat egyik jachtkikötője, 5 perces sétaút az óvárostól, mellette az Albatros hajógyár épülő mólói kínálkoznak. Az ezeknél is nagyobb jachtkikötő, a Marmaris Yacht Marina a Marmarisi-öböl délkeleti végében épült ki, a belvárosból taxival 10 percre. Közelében, a Pupa Yat Hotel előtti szerény mólóról is indulnak charterhajók.

Marmaristól Rodosz csak 20 tengeri mérföld, az öbölből kiérve felsejlenek a nagy görög sziget körvonalai. Nyugat felé már ismerjük a török partokat: a Datca-félsziget lakatlan öbleit, egészen Hérodotosz szülőhelyéig, Bodrumig, előtte a sok szépséges és érdekes görög szigettel (Simi, Tilos, Nisiros, Kos). Mi viszont nem kívántunk dacolni az Égei-tengeren nyáron fújó erős széllel, a Meltemivel szemben, inkább a hátszelezést választjuk, és Marmarisból keletre hajózunk Antalya-ig. Mi a  görög szigetvilágban és a török vizeken is mindekinek a one-way hajózást ajánljuk. A túra végén belső repülőjárattal vagy gyors járatú komppal kényelmesen visszajuthatunk az indulási kikötőnkbe. A part mentén 15 mérföld a híres Ekinciki-öböl. Itt a parthoz közel, 5 méteres vízben horgonyozhatunk. A nappal nyüzsgő apró kavicsos strand estére elnéptelenedik, a parti étterem csak a miénk. A már kissé illuminált házigazda ínycsiklandó előételek sorával kínál, török módra főételnek garnélarák, hal, csirke, bárányhús választható. A helyi borok és az Efes sör kiváló, a vacsorát választhatóan rakijával és török teával zárjuk. A következő öböl folyótorkolat, homokos strandja a folyami hordaléknak köszönhető. A kis vízmélység miatt helyi csónakosokkal tudunk feljutni a folyón, 3-4-5 órás kirándulásokat ajánlanak az ókori Kaünos látványos romjaihoz, át a vadregényes mocsáron.

További 20 tengeri mérföldre érjük el azt a szigetvilágot, amely Göcek városka előtt csoportosul. A mély vizű partok mentén egymás után horgonyoznak a hajók, tatjukat hosszú kötelekkel rögzítik a parti sziklákhoz. Kényelmesebb kikötésre Kleopátra-öblében lelünk (Romok-öble), az élelmes éttermes korrekt famólóval várja a hajósokat. Nála ebédelünk, és így a kikötés ingyenes. 8 féle török előételt követően alig jut hely a főételnek: magunk választhattuk a halat, amelyet ízletesen készítenek el, és csak 30 eurónyi az ára török lírában fizetve. A hajónk mellett úszkálhatunk. A sziesztaidőt török vízipipázással tölthetjük párnás fotelekben.

Estére Göcek öt marinája közül választhatunk: a Városi Marinától keletre van a legnagyobb, a Port Göcek, míg nyugatra sorakoznak az öböl mentén a Skopea Marina, a Village Marina és a Club Marina. A legdrágábbikban, a Skopea Marinában is csak 44 euró volt a 40 lábas hajónk helypénze árammal és vízzel, ingyen Wifi-vel. A marina területe őrzött, saját étterme, úszómedencéje, szupermarketje van, a márvány zuhanyzó/WC helyiség légkondicionált. A pilotkönyvben és a móló végén jól látható táblán írt VHF 72 csatornán kell bejelentkeznünk. Felvezetésünkre motorcsónakkal jönnek ki elénk. Az éttermekkel teli parti sétányon a minaretig sétálhatunk, visszafelé a bazársor boltjai csábítanak. A horgászboltban 30 török líráért vettünk egy tekercs damilt színes tintahal-csalikkal és egy fényes, halformájú villantóval a végén. Utunk során kiváló befektetésnek bizonyult. Az esti városnézés hátránya, hogy fényképezni kevésbé lehet, előnye a kellemes 26 fokos hőmérséklet, mert az augusztusi reggeleken már 30 Celsius fokról indul a hőmérő.

Göcektől Fethiye-ig csak 15 tengeri mérföld az út, így napközben strandöblöt kerestünk: a szárazföldi Innice skalesi apró kavicsos öblében van bőségesen hely a horgonyzásra és a 6-10 méteres vízmélység is megnyugtató. A török partok mentén magas hegyek emelkednek és meredeken folytatódnak a víz alatt, a horgonyzás gyakran  csak mély vízben lehetséges (15-20m ), horgonyőrség kötelező. A Fethiye fölötti csúcs, a Dagi Baba 1968 méteres, pár mérfölddel arrébb pedig már 3000 méter mély a tenger! A sziklás partok mentén, a kristálytiszta vizeken hajózva fogtuk ki első tonhalunkat, Fethiye-felé félúton. Fethiye Marmarisnál nagyobb város, öblének bejáratát kis sziget védi, 12 méteres vízmélységgel. A városban nagy jachtkikötő működik, az Ece Saray. A hegyoldalban az ókori Telmessus várromjai szomorkodnak. A parti sétány a vidám bazárba, török éttermesek és boltosok karjaiba vezet. A centrumon túl szállodák és strandok végtelen sora nyúlik. A marinai éjszaka 50 euróba került.

Másnap jó széllel indultunk a híres Olüdeniz Nemzeti Parkhoz. A természet e csodája egy öbölbenyúlás, a hajók elöl elzárt terület. A szomszédos öbölben a kb. 20 méteres vízben kezdjük meg a horgonyzást, a víz a part fele tolatva hamar sekélyedik. Helyi segítségünk kikötött a parti sziklákhoz, cserébe vettünk a jégkrémjeiből. Csónakkal közelítettük meg a Nemzeti Park öblét, bejáratánál a külmotort le kellett állítani, evezve csónakáztunk a strandolók és vízi biciklizők népes hada között. A belső öböl nyílt tenger felöli fele is még a Nemzeti Parkhoz tartozik, azon belül 5 török líra a felnőtt, 2,5 a gyermek belépő. Az égre nézve páratlan látványt nyújt a 2000 méter magasból érkező siklóernyősök színes hada, akik a strandon, Ölüdeniz parti sétányán érnek földet egymás után, álló nap. A nagy kaland 1 óra jeep szafarival kezdődik hegymenetben és majdnem 1 óra repüléssel folytatódik. Orvosi biztosítással együtt 75 euró a tandem-ugrás.

Ölüdenizből 25 mérföld Kalkanig a hajóút, végre elvezet az igazi homokos partokhoz. A Patara-i strand több kilométer hosszú homokos, természetes partszakasz. Mentes a szárazföldi turisták sisere hadától, az öbölben is csak ketten horgonyoztunk. A homokdűnéken nád nő, a partszakasz nyugati felén egy hideg, bővizű folyó ömlik a tengerbe. Az eddig 27 fokos víz ezért itt hűvöskés, az eddigi mélykék helyett színe csodálatos türkizkék, a vízmélység balatoni. Patara ókori romvárosát, a legnagyobb lükiai kikötőt, Szent Miklós szülőhelyét borítja be a homok. A szárazföld felől megtekinthetőek az ásatások.

Patarától 10 mérföldre keletre érjük el Kalkant, a kis ékszerdoboz városkát, ahová a török nyaralók menekülnek a külföldi turisták elől. Strandok helyett meredek parti hegylánc öleli körbe, így Kalkan a tömegszállásoktól is mentes. A kisváros fehér, faerkélyes házai és szűk utcácskái a meredek 

hegyoldalt ostromolják. Kikötőjében is csak kb. 30 tranzithely van, itt is horgonyozni kell (a parthoz tolatva.) A hullámtörő gát elején épült étterem strandján tudunk fürödni, ugyanebben az épületben kapott helyett a kikötő által pár török líráért üzemeltetett zuhanyzó/WC. A hajó kikötői díja 75 líra (kb.30 euro) volt. Ha nem jutna helyünk a sok kiránduló fahajó között, a legközelebbi jachtkikötő Kas-nál van, vagy elfoglalunk egyet a kikötőtől pár mérföldre kínálkozó kis horgonyzó öblök közül.

A partvonalat továbbra is meredek sziklák alkotják, a víz mélykék, a szél a hátunk mögül fúj kitartóan, és menet közben tonhalak sora akad a horgunkra.   Kas város előtti öbölben fekszik Görögország legkeletibb szigetcsoportja, Kastellorizo (török neve Meis) és környező zátonyai. Az itt található híres kék barlang mérete többszöröse a Horvátországból ismertnek. A főszigetre görög lajstromozású hajónkkal a török felségvíz-jel levonása után beköthettünk. Az eddigi mecsetek és müezzin-szó helyett görög katolikus templom és színes házak, kék székes tavernák látványa fogadott. Az öbölben a vízmélység biztonságos horgonyzásra is alkalmas, de mi az egyik étterem elé kötöttünk közvetlenül.

A parthoz tolatva a legénység elfeledkezett a kikötési manőverről, mert a hajónk mellett két százéves óriásteknős úszkált fel-alá. A frissítő facsart narancs, görög Alfa sör, tzatziki, grillezett fetasajt, igazi görög saláta és dinnye után elköszönünk vendéglátóinktól és ingyenes megállóhelyünkről fürödni indultunk. Kiálltunk horgonyra a Kastellorizo előtti zátonysorhoz. Egy-két színes hal és csak mi úszkáltunk a meleg tengerben. Mögöttünk a görög, előttünk 10 mérföldre a török partok, szemben Kas városa. A Kas-i félsziget belső öblében az óriási Setur-marina biztosít védett kikötőhelyeket Kas külvárosában, de mi inkább az óvárosi kikötőbe álltunk, 60 török lírát (kb.25 euro) fizettünk a mooringért áram- és vízhasználattal. Reggel még egy zacskó friss pékárut is találtunk a kokpitunkba bedobva, a kikötővezető (Ismael) éttermének névjegyével. Kas városa mögött is óriási hegy magasodik. Az oldalába vájt lükiai sírkamrákhoz felgyalogolhatunk, csak menjünk bazársoron tovább, a török nemzeti hős Ataturk szobrától felfelé a sétálóutcán, majd forduljunk balra a 2000 éves szarkofágnál.

Az időutazást befejezhetjük Ismael éttermében, amely alatt lévő ciszterna 2500 éves, kellemesen hűvös a 38 fokos melegben. A városi kikötő előtti széles betonplacc nappal a siklóernyősök leszállóhelyéül szolgál, estére megtelik a Kasban szórakozók autóival. A város kiindulópontja a Kastellorizo-i hajós kirándulásnak és innen indulnak a búvármotorosok 15 mérföldre keletnek, a Kekova-szigeti elsüllyedt város víz alatti romjaihoz. a Kekova-sziget (Gekoya) északi partján 1 kilométer hosszan húzódnak a lükiai városfalak és házsorok, melyek egy része jól láthatóan a tengerben folytatódik. Sajnos búvárkodni tilos, a hajófedélzetről csak sejthetőek a víz alatti körvonalak. A víz alá helyi üvegfenekű hajóval pillanthatunk. Ma is lakott települések a szigettel átellenben szemben, a fél és egy mérföldnyire található Kale és Ücagiz. Kale dombján középkori várrom emelkedik, előtte a zátonyokra ügyelve horgonyzásra van lehetőség. Ücagiz a belső fürdőöbölben kapott helyet, csak vízről közelíthető meg. Éttermekben végződő mólóihoz horgonyzással tudunk hozzákötni. Bármerre tekintünk, temérdek kőszarkofágot és hajdanvolt épületek maradványait látjuk.

15 mérföldre tovább keletnek már mooringos jachtkikötőben alhatunk, Finike modern városában van a Setur marina-hálózat újabb kikötője. (A többi, északnyugatról-délkeletre: Isztambulban a Kalamis-Fenerbahce Marina, Yalova Marina a Márvány-tengeren, Midilli Marina a görög Leszbosz-szigeten és vele egy magasságban a török szárazföldön az Ayvalik Marina, a Cesme Marina Izmirnél, a Kusadasi Marina, Marmarisban a Netsel Marina, a Kas Marina, ez a Finike Marina, és egy épülőben lévő marina Antalya elővárosában.)  Finike nagyváros, de szerencsénkre a legszebb része közvetlenül a jachtkikötő mellett fekszik: árnyas fás, óriás parkja tele van szökőkutakkal, amelyek éjszaka különböző színű megvilágításban pompáznak. Meglepő a török városok vízbősége. A közelben itt is boltokat találunk, ahol feltölthetjük készleteinket, a bejárattól jobbra benzinkút várja a hajósokat.

Minél keletebbre érünk, annál több homokos strandszakasz előtt hajózunk el. A hegyek továbbra is 1000-3000 méter magasba törnek és zöldek az augusztusi nagy melegben is. Ezek egyike a török Olümposz, amelyre drótkötélpálya visz fel kabinos felvonóval. Lábainál ókori település romjai bújnak meg és strandok

sorakoznak. A nagy, sima vízfelületen itt-ott egymás után bukkannak ki a teknősfejek. Szemrevételezik hajónkat, majd alábuknak egyből. A vízi élővilág bősége a török környezetvédelemnek is köszönhető. A kishajók fekália tartályát is ellenőrzött körülmények között a kikötőkben kötelező kiüríttetni. A tengerbe nyílt vízen is tilos a szennyvíz kiengedése. A hajókhoz egy chipkártyát adnak (Blue Card) amelyre minden üríttetést elektronikusan feljegyeznek.                      (15 euro/alkalom bármely kikötőben) A marinákban kikötéskor bekérik a kártyát ellenőrzésre. A szennyezés miatt kiszabható büntetés 1000 dollárnál kezdődik. A nagyhajókat műhold-felvételek alapján ellenőrzik. Az utcákat, strandokat is nagyon tisztának találtuk, bármerre jártunk.

Csak hajóval közelíthető meg az Olümposz lábainál a szépséges Porto Genovese (Limani Cinese), egy kis vízmélységű kristályvizű öböl. Magas szikláktól körben védett, a bejárat felöl is zátony határolja. Előtte, az Adresan-i nagy strandöböl (Cavus Limani) kis vízmélységű és szintén minden irányból védett horgonyzóhely. A homokos tengerfenéken csigaházakba bújt rákok ezrei mászkálnak. Itt ér véget a sziklás török partok tagoltsága, ezt követően homokos öblök sora indul több száz kilométer hosszúságban. All inkluzív sok csillagos szálloda-komplexumok sora húzódik Kemeren, Antalyán és Alanyan át a szíriai határig. Ez a délkeleti partszakasz az úgynevezett Török Riviéra. A jachtkikötőkben már nincsenek charterhajók, helyüket orosz és német tulajdonú, sok esetben off-shore bejegyzésű vitorlások és motoros jachtok foglalják el. Kemer jachtkikötőjében adjuk vissza a hajónkat. A nagyváros homokos strandjai 30 km hosszan Antalya városáig húzódnak.

Antalyától keletre a szárazföldi nyaralók paradicsoma, a túravitorlázók számára már érdektelen partszakasz. Az általunk bejárt Marmaris-Kemer útvonal vadregényes partjainak felfedezését viszont mindenképpen vitorlással ajánljuk.

Galéria