Hajóval a Kanári-szigeteken

Kanári-szigetek bázisunk

Télen-nyáron hajóval a Kanári-szigeteken

 

A Kanári-szigetek a 13 és a 18. hosszúsági körök között fekszenek Greenwich-től nyugatra az Atlanti-óceánban. Az Egyenlítő felett a 28-29. szélességi körök közé esnek, Észak-Afrika szomszédságában. Marokkótól 50 mérföld a legközelebbi sziget, Lanzarote. Utána következik Fuerteventura, és sorakoznak egymás mellett Gran Canaria, Tenerife, La Gomera, legtávolabbiként El Hierro és La Palma.

Napjainkban Európa egyik legnépszerűbb nyaralóhelye a hét Kanári-sziget, télen-nyáron. A szigetcsoport Spanyolországhoz tartozik, így az Európai Unió területe, személyi igazolvánnyal utazhatunk. Területük kb.7500 négyzetkilométer, másfélszerese a Baleári-szigeteknek, évente 15 millió külföldi keresi fel. Ezek közül viszont kevés a hajós!  Pedig vitorlázva az összes szigetet végiglátogathatjuk egész évben kiváló vitorlás feltételek mellett: az örök nyárban állandó passzátszél és hullámzás repíti hajónkat.

     hajóval a Kanári-szigeteken

A Kanári-szigetekre érkezhetünk repülővel és hajóval is. Budapestről a Ryanair Lanzarote és Gran Canaria szigetét repüli, a Wizzair Fuerteventura és Tenerife szigetére jár közvetlenül, vagy utazhatunk minden nap Bécsből, vagy átszállással Madridon keresztül és így tovább. A szigetek között belső repülő- és kompjárat is üzemel.

Sportértéke viszont annak van, ha vitorlással érkezünk: sajáttal vagy bérhajóval, Gibraltártól 570 mérföld a táv (ugyanennyi lenne Gibraltárból Madeira is). Bérhajóval október-novemberben Mallorcáról indulhatunk. Az 1100 mérföld megtételére 3 hetet biztosítanak a spanyol flottatulajdonos partnereink, és igen kedvezményes hajóbérleti díjat. Mi teszünk nekik szívességet azzal, hogy a nyáron a Baleári-szigeteknél dolgozó bérhajóikat átszállítjuk a téli szezonra a kanári-szigeteki bázisaikhoz. Ugyanezekkel a charter hajókkal tavasszal a Földközi-térségbe lehet visszahajózni önállóan, szintén nagyon kedvező áron. Ennek a szezonális, óceáni hajózásnak köszönhetően a spanyol charter hajók alapból extrán felszereltek: általános a radar, a Navtex, a GPS-kijelző a kokpitban, a mentősziget és az EPIRB bója a fedélzeten.

Saját hajóval folytathatjuk is az utat: a Kanári-szigetekről mehetünk tovább 7-800 mérföldet északnyugatnak az Azori-szigetekhez vagy dél-délnyugatnak a Zöldfoki-szigetekig. Az atlanti átkelőknek a közép-amerikai Antigua „csupán” 2500 mérföld a Kanári-szigetektől.

       hajóval a Kanári-szigeteken

Bérelhetünk hajót a Kanári-szigeteken is: egytestű vitorlások és katamaránok 40-55 láb méretben foglalhatóak a decembertől februárig tartó főszezonra, a többi időszakban viszont gyér a charter felhozatal. Habár egész évben hajózható a térség, hajóbérlési fő szezonja mégis télen van, mivel a tengerentúli egzotikus helyszínekhez képest fele úton sincs és az idejutás is olcsóbb, a nyárias időjárás pedig télen is adott. Az uralkodó széljárás egész évben az észak-északkeleti passzátszél (4-es Beaufort). 15 csomós átlagsebességgel fúj, július-augusztusban a legerősebb és mindig a nap legmelegebb óráiban. Fél csomós felszíni áramlást (Kanári-áramlás) hoz létre, amelynek iránya délnyugati. A szorosokban ennél gyorsabb sodrással is találkozhatunk. Helyi specialitás az a plusz 10-15 csomós szélerősödés is (egészen 7-es Beaufourt erősségig), amely a magas szigetek között és egyes szigeteken alakul ki a szélcsatornákban (akcelerációs zónák), estére lecsökken. Jelölik a térképek, de a domborzatból és a tenger felszínéről is láthatjuk, hol érünk ilyen szakaszra. Az árapály szintváltozás 1,8-2,2 méter.

Az óceán hőmérséklete állandóan 20 fok körüli, frissítő. A levegő átlaghőmérséklete egész évben 25-28 fok meleg. Nyáron nappal 30 Celsius fok van árnyékban (és ennél is melegebb a napon), éjszaka 20 Celsius fokos hűvös, légkondicionálás sem szükséges. Télen kiegyensúlyozottabb, 17-24 Celsius fok között mozognak a nappali és az éjszakai hőmérsékletek. Spanyol nyelvű időjárás előrejelzést a VHF rádión szigettől függően a 20-27 közötti csatornák valamelyikén hallgathatunk időszakosan. A helyi előrejelzési honlap linkje a www.aemet.es A Kanári-szigeteknél a mágneses variáció (a térképi és a mágneses észak közötti eltérés) 5 fok nyugatra, amellyel egy éjszakai vitorlázás esetén mindenképpen számolni kell (nappal szemre korrigálhatunk).

       hajóval a Kanári-szigeteken

50 kikötőt rejtenek a szigetek: a fele privát, a többi állami vagy önkormányzati, de a kikötői díjak mindegyikben olcsóbbak a földközi térségbelieknél (feleannyi).  A bérhajók indulási kikötői Tenerifén Sta. Cruz de Tenerife és Radazul marinája a sziget északi felén, Marina del Sur és az Amarilla Marina a sziget déli felén, Las Palmas marinája Gran Canaria északi és Pasito Blanco jachtkikötő Gran Canaria déli felén, illetve one-way kikötőként a Marina Rubicón Lanzarote szigetén. A marinákat többnyire a VHF 09-es csatornán érhetjük el. A pilotkönyvben szereplő telefonszámokat is felveszik. Mielőtt behajóznánk egy kikötőbe, kötelező bejelentkeznünk a tengeri rádión. Induláskor is rádiózni kell. Minden sziget minden kikötőjében rögzítenek és számláznak. Általában pontonokhoz oldalkikötéssel rögzíthetjük a hajónkat, de akadnak pilotköteles jachtkikötők is.

Horgonyozni sajnos nincs sok lehetőségünk (a bocit és a külmotort sem használtuk egyáltalán). A víz hamar mélyül közvetlenül a part mentén: 10m, majd 50m, 500m és 1000m. Ahogy nyugatnak tartunk, 3500 méteres vízmélység is előfordul a szigetek között, amelyek óriási hegyei ugyanakkor 1500-3700 méter magasba törnek a tenger szintje felett. Ezért könnyű tartani az útirányt, a kormányos mindig talál referenciapontot a horizonton. A nagy, 40-50 mérföldes szigetközi távolságok ellenére ellátunk egyik szigettől a másikig, oly magasak, a vulkanikus csúcsokra navigálhatunk. Ritkán, a Calima idején lecsökken akár fél mérföldre is a láthatóság, amikor erősebb kelet-délkeleti széllel vörös afrikai homokköd érkezik. Mi szerencsére ilyennel nem találkoztunk. A homokot a strandokon élveztük: a vulkanikus szigetek többsége sötéthomokos (néhol kifejezetten fekete színű), de ezeken is akadnak világossárga színű, óriás homokdűnék, amelyeket afrikai homokból épített a szél. A természet változatossága a vizek élővilágában is érvényesül. Utunk során rengeteg halat fogtunk, bőven láttunk delfineket, teknőst is. A kikötőkben manta ráják cikáztak, és kisebb bálnák is akadtak az utunkba – vagy mi akadtunk az ő útjukba?

          

Lanzarote volt az első kanári sziget, amelyen Gibraltártól kiköthetünk (Afrikában a bérhajók biztosítása nem engedi meg a kikötést). Egy óra az időeltolódás, azaz egy órával fiatalabb az idő, a Nap is később megy le. A 35 mérföld hosszú sziget Afrika felőli közepénél található a főváros, Arrecife. Zátonysorok veszik körül (ezekről kapta a nevét) és a szél még fütyül közvetlenül a bejárat előtt is. Kikötője a Marina Levante, nagy jachtkikötő helyi hajóknak a kereskedelmi kikötőn belül. Az óceánpart sötét sárga homokos, a víz hűvös, Arrecifénél nem kívánunk strandolni, inkább kirándulni érdemes. A kompkikötőben autót bérelve bejárhatjuk a szigetet, ami tele van látnivalóval.

Északnak tartva a Guatiza-i Kaktusz Kertben mindenképpen álljunk meg. Ebben a katlanban a világ minden tájáról látunk több méter magas növényeket, mind a szúrós fajtából. A népszerű turista látványosságok a Jameos del agua (vulkáni barlangok) és a Zöldek barlangjainál (Cueva de los Verdes) várakozásra számítsunk. A legjobb látogatási időpontok a kora délelőtt és a késő délután. Utóbbi egy 7km hosszú lávacső, amelynek 1km-nyi szakaszát egy órán át vezetéssel járhatjuk be. A vulkánból 5 millió éve kiömlő láva kívül megszilárdult, belül szállította tovább a tenger felé a lávát, majd ez a „csővájat” kiürült. Nincsenek benne szögletek, ezért kiváló az akusztikája. 110m mélyen járunk, finom hűvös van a kinti rekkenő hőséghez képest. Víz alatt összeköttetésben van a Jameos barlanggal, amelyet César Manrique, egy helyi híres természetvédő művész-építész „civilizált”. Neki is köszönhető, hogy Lanzarotén próbálták megőrizni a természeti szépségeket, korlátozva a többi szigeten jellemző, túlburjánzó nyaralótelep építkezéseket. Lanzarote északi végében a Mirador del Río egy magaslati kilátó, ahol a szomszédos Kedélyes szigetre (Isla Graciosa) látunk rá. Köztük 4 csomós az áramlás, úgy folyik a víz, erre utal a Folyó-kilátó elnevezés, hajóval el is kerültük.

Arrecifétől délre La Geria körkörös szőlőültetvényei mellett autózunk, a fekete hegyoldalban terem a finom, helyi Malvazia bor alapanyaga. Puerto del Carmen-en és Yaiza-n átutazva a Timanfaya Nemzeti Park a kötelező látnivaló Nyugat-Lanzarotén – habár 2 órát álltunk sorban, hogy feljussunk. A sziget több száz kialudt vulkánt számlál. Ezek között, holdbéli tájon kanyargunk fel a hegytetőre az étteremig, ahonnét körpanoráma tárul elénk. Gyaloglás helyett lehet dromedár karavánon is utazni egy darabon. Szórakoztatásunkra lukakba vizet locsolnak, és az gőzként lövell ki erős süvítéssel. Egy másik lukba száraz növényeket lapátolnak vasvillával, amely a föld mélyéből feltörő hőtől azonnal elég. A lávakőből épült óriás kemencében is ily módon sül az egész malac és készülnek a grillcsirkék ebédre. A lávafolyásoktól teli tájon a sziget nyugati partvonalát járjuk be autóval. El Golfo egy vulkáni kráter, melynek leszakadt az egyik fele a tengerbe. Zöld tavát felülről csodálhatjuk meg. A parti fekete homokban a megkristályosodott magma, az oliviana zöld részecskéi csillognak – gyűjtöttünk belőle.

Az Hervidores látványosságnál – a sziget szél felőli oldalán – a sziklákat omlasztó hullámzást csodálhatjuk meg. Mint a neve is mondja, látszólag forr a tenger. A szomszédos Janubio sóbányáinál fehér piramisokat látunk – sóból. A dél-délnyugati szigetoldal az egyedüli hullám- és szélmentes partvonal. Sárga színű finomhomokos strandjairól híres, mint a Playa Blanca és a Playa Papagayo. Közöttük épült a Marina Rubicón, ahol charterhajó is előfordul (one-way felárért plusz üzemanyag elhozzák ide). Arrecifétől mindössze 15 mérföldre található ez a privát jachtkikötő. Úszó mólói vannak a kb.2 méteres árapály szintváltozás miatt. A kikötői komplexumban van étterem, medence és két szupermarket. A Superdinoból taxival visszük a hajóhoz, amit bevásároltunk (vagy másnap reggelre kiszállították volna). Besétáltunk Playa Blanca városába horgászfelszerelésért. Az öbölben strand és különböző nemzetiségű éttermek sorakoznak. Este minden bárban élő zene szól, ki mit szeret, aszerinti stílusban éjfélig.

       hajóval a Kanári-szigeteken

Reggel indulás a követező szigetre. Alig 10 mérföld Fuerteventura, északi csúcsán a Lobos (Farkasok) sziget és mögötte Corralejo városa. A jachtkikötője túl kicsi, a kompok helyére nem állhatunk. Egy lengyel földkerülő engedte meg, hogy rákössünk, amíg az eltömődött üzemanyagszűrő miatti problémát megoldottuk, majd továbbálltunk. Fuerteventura 65 mérföld hosszú sziget, mindkét oldalát végigfújja a passzátszél. Afrika felőli végében 10km-nyi homokos dűnék rajzolódnak (Parque Natural de Corralejo), a többi területe zord, hegyes vidék, meredek sziklás tengerparttal. 35 mérföldet tettünk meg, közben elhajóztunk a kereskedelmi jellegű fővároska, Puerto del Rosario mellett a sziget közepén, majd Gran Tarajal jachtkikötőjében tudtunk partra szállni a városi üzemeltetésű kikötőben. Gran Tarajalban oldalkikötés van kis pontonokhoz, víz és áram van a mólón. Ott létünkkor 3 nagy rája cikázott a kikötő medencében. A szerény városka sétatávolságra esik, turistával alig találkoztunk, 45 mérföldet tettünk meg Lanzarotétól. Adottságai folytán Fuerteventura még a szörfösök és kite-osok paradicsoma.

A hegyes és szeles Fuerteventura a déli végén kezd megszelídülni. Déli fekvésű homokdűnéi a Jandía-félszigeten a Costa Calma-tól Morro Jable városáig szélcsendesek. 20 mérföldet jöttünk és az egyetlen szabad helyre köthettünk be, állítólag egész szezonra ez az egyetlen tranzit helyük. Morro Jable hangulatos település, strandjainak vize gyönyörű zöldeskék. Estére erős szél kerekedett, hát pókként beszőttük a hajót a feleakkora hajóra méretezett kikötőhelyen. A biztonsági őr vígasztalt, hogy minden vitorlás ideáll. Hajnalig fütyült a 40 csomós szél, folyóként folyt a kikötő vize alattunk, azután mintha elvágták volna. A szélcsend reggel 8 óráig tartott, utána beindult az északkeleties passzátszél, de vele mi is elindultunk. A Jandía-nyúlvány felett hirtelen 30 csomós szél zúdult alá a hegyvonulat egyik-másik völgyében, ez volt az első akcelerációs zóna, amit megtapasztaltunk, dőlt is a hajó rendesen. A fokot (Punta de Jandía) és ezzel a nevében is erősszeles Fuerteventurát elhagyva az észak-északkeleti passzátszél már csak 15-20 csomós. A gyorskomp 2 óra alatt, mi 9 óra alatt tettük meg az 55 mérföldet Gran Canaria szigetéig. Reffelt grósszal és génuával is repített a raumban érkező kifújt szél, és segített a Kanári-áramlás. Közben óriás halakat pecáztunk, volt, amelyik elszakította a damilt, mivel vitorlázva nem tudtunk lassítani. A térkép szerint teherhajó forgalmi sávon hajóztunk át: az előírás szerint derékszögben kereszteztük (Gran Canaria és Tenerife között is van ilyen).

       hajóval a Kanári-szigeteken

Gran Canaria 1950 méter magas kerekded sziget, 100 mérföld körbehajózni. Fővárosa a sziget északkeleti felén épült, neve Las Palmas de Gran Canaria. Hogy hol találjuk a fővárost, már 15 mérföldről láttuk: távolról óriás zsiráfoknak tűntek a daruk, amelyek végül is olajfúrótornyok voltak (itt gyártották vagy szervizelték őket éppen). Élő zsiráfok nem, de delfinek hada fogadott a hatalmas kiterjedésű kikötő előtt. Több kilométeres hullámtörőgát védi, azon belül is hosszú kereskedelmi mólókkal. Mi a marinát kerestük (Muelle Deportivo), kivételesen a VHF 11-es csatornán várták a bejelentkezésünket. A recepcióhoz kellett először odakötni, elintézni a papírmunkát, és még választhattunk is a szabad helyek közül. A jobb, belső helyekből egyetlen egy volt, a külső tranzithelyekből bőven. Lévén állami üzemeltetésű jachtkikötő, olcsó volt a pilotköteles kikötés (a második éjszakára feleannyi és kauciót kértek el a beléptető kártyáért, amellyel a mólóra és a zuhanyzóba juthattunk). Las Palmas nem csak Gran Canaria, hanem a Kanári-szigetek legnagyobb városa 380 ezer lakosával. Este a parti sétányon kilométereket kellett gyalogolnunk az óvárosig, a 4-6 sávos parti autóút mentén, visszafelé már olcsó taxival mentünk. Úti célunk a Szent Anna Székesegyház volt, és persze Kolumbusz Kristóf háza várt – másnap.

A kikötőben rugalmasak, nem kell pont délben elhagyni a kikötőt. Így városnézéssel töltöttük az időt: a katedrális tornyába lifttel mentünk fel, csodáltuk a főteret és az 500 éves girbe-gurba utcák házait. A Kolumbusz Múzeum (Casa de Colón) fantasztikus attrakció: vannak ott térképek, makettek, rekonstruált hajóbelső, az útvonalak leírása, hogy mit találtak, hányan telepedtek le stb. Az olcsó taxival átmentünk Las Palmas nyugati városrészébe is, a Playa de las Canteras strandra, amely szél és hullámmentes Las Palmas északi nyúlványának (félszigetének) köszönhetően. Végül 15 órakor indultunk tovább, keletről és délről megkerültük Gran Canaria szigetét.

40 mérföldnyi utunkon bőszeles vitorlázással az óceáni hullámok hátán értünk el a sziget DK-i csücskéig, ahol minden megszűnt (a szél és a hullámzás is), így Gran Canaria déli felén motoroznunk kellett. Este 21 órakor érkeztünk meg Puerto Rico-ba. Persze nem a karibi szigetre, hanem Gran Canaria délnyugati oldalának egyik magán jachtkikötőjébe (Puerto Rico de Gran Canaria). A Maspalomas-fok után sorakoznak a privát kikötők 5-10 mérföld távolságon belül. Választhattuk volna a Puerto Rico előtti Pasito Blanco vagy az utána fekvő Mogán kikötőjét is, de ide tudtunk a kései érkezésünkhöz előre helyet foglalni. Pilotköteles helyek vannak, díja a hajó felülete (hossz és szélesség szorzata) alapján került számlázásra. Ezután szabadnapot adtunk magunknak Gran Canaria szélalatti partvonalán. Taxival leutaztunk Maspalomas híres homokdűnéihez (a parti országúton fél óra). A Maspalomas-i Dűne Természetvédelmi Területén az afrikai sivatagban érezhetjük magunkat. A hatalmas homokdűnéken csatangolhatunk, állítólag naplementében csodálatosak. Meglátogattuk még a Kanári-szigetek legelső világítótornyát és a felkapott Playa del Inglés strandot. Délután Puerto Rico központjában folytattuk a fürdést, medencés és tengerpartos strandja is van a városnak, ingyen. Mindkettőnél csak a napernyőért és a fekvő alkalmatosságokért kellett fizetni. Az öblöt körbeölelik a szálloda komplexumok, minden be van építve. A strand tele. A bevásárló centrum a kikötő szájában épült, így készleteinket is utántölthettük.

Másnap 8 órás átkelés várt minket Gran Canariáról Tenerife szigetére, „csak” 50 mérföld a fővárosáig. Hogy magasságot nyerjünk, Gran Canaria nyugati oldalán motoroztunk fel. Puerto Mogánról megállapítottuk, hogy ezt legalább nem veszik körbe a szállodák, szebb lett volna itt aludni. 10 mérföldet csendes vízen haladtunk északnak, magas sziklafalak mellett. Egy-egy hasadék völggyé szélesedett, ahol oázisként zöldelltek a növények benne exkluzív nyaralókkal. Idővel megjött a szembehullámzás, döghullámzás a javából, mert a szelet még nem éreztük. A Töketlen-foktól (Cabo descojonado) kezdve viszont az óceáni hullámzáshoz megérkezett a szembeszél is. Ez ugyanaz a keleties 15 csomós passzátszél, amely viszont 20-25 csomósra felgyorsult, ahogy közvetlenül a part mentén megvezetődik és gellert kap, illetve a magas szigetek között félúton, az akcelerációs zónában is erős volt, a csőhatás miatt. Elszakadtunk hát Gran Canariától és nyugatnak fordultunk, 35 mérföld volt már csak Teneriféig. Itt is keresztezzük a nagyhajó forgalmat, a szeparációs zónát arra merőlegesen szeljük át, hogy a lehető legrövidebb úton és idő alatt elhagyjuk.

       hajóval a Kanári-szigeteken

Úti célunk, Tenerife szigete már 100 km (!) távolságból látszódott köszönhetően a 3718 méter magas hegyének. Nem is Európában, hanem itt Tenerifén található Spanyolország legmagasabb csúcsa, az örök nyárban is havas Teide. A csúcsát látjuk, alatta felhőcsík, majd a horizont. Félúton Tenerife szigete a teljes terjedelmében előtűnik. 340 fokra préseltünk kitartóan, 5-7 csomós átlagokkal negyedszeleztünk a háromszög alakú sziget északkeleti sarka felé. A fővárost, Santa Cruz de Tenerifét hamar kiszúrtuk, de a kikötőnk megtalálásához hasznos volt a pilotkönyvben elolvasni, hogy a bejáratát a fehér színű Zeneháznál (Auditorio de Tenerife) kell keresnünk. Mintha a Sydney-i Operaházra navigálnánk (tényleg hasonlít rá), ott nyílik a kikötő (Darsena los Llanos) szűk bejárata. A forgalmas kereskedelmi kikötőt 1 kilométeres hullámtörőgát védi, a VHF 12-es csatornán kellett behajózási engedélyt kérnünk. A szoros végén egy még szűkebb bejáraton át tárult elénk a tágas jachtkikötő, a Santa Cruz Marina. Velük a szokásos VHF 09-es csatornán kommunikálhattunk és telefonon, mert mobilon aznap reggel már helyet is foglaltunk ide. Minden flottul ment, mert a hajónk adatai szerepeltek a rendszerben, és vártak ránk. A pontonhoz oldalkikötéssel állhattunk meg. Az atlanti átkelések főszezonjában mindenképpen érdemes előre helyet foglalni.

       hajóval a Kanári-szigeteken

Santa Cruz de Tenerife modern város, egy sétát mindenképpen megér a Plaza de Espaňa-tól a piacig. A 200 ezer lakosú várost meredek hegycsúcsok övezik, a fekvése vadregényes. A távolságok miatt villamosközlekedés van benne. Nemcsak a város, a sziget is nagy. 120 mérföldnyi lenne hajóval megkerülni, és a szélfelőli, északi oldalán nincs is nagyon kikötési lehetőség. Tenerife látnivalóihoz bérautóval előbb eljutunk. A főváros alatt 30 km-re, a Güimar piramisoknál lévő múzeumban Thor Heyerdal munkássága előtt tiszteleghetünk. A Kontiki, Ra, Ra II. és Tigris hajóinak modelljei és életnagyságú másolata is ki van állítva. Bemutatják a kulturális párhuzamokat, amelyek a kutatót arra a felismerésre vezették, hogy az óceán(ok) nem akadály volt(ak), hanem a népeket összekapcsoló útvonalak. Güimar és a főváros között van Candelaria szép bazilikája, amely inkább a mellette álló 9 „indián király” szoborról híres (Estatuas de los Menceyes). Ezek a Kanári-szigetek első őslakosainak, a guancsoknak állítanak emléket.

Tenerife második legnagyobb városa Puerto de la Cruz az északi szigetoldalon fekszik, Santa Cruztól 40 km-re nyugatnak (a nemzetközi repülőtér irányában). Habár kevés, és a ráfújó szél miatt háborgó tengerpartja van, a Lanzarotéról ismert tájépítész, César Manrique ide is tervezett egy természeti környezetébe illő strandot, tengervizes medencékkel. Ez a Lago Martiánez, egyszerre nagyszerű élmény és látvány, ne hagyjuk ki! Az óvároska is szép. A sziget északnyugati csúcsa felé Icod de los Vinosban található az Ezeréves sárkányfa (El Drago Milenario).

A fő-fő látványosság, a Teide-csúcs mindenhonnan látható, és 3 út vezet fel hozzá a sziget különböző pontjairól, de Tenerife déli feléhez esik közelebb, ezért elhagyjuk a fővárost. Továbbhajózunk Tenerife keleti oldalán, ahol 35 mérföld hosszan kikötőt sem találunk. 15-20 csomós hátszél kísér egyre nagyobb hullámokkal. Az 50 és 1000 méteres vízmélység határán bedobtuk a pecát és fogtunk is vele egy 60 cm-es sárga halat (miután kívántunk hármat, visszadobtuk). Tenerife délkeleti csúcsánál, a Vörös-sziklánál (Montaňa Roja) tack-ot váltottunk, azt hittük a sziget takarásában majd eláll a szél és elül a hullámzás. De nem, a szél utánunk kanyarodott és egészen a délnyugati csücsökig, a Galletas-fokig kitartott, az ereje is megmaradt. Galletas városka kikötője, a Marina del Sur charterbázis (pilotköteles kikötéssel). Relatíve csendes település helyiekkel, a strandot zátonysor védi.

Tőle 5 mérföld a sziget déli reptere, és nagyvárosa, Los Cristianos. Innét hozatjuk a bérautót a kikötőbe, a recepción intézték. A Teide Nemzeti Parkba autóztunk. Nem kell fittnek lenni ahhoz, hogy 3500 méterig feljussunk rá: csak győzzük kivárni a sorunkat a kabinos felvonóra. A felvonó jegyet érdemes Interneten megvenni (még úgy is, hogy közben sorban állunk), időpontra szól. Délben 2-3 órával későbbre kaptunk helyet, addig kényelmesen megebédeltünk. Fenn két úton indulhatunk, mindkét irányban pazar a látvány: a fennsíkra (Los Llanos), amelyen a lávafolyásokat látjuk és a sziklákat (Los Roques), amelyeket az erózió a megszilárdult magma legkeményebb részéig koptatott le. A körpanoráma teljes, akár látjuk, akár nem, a sziget körül az Atlanti-óceán terül el. Maga a vulkán 200 éve tört ki utoljára. A csúcsra csak külön (ingyenes) engedéllyel lehet felsétálni-felmászni, de azt hónapokra előre le kell foglalni. Ha valaki mégis túrázni szeretne, mehet lefelé a hegyről gyalogosan (a one-way jeggyel, 4,5 km).

A nyugati szigetoldalon Los Gigantes városhoz kanyarodunk le, neve szerint is gigantikus sziklafal mered fölé. Marinájára azt írja a pilot, hogy a bejáratban 2 m-es vízmélység sincs. Volt benne egy 44 lábas helyi vitorlás, de nagyobb valóban nem. Dél-Tenerife Los Cristianos kompkikötőjéből indulnak a kompok Gomera (21 mérföld), El Hierro (63 mérföld) és La Palma szigetére (70 mérföld). Mi is továbbhajóztunk (a Marina del Sur kikötőből) a vitorlásunkon. A Teide szélárnyékában pár mérföldet még élvezzük a szélcsendet, helyette bálnák fodrozzák a vizet.

       hajóval a Kanári-szigeteken

La Gomera sziget keleti oldala csupán huszon pár mérföld, de Tenerife aljáról negyedszelezve. Bimini helyett most a fő szerep a sprayhood-é, ahogy fröcskölnek fel a hullámok. A kikötő szájáig kitartó 20-30 csomós szélben (40 csomós befújásokkal a szigetközben) 3,5 óra alatt érünk át. Nem erre a napra foglaltunk telefonon helyet előre, de így is van helyünk a fővárosban. San Sebastián de la Gomera kikötője egy nagy strandöböl belsejébe épült, amely öböl veszélyekkel teli. Iala „A” rendszer szerinti tűzésű laterális bóják sora és különleges veszély jelek határolják a hajózó utat a strandot védő víz alatti, mesterséges kőgáttól, a másik oldalon pedig a nagyhajó forgalomtól. A napi 1-2 járattal érkező Fred Olsen és Naviera Armas kompok mindenegyes alkalommal a helyi pilothajó segítségével fordulnak meg és tolatnak be a helyükre, nekünk azért nem ilyen bonyolult a manőver. A kikötőhelyünk a privát marinák ára szerint alakult, külön letéttel a zuhany-belépőért.

San Sebastián nevezetességei a Kolumbusz útvonalát ábrázoló mozaik a strand sétányon, a főtér erkélyes házai, az őrtorony, a közeli Kolumbusz ház (mert Kristófunk Gomerát többször is útba ejtette az expedíciói során egy bizonyos hölgy miatt) és a kút, ahonnét vizet vitt az Újvilágba, hogy azzal áldja meg a földet, amikor megérkezett. A városka és a sziget is nagyon barátságos hely, érdemes autóval is felfedezni. Előtte még strandoltunk a városban és a szomszédos Barlang strandon, ahol a magasból ugrálni is lehet. A tenger kinn továbbra is fehér tarajos, bocsánat, ez az óceán. Gomera 40 mérföld lenne körbe hajóval, de belülről érdekesebb. Az UNESCO örökségi Garajonay Nemzeti Park babérlombú őserdő. Körbeautózunk a szigeten a Nemzeti Park körül (Águlo – Vallehermoso – Santiago – Laguna – San Sebastián). Pálmák, kaktuszok, virágok borította völgyekben, meredek hágókon át kanyarog a kiváló minőségű autóút. Az eddigi szigetekhez képest minden üde zöld. Sőt, Gomera északi felét cédrus és fenyőerdő borítja. Az északi part vastag felhőket tartóztat fel, amelyek az 1487 méteres hegyeken nem jutnak át, nedvességüket ott adják le. A sziget déli oldala száraz, valamikor nagy erdőtűz pusztította, rekkenő a hőség.

       hajóval a Kanári-szigeteken

„Befűtöttek” La Palma szigetén is, amikor 2021 szeptemberétől-decemberéig 85 napon át tartott a legutóbbi vulkánkitörés. La Palma talán a legszebb szigete a Kanári-szigeteknek, tele van nemzeti parkokkal, 2421 méter a teteje. Vízesésekkel tarkított a vulkáni táj, a kirándulók és hegymászók paradicsoma. Fővárosa Santa Cruz de la Palma, a sziget keleti felén.

       hajóval a Kanári-szigeteken

A tömegturizmusból kimaradó másik sziget El Hierro, a Kanári-szigetek legnyugatabbi fekvésű szigete. Fővárosa Valverde, kikötője a Puerto de la Estaca. 1501 méter magas a sziget, de a mélységei miatt kedvelt: a világ egyik legjobb búvárhelyeként tartják számon. A déli szigetcsúcsnál található a La Restinga Tengeri Rezervátum, ahol a tengeri növény- és állatvilág még burjánzik. El Hierro után Amerikába fúj át a passzátszél, már csak 3 hét és mi is megérkezünk a Karib-térségbe.

Kedvenceink: Gambas al ajillo  Papas (patatas) arrugadas

Eredjünk bátran Kolombusz Kristóf nyomába, nem véletlen, hogy 530 éve ő is többször, több kanári szigeten is kikötött. Látnivaló van bőven vízen és szárazföldön is. Ha nem sikerül one-way-ben hajóznunk, egyhetes bérlésekkel is felfedezhetjük a szigetcsoportot szigetről-szigetre. A spanyol bérhajók Lanzarote, Gran Canaria és Tenerife marináiban várnak. Sajnos a bérleti időszak kötelezően szombattól-szombatig tart, ehhez kell alakítanunk az utazásunkat, vagy béreljünk hajót 2 hétre, az étkezésen úgyis spórolni tudunk. A Kanári-szigeteken rendkívül alacsony az Áfa (7-13%), étteremben olcsón ehetünk. A spanyol és afrikai konyhát ötvözik a tenger gyümölcseivel. Vagy aki maga szeret főzni, bőven tud halat fogni a nyílt tengeren és a szigetek körül.

Útvonal-ajánlatok:

Észak-Tenerife – La Palma – El Hierro – La Gomera – Dél-Tenerife

Gran Canaria és Tenerife körbe

Lanzarote – Fuerteventura – Gran Canaria – Észak-Tenerife – La Gomera – Dél-Tenerife one-way

Mindig Imray és Admiralty kiadványok alapján navigálunk. A Kanári-szigetekről szóló E2 Imray térkép irodánkban készletről kapható.

hajóval a Kanári-szigeteken – hajóval a Kanári-szigeteken – hajóval a Kanári-szigeteken – hajóval a Kanári-szigeteken – hajóval a Kanári-szigeteken – 

hajóval a Kanári-szigeteken – hajóval a Kanári-szigeteken – hajóval a Kanári-szigeteken – hajóval a Kanári-szigeteken – hajóval a Kanári-szigeteken